Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaRéka Hegedűsné Megváltozta több, mint 10 éve
1
Újszerű oktatásszervezési eljárások projektoktatás, témahét
2010. április 13. Dr. Galigerné Pártai Erika Kontaktus szakmai munkatárs
2
Fejlesztési lehetőségek
„ Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogy hogyan tanulják, mert ez meghatározza a tudásuk felhasználását egész életük során.”
3
A TÁMOP 3.1.4. projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás ● A tudás- és képességfejlesztés helyes aránya ● Képesség- és személyiségfejlesztés ● Új típusú tanári attitűd ● Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása ● Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség ● Fokozatosság és folyamatosság ● Valóságos tanulási környezet
4
Egy sajátos tanulási egység, aminek a középpontjában egy probléma áll.
Projekt M. Nádasi Mária megfogalmazásában a projekt: valamely összetett, komplex feladat elvégzésének feltételeit, folyamatát, eredményeit meghatározó terv. A pedagógiai projekt valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása; a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények prezentálása. (M. Nádasi Mária, 2003.) Egy sajátos tanulási egység, aminek a középpontjában egy probléma áll.
5
A projektoktatás „atyja”: John Dewey (1859-1952)
Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál. 1912.
6
Mennyit tanulunk abból, hogy…
10 % elolvasunk valamit 20 % meghallgatunk valamit 30 % megfigyelünk valamit 50 % megfigyeljük és meghallgatjuk 70 % beszélgetünk róla másokkal 80 % a tapasztalatainkból 95 % elmagyarázzuk másoknak
7
Alapelvek A tanulásnak személyes tapasztalaton kell alapulnia A tanításnak figyelembe kell vennie a tanulók érdeklődését A tanulóknak aktívan részt kell vennie saját tanulási folyamatainak alakításában A tanulót a közösség ügyeiben való aktív részvételre, a közösségért felelősséget érző emberré kell nevelni → tanulók felkészítése az együttműködő tanulásra
8
Mi a projektoktatás? Hortobágyi Katalin: A projekt egy sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen csak a probléma megválasztását vagy megoldását jelenti, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek feltárását, mely a problémához organikusan kapcsolódik.
9
Mi a projektoktatás? Mayer Ágnes: „szeretnénk, ha tanulóink nem azért tanulnának meg írni és olvasni meg számolni, mert az iskolában ezt szokás, kell, sőt kutyakötelesség megtanulni, hanem azért, mert szükségük van ezen készségek és később további ismeretek elsajátítására! Indíttatásuk van arra, hogy tapasztalatokat szerezzenek, tanuljanak. A projektet azért szervezzük meg, hogy létrehozzunk valamit, ami hasznos, és ezért a létrehozás folyamatát az alkotás öröme hatja át.”
10
Projekt, mint folyamat…
Ismérvei: - gyakorlati problémamegoldás - a gyerekek cselekvésére épül - a gyakorlatból indul ki és az elmélet felé tart - komplex – megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete - kooperatív – össze kell dolgozni a részproduktumokat El- és befogadó helyett szuverén alkotót nevel
11
a projektoktatás… egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály-, tanórakereteket; a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum. (Hegedűs Gábor)
12
Projektoktatás
13
Projektek típusai Idő dimenzió:
rövid távú projektek – tanítási időbe illeszkedve néhány óra epochába szerveződő projektek – a hagyományos órakeret felbomlik projekthét, projekt napok, erdei iskola ● hosszú távú projekt – több hónapos, akár egész tanévet igénylő
14
Projektek típusai Tematikai dimenzió: (Európa Nap)
● tantervi, tantárgyi – a tanterv egy részét dolgozza fel, taneszközt, szemléltető eszközt készít ● iskolai élethez köthető – ünnepélyek ● lakóhelyhez köthető – történet, kultúra, szolgáltatások ● országos eseményhez köthető – ünnephez, gazdasági problémákhoz, külkapcsolatokhoz (Európa Nap) ● Híres emberek, feltalálók működéséhez
15
A projektek csoportosítása
1. A projekt célterülete szerint Integráltabb tartalmi kategóriák szerint A projekt tartalma szerint A színhely szerint A részt vevő tanulók létszáma és „hovatartozása” szerint A projekt időstruktúrája szerint A cél kiválasztásának módja szerint A produktum alapján
16
Szakaszai Témaválasztás Tervkészítés Szervezés Adatgyűjtés
A téma feldolgozása A produktum összeállítása bemutatható formában A projekt értékelése, korrigálása A produktum bemutatása, nyilvánossá tétele A projekt lezárását követő tevékenységek
17
A projektoktatás kidolgozója: William Heard Kilpatrick (1871-1965)
A projektoktatás teljes szívvel végzett tervszerű tevékenység, amely társas környezetben megy végbe. 1921.
