5. TERÜLETFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT

Az előadások a következő témára: "5. TERÜLETFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT"— Előadás másolata:

1 5. TERÜLETFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT
Berczeli Emília adjunktus

2 Területfejlesztés a társadalom és a gazdaság térbeli elhelyezésének,
a termelőerők területi arányainak átalakítását, a népesség letelepedésének befolyásolását, az ellátó, szolgáltató intézményeknek, tevékenységeknek, a lakossági szükségletekkel térben összehangolt fejlesztését értik. Szélesebb értelemben az előzőekre vonatkozó elvek, módszerek, tervek, illetve koncepciók kialakítása is a területfejlesztés fogalomkörébe tartozik.

3 A területfejlesztés a térhasználat tudatos irányítását jelenti
Területpolitikai - korábban kormányzati politika, ma helyi és regionális szintű politika, Kormányzattól független autonom döntéshozatallal. (Kormány a térbeli folