A települések csoportosítása: 1. Funkció, jelleg szerint ( városi,

Az előadások a következő témára: "A települések csoportosítása: 1. Funkció, jelleg szerint ( városi,"— Előadás másolata:

1 A települések csoportosítása: 1. Funkció, jelleg szerint ( városi,
A települések csoportosítása: 1. Funkció, jelleg szerint ( városi, nem városi jellegű) - nem városi jellegű település -helyi lokális funkció, kis lakosság szám, egyszerű településszerkezet, mg. termelés, alacsony igazgatás, ELSŐDLEGES (alap) szükségletek, magános szállások egymás mellé telepítése (tanyák, szerek, falvak, községek) - város központi funkciók (általános városi központi hely) vagy speciális funkciók (régión túlnyúló) - gyógyászat, tudomány,nagy lakosság szám, bonyolult szerkezet, elsősorban ipari termelés magasfokú igények központi szerepkör- környezet ellátás. A városnak ősi vallási, közigazgatási és kereskedelmi szerepe van.

2 A települések csoportosítása: 1. Jelleg szerint:
A. Városokra, amelyek lehetnek kis, - közép, - nagy, - és világvárosok (metropoliszok) továbbá B. Nem városi jellegű településekre, amelyek lehetnek: Településszórványok, Falvak (községek), kis és nagyközségek.

3 Zala Megye Területrendezési Terve Településrendszer Javaslata

4 Városok. A városok központi funkciót töltenek be. Intézményeik révén szolgáltatásokat biztosítanak nem csupán a saját lakosságuk, hanem a környezetük, vonzáskörzetük részére is. A városok megjelenése több tényező eredménye: A védelem, más emberi közösségek támadásától. A kereskedelem, a társadalmi munkamegosztás iránti igény. Kiszakadás, illetve menekülés a korábbi zárt közösségből. A városok és a városkörnyék. Az agglomerációk kialakulása. A különböző karakterű alvóvárosok. A várossá nyilvánítás kritériumai. A városok szerepe a magyar településhálózatban. Magyarországon 1998 január 1-én 2913 község, 195 város és 23 megyei jogú város (ideértve a fővárost is), összesen 3131 település volt. A városban több lehetőség van: többféle munkahely, képzettségbeli különbségek, vallási társadalmi kötődések különböző közösségek alakulnak.

5 Városok: Pécs.

6 Nem városi jellegű települések
Településszórványok, Falvak (községek), kis és nagyközségek tanyák, szerek tanyaközpontok, A tanya, ahova a falusi ember kiköltözik ideiglenesen, vagy állandóan, hogy a földjét megművelhesse. A tanyarendszer kialakulása.

7 Falvak (községek), kis és nagyközségek A falu tulajdonviszonyai: a lakosság nagy része rendelkezik saját tulajdonú lakóházzal, sokan rendelkeznek gazdasági épületekkel és földtulajdonnal, munkaeszközökkel, állatokkal. A falunak vannak közös tulajdonú területei, pl. legelők, közbirtokosság, hegyközségek, esetleg szövetkezetek. Falun élők között voltak/vannak a szegényebb, ”zsellér” rétegek is, akik bérmunkából éltek. A nagybirtokok szerepe. A kollektivizálódás, a Tsz-ek a ”közös” és a háztáji.

8 Falvak: Fertőszéplak.

9 Panoráma Milejszeg felé a „szegek” vidékén

10

11 Falvak: Noszvaj.

12 Mezőgazdasági település: Lókút.

13 A települések csoportosítása:
2. Rendeltetés szerint: Lakó – állandó lakófunkció Üzemi – valamely ágazat és kiszolgálása (pl. kőolajtermelés – Algyő, Gellénháza) Üdülő – állandó vagy szezonális (pl. Zalakaros, Siófok) Különleges – egyetemi, tudományos Komplex – több rendeltetésnél

14 A települések csoportosítása:
3. Morfológia szerint: Magányos- tanya, erdész, gátőrház Csoportos – falu, város 4. Demográfia, foglalkozás demográfia szerint: Népesség nagysága – magasabb, összetettebb igények Foglalkoztatottság minősége – magasabb szintű foglalkoztatottság és igények

15 A települések csoportosítása:
5. Jog és ellátottság szempontjából megkülönböztethetőek: Községek (község és nagyközség), alapfokú intézmény ellátás, Városok, középfokú intézmény ellátás, Megyei jogú városok, közép és felsőfokú intézmény ellátás (50 ezer fő felett) Főváros országos jelentőségű intézmények

16 A települések csoportosítása: 6
A települések csoportosítása: 6. A települések nagyságát tekintve beszélhetünk: törpefalvakról (50-nél kevesebb lakos) aprófaluról ( lakos) faluról ( lakos) kisvárosról ( lakos) középvárosról ( lakos) nagyvárosról ( lakos) a főváros lakossága folyamatosan csökken, a 2001-es népszámlálás szerint fő.