18
A projekttevékenységek megtervezése és végrehajtása
Folyamata – témaválasztás –ráhangolás – téma előkészítése (projektfal – Mit tudtok? Mit szeretnétek megtudni? Milyen tudásra van szükség?) Szervezés Tervezés ↓ kivitelezés → Értékelés továbbfejlesztés
19
Egy lehetséges tervezési technika
1. Projektcél 2. A csoport fejlesztési feladata 3. A csoport tagjai 4. Határidők A cél eléréséhez vezető feladatok illetve cselekvési sorok Szüksé-ges erőforrá-sok igénye - Emberi - Tárgyi - Pénzügyi Idő-tartam Határi-dők A részt-vevők köre Az elvárt ered-mény (siker-kritérium) Az ered-mény mérési, értékelési módja felelős
20
Értékelés Ki értékel? Mit értékel? Mikor értékel? Hogyan értékel?
Tanuló a projekt egészét saját részvételüket, a többiekkel való együttműködé-süket A projekt végén Véleményalkotás Önértékelés Értékelő lapon Csoport Feladatmegosztás, együttműködés élménye Csoportfeladatok végén Szóban, ön-és csoportértékelés Pedagógus Feladatmegoldást, gyűjtőmunkát, produktumot, együttműködést, aktivitást… Részvétel, teljesítés aránya Feladatok, projekt végén Fejlesztő értékelés Személyre-szabott differenciált Szülő Élményt, produktumot Projekt végén szóban
21
A produktum és az ismeretszerzés kapcsolata
22
Miért jó? Megvalósul általa a tevékenységre alapozott ismeretszerzés ( az új ismeretek legfőbb forrása a tapasztalat) lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra komplex: a tárgyi tudáson kívül más képességeket is igénybe vesz és fejleszt alkotó jellegű a tanárközpontú oktatás helyébe a tanulóközpontú tanulás lép megváltoztatja a tanító és a diák szerepét a projekt egy folytonos nevelési helyzet
23
a projekt kilep az iskola falai közül, bekapcsolja
Miért jó? előnyben részesíti a csoportban végzett tevékenységet az egyéni munkával szemben – a csoport egy közös cél megvalósítása érdekében jön össze ● valós problémát oldunk meg általa ● komplex: sokirányú tevékenységet, több érzékszervet mozgósít a projekt kilep az iskola falai közül, bekapcsolja a közelebbi és a távolabbi környezetet a differenciálás eszköze a projekt során a pedagógus egyéni sajátosságokat, szükségleteket vehet figyelembe
24
Témahét A tananyag komplex elsajátításának lehetséges formája Az adott tárgykört a diákok 3-5 tanítási napon (esetleg hosszabb időkeretben), - iskolai és iskolán kívüli helyszíneken - rugalmas időkeretek között - változatos tevékenységtípusokkal - sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel
25
Témahét Az intézmény pedagógiai programjába rendszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. pl. a lovagkor, nagy földrajzi felfedezések, antik tudomány, vallás, művészet, vállalkozási kompetenciák, idegen nyelvi hét stb.)
26
A témahét… … akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és tanára tevékenyen részt vesz A témahétnek mindig egyetlen központi témája legyen A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen A diákoknak lehetősége van a kínált foglalkozások közötti választásra Célszerű a tantárgyi keretek mellett az osztálykereteken is lazítani (idősebb gyerekektől való tanulás) A diákok az ötlettől a témahét értékeléséig valamennyi szakaszban kapjanak szerepet Tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi „normál” életébe
27
„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait: ő azt hiszi csak játszik. De mi már tudjuk, hogy mire megy ki a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domokos)
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.