Alternatív energiaforrások-megújuló energiaforrások

Az előadások a következő témára: "Alternatív energiaforrások-megújuló energiaforrások"— Előadás másolata:

1 Alternatív energiaforrások-megújuló energiaforrások
Szerkesztette: Babay-Bognár Krisztina

2 Az energiaforrások csoportosítása
I. Ki nem meríthető energiaforrások Mennyisége nem korlátozott: szélenergia, napenergia, árapály energia, geotermikus energia Mennyisége korlátozott: termőföld és a termesztett biomassza energiája II. Kimeríthető energiaforrások Nem megújuló: fosszilis energiaforrások, kőolaj, földgáz, szén és származékaik Megújuló: természetes erdők

3 Alternatív energiaforrások
Olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek, továbbá függetlenek a fosszilis tüzelőanyagok (pl. szén, gáz, olaj) égetésétől, vagy az atomenergiától.

4 A napenergia Az elnyelt sugárzási energia –
elektromos, vagy hőenergia formájában hasznosítható Közvetlen alkalmazás : hőenergiát melegítésre, elektromos energiát mechanikai munkavégzésre vagy egyéb célok elérésére használhatjuk. Közvetett felhasználás: az energiát tároljuk és később hasznosítjuk. Passzív hasznosítása: az energia felfogására nem használunk külön berendezést Aktív hasznosítása: a napenergia befogására és elvezetésére gépészeti berendezéseket használunk

5 Aktív napenergia hasznosítás
A Napkollektor: a napenergia befogására, tárolására és hasznosítására alkalmas a napsugárzást elnyeli és a keletkezett hőt adja át. Meleg víz készítésére, fűtésrásegítésre, uszodafűtésre használják. A vákuumcsöves szerkezetben a vákuum a kollektor hőszigetelését javítja, ezért ugyanannyi napsütésből többlet energiát képes hasznosítani. A síkkollektoros szerkezet felületét edzett sík üveglap borítja. A működés során a hőelnyelő (abszorbens) felület a napból érkező hősugarakat elnyeli, és az energiát átadja a fagyálló folyadékot vagy vizet tartalmazó, réz csővezetékeknek.

6 Passzív napenergia hasznosítás
Egy ház a passzív energia felhasználásra a legoptimálisabb, ha a különböző évszakok adottságait kihasználja, de káros következményei ellen védekezik is. A magyar falvakra jellemző tornácos- verandás épületek, melyek védenek az eső, és a túlzott napfény ellen, de télen beengedik az épületbe a napsütést. Az új építésű házaknál célszerű: az épületek ablakait , az előteret, az üvegezett teraszt, verandát, télikert et a déli oldalon elhelyezni így a fűtési energiával. A passzív napenergia-hasznosítás hatásfoka 15-30%.

7 A geotermikus energia Magyarország alatt MW hőenergia található, és ezzel a világ második legnagyobb geoenergia mennyiségét tudhatjuk magunkénak. A geotermikus energia a magmából ered és a földkéreg közvetíti a felszín felé, folytonos, viszonylag olcsón kitermelhető és a levegőt nem szennyezi. Hazánkban, ahol a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért geotermikus adottságai igen kedvezőek.

8 Hőforrás szerint a hőszivattyú lehet:
A talajkollektoros rendszer Többszáz méter hosszú speciális csöveket fektetnek le 1-2 méter mélyen. Ez a felszínközeli hőenergiát aknázza ki egy hőszivattyúval. Nagy felületen (a fűtött alapterület 2-3-szorosán) kell a telket megbontani a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén ajánlott. Négyzetméterenként W energiát nyerhetünk. Ennek nagysága függ a talaj hővezetésétől, nedvességtartalmától, és az esetleges talajvíztől.

9 Hőforrás szerint a hőszivattyú lehet:
Talajszondás rendszer A talajszondás rendszer esetén kb. 15 cm átmérőjű, méter hosszú lyukakat fúrnak a földbe függőlegesen, majd ebbe helyezik az U alakú szondát, amelyben cirkulál a hűtőközeg, és ehhez csatlakozik a hőszivattyú.