17 A települések csoportosítása:
7. A települések a bennük folytatott domináló gazdasági vagy szolgáltató tevékenységek alapján: Primer - Mezőgazdasági - növénytermesztés, állattenyésztés, erdő és vadgazdálkodás - Bányászat – szén, kőolaj, földgáz, érc, ásvány Szekunder - Ipar - kohászat, nehézipar, vegyipar, építőipar, építőanyag ipar, energiaipar - iparpolitika Tercier - Szolgáltatás - infrastruktúra szolgáltatás – közlekedés, szállítás, logisztika, távközlés, kereskedelem, idegenforgalom, pénzforgalom, bankok stb. - társadalmi szolgáltatás – oktatás, egészségügy, közigazgatás, (egyetemi város, körjegyzőség stb) Quaterner - Automatizált (globalizáció: a nemzetközi együttműködést szolgáló infrastruktúra és intézményei)

18 Egyetemi városok: Révkomárom

19 Ipari település: Pét.

20 Üdülőfalu: Balatonszepezd.

21 A települések csoportosítása: 8. Az etnikai összetétel szempontjából :
Magyarországon ritkák a túlnyomó többségben, vagy tisztán nemzetiségi falvak, inkább egyes településrészekre jellemző az etnikai kisebbségek tömörülése. Számos kisebb település lakosságának aránya változott meg az utóbbi évtizedekben. német, (sváb) szlovák, horvát, szerb (rác), roma (cigány) településekről

22 Etnikai hagyományok: Hőgyész (német).

23 Fityeház Kisebbségi Horvát Önkormányzatú község

24 A települések csoportosítása:
9. Egyéb szempontok szerinti osztályozás: Igy például a település támogatása szempontjából a központi tervezés megkülönböztetett településeket, amelyek sorsára ez az osztályozás máig kihat. Sorvadó tanya ill. falu (a fejlesztését tiltották) Hanyatló falu (mellékfalu, a faluegyesítések vesztese) Stagnáló falu (az infrastruktúra működését igen, a fejlesztését nem támogatták. Fejlődő falu Gyorsan fejlődő falu (városiasodó) Város I. (szerényen támogatott) Város II. (a fejlesztés prioritásai között szereplő)

25 Egyéb településre vonatkozó fogalmak és osztályozások
Agglomeráció - egy vagy több városi mag körül – község, város tömörülés - monocetrikus (egyközpont) - policentrikus (több központ) Metropolisz elővárosok egyesítése a beszorultvárosmag(ok)kal Ennek TEHERMENTESÍTÉSE történhet a városmag körül - alvóvárosok - nincs munkahely - bolygóvárosok - van munkahely és szolgáltatás - szatellitvárosok - mesterséges, önálló de anyavároshoz kapcsolodó Konurbáció - központi mag körül de attól elszakadva település (Észak-Rajna-Ruhr vidék, Holland konurbáció, a Radstadt, Doxiadis:Ecistics) Megalopolisz - több település nagy területet lefed (összefolyó város)

26 A különböző területi fejlődési fokok és szerkezetük:
preindusztruális - primitív mezőgazdaság, nagy városhiányos területek, elmaradott falu, város ipari, kereskedelmi vonzása, PIAC extenzív - gyáripar, primitív gépesítés, bányászat KONCENTRÁLT VASÚT intenzív - fejlettségi különbségek feloldása, gyáripar, urbanizált falu KÖZLEKEDÉS DECENTRALIZÁLÁSA Automatizált - robottechnika miatt több szabadidő, HÁLÓS KÖZLEKEDÉS VÁROSODÁS - mennyiségi - városlakó népesség számának, és arányának növekedése VÁROSIASODÁS - minőségi - infrastruktúra, műszaki- kommunális intézményhálózat fejlődése

27 Településszórványok: tanyák.

28 TELEPÜLÉSSZERKEZET Fogalma:
A település különböző funkcióinak térbeli elrendezése, a különböző szerepkörű területrészek elhelyezkedése, a közlekedési hálózat működőképes elemei között a természeti adottságokra figyelemmel. A területi elemeket hálózati elemek kötik össze.

29 Szerkezetét befolyásolja:
1. Természeti környezet (ember által nem alakított környezet) - domborzat - hegy, domb, völgy, síkság, lejtések - talajviszonyok - építésre alkalmas, alkalmatlan (csúszásveszély, állékonyság stb. feltételek) - vízrajzi v. - tavak, mocsarak, folyószakaszok - éghajlat - mediterrán vagy sarkvidéki stb. - élővilág 2. Művi környezet (ember által épített) - vonalas infrastruktúra - vasút, országos főutak, víz,szennyvíz, csapadékvíz, energia, gerincvezetékek - települési funkciók (lakó, üdülő, ipari, kereskedelmi stb.) építményei 3. Hálózati elemek - területek (funkcionális területek, zöldterület, intézmény- terület) 4. Történeti környezet - kronológia, társadalmi háttér, életmód, foglalkozási rétegek, etnikai örökség, kulturális tradiciók

30

31

32 Településszerkezet mint rendszer
Területi rendszer - kül-, és belterülete Hálózati rendszer - vonalas hálózatok - közművek, közlekedés - területi hálózatok - mezőgazdasági és zöldterületek - intézmények – (igazgatás, oktatás) Alaprajzi rendszer - a település vízszintes vetülete (falusias – magános, városias – csoportos) Morfológiai rendszer - helyének természeti, táji adottságai - területének felhasználása - beépítés jellege, karaktere

33 1. Területi rendszer alapja a történeti fejlődés
igazgatási határ - más településtől választja el, ezen belül van: - belterület - jellemzően beépített, beépítésre szánt, építésre alkalmas terület (lakó, üdülő, ipari, gazdasági, közlekedési, zöldterület, különleges pl. temető) - külterület - jellemzően beépítésre nem szánt mezőgazdasági (szántó, zártkert) erdő, vízgazdálkodási, különleges (bánya) közlekedési és közműterület (repülőtér, szennyvíztisztító, vízmű, gázfogadó stb.)

34 2. Hálózati rendszere Közlekedési hálózat
Hálózat = vonalas elemek - HIERARCHIKUS Vonalas - közművek - közlekedés - mindkettőre érvényes alaprajzi , magassági vonalvezetés, kereszmetszeti kailakítás, csomópontok Közlekedési hálózat - Közúthálózat rendszere - forgalmi jellegű - átmenő, főforgalmi, forgalmi, gyűjtőút - nem forgalmi jellegű - célforgalom, lakó, zsákutca, vegyes Hierarchikus rend: - bekötési és keresztezési pontok távolsága nő az útkategória növekedésével. - magassági vonalvezetés csökken az útkategória növekedésével - Gyalogúthálózat rendszere - hagyományos - járda - elválasztott - közúttól független - vegyesforgalmú - szegélykő nélküli lakóutcák - Tömegközlekedés rendszere - kötött pályás - villamos, troli, elővárosi gyors vasút, metro - szabad pályás - autóbusz útvonal lehet - magas - felszíni - földalatti - kéregvasút, mélyvasút

35

36

37

38 2. Közmű hálózat Hálózat lehet : térszín alatt, felett - Vízi közművek
- Vízellátás - víznyerés, fővezeték, tápvezeték főnyomócső, gerincvezeték, elosztó, összekötő vezeték - hálózat - ágas, összekapcsolt, körvezetékes nyomás alatti - Szennyvízcsatorna hálózat - elválasztott vagy egyesített rendszerű főgyűjtő, mellékgyűjtő, mellék-, bekötőcsatorna, - hálózat domborzattól függ - gravitációs, de lehet nyomás alatti is. - Csapadékvíz csatorna hálózat - nyílt árkos, fedett árkos, zárt - hálózat domborzattól függ - gravitációs - Energia - villamos - távvezeték, elosztóhálózat, térszín alatt, felett földkábel, vagy légvezeték - hálózat - sugaras, körvezetékes, párhuzamos - gázellátás - nagynyomású nyomócső, (lakóterületen nem vezethető) - közép, és kisnyomású elosztóhálózat, nyomáscsökkentők - hőenergia - forróvíz (magas, kéreg alatti védőcsatorna, mélyvezetéső védőcsatorna - Hírközlő - légvezetékes - földalatti kábeles - adóval sugárzó

39 3. Alaprajzi rendszer Település szerkezet vízszintes vetülete
- Falusias - magános - szórványtelepülés - több magános szállás egyesítése - tanya - csoportos - vonalas - tömbszerű - szabályos, szabálytalan - szalagtelkes - egyutcás - párhuzamos utcás - Városias - csoportos - gyűrűs-sugaras - nőtt városi típus - legyezőszerű - vonalas - nyílt rendszer - sugaras halmaz - tervezett város - szalagváros - nyílt rendszer - csápos rendszer, többközpontú - átmenő forgalom városon kívül elkerülhető

40 3. Morfológiai rendszere
- helyének természeti, táji adottságai, domborzat, vízrajz, növénytakaró - település területének felhasználása, a vonalas hálózatok térbeli felosztása - beépítés jellege (magasság, tömörség) kiemelkedő létesítmények elhelyezése, alakja tudatos várostervezéssel befolyásolható. Várossziluett a település morfológiájának a távlatból jelentkező szemlélt vagy ábrázolt síkbeli képe - karakterisztikus (pl. Párizs Eiffel torony) - domináló (pl. Szentendre templomtornyok)

41 Düsseldorf

42 Velence a Canale Grande jellegzetes hídja a Rialto

43 Velencei háztetők és a lagúnák

44 Felhőkarcolók

45 Irodalom Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban. Budapest, 1998. Tóth Zoltán: A települések világa. Ponte Press kiadó, Pécs. 1997