10 A geotermikus energia A geotermikus energia hordozóját hazánkban döntően a termálvíz képviseli: A hőhasznosítás hatásfoka kicsi, Geotermikus alapú villamosenergia-termelés nincs. A geotermikus energia additív energiaforrás, amely a többi energiahordozó hasznosításával együtt, azokat kiegészítve hasznosítható. A geotermikus energia kifogyhatatlan, de hazánkban csak egyes helyeken koncentrálódó, helyi energiaforrás. A lakóépületek fűtési és használati melegvíz igényét a fokos hévizet szolgáltató kutakkal távhőszolgáltatásszerűen lehetne kielégíteni.

11 A vízenergia nem más, mint a víz által közvetített mozgási energia.
Az árapály-energia A tengerek folyamatos felszíni hullámzása és a mélytengeri áramlatok jelentős energiát hordoznak. Kitermelése nagy beruházásokat igényel.

12 A szélenergia A szélgépek számára az optimális szélsebesség 4-14 m/s.
A szélenergiából villamos áramot lehet előállítani szélgenerátor segítségével, vagy munkáját használni közvetlenül mint például őrlés, vízkiemelés során.

13 A biomasszából nyert energia
A Földre érkező napsugárzás negyede hasznosítható a növények számára. A növények a zöld színtestnek nevezett sejtszervecskékben a világ leghatékonyabban működő erőműveit üzemeltetik. A bonyolult membránrendszerben fehérjékhez kötött klorofill molekulák, mint napkollektorok sorakoznak és a fotonok energiáját kémiai energiává alakítva megkötik a szén-dioxidot és közben oxigént termelnek.

14 Mely növények alkalmasak az üzemekben való energiatermelésre?
A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növényekben van de kevés az erdő! → fű Az Agropyron elongatum 2-2,2 méteres fűféle éppen alkalmas erre a célra. 15 t / hektár szárazanyag hozam

15 A fűből préseléssel apró darabkák, azaz pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas kisebb kazánok fűtésére. Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. Évelő, így az egyszer vetett fű akár éven át aratható

16 Létezik energianád, energiafűz, energianyár és energiaakác is.
A gyors növekedésű fűz talán még könnyebben kezelhető, mint az energiafű, aratása azonban csupán a második évtől lehetséges.

17 Hazánkban a megújuló növényi biomassza mennyisége szárazanyagban kifejezve megközelítőleg 60 millió tonna. Energetikai célra 10%-át sem használják fel tüzelési, energiatermelési célra. Az erdőgazdaságban a nettó fakitermelés 41%-a tűzifa, és az 59%-a ipari fa. Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet jól lehet energetikai célokra hasznosítani.

18 VI. Biogáz termelés és hasznosítás
A biogáz a szerves hulladékok fok hőmérsékleten végbemenő bomlásának gáznemű, éghető terméke ammónia kén-hidrogén szén-monoxid széndioxid és metán tartalmú. A biogázt villamos energiává és hővé lehet alakítani, vagy gáz-fűtőberendezéssel közvetlenül fűtésre is alkalmazható.

19 A vízerőművekhez el kell árasztani a völgyeket
Az alternatív energiaforrásokat egyben környezetkímélőnek is tartják, de: Az árapályerőművekhez a folyótorkolatot átszelő duzzasztógátak károsítják a torkolati ökoszisztémát A vízerőművekhez el kell árasztani a völgyeket A szélenergia hasznosításához szükséges nagyszámú széltorony a látvány esztétikai hatása miatt vitatott.

20 Mi befolyásolja az alternatív energiatermelés elterjedését?
magas beruházási költségek, a fosszilis energiahordozók alacsony ára a szemléletváltozás hiánya fogyasztói szinten Hazai viszonylatban az összes megújuló energiafelhasználás 72,5%-a tűzifa 10,9%- a növényi és egyéb szilárd hulladék 10,3%-a geotermikus 1,9%- a vízenergia 0,15%-a hasznosított napenergia.

21 Képek forrása: i.ehow.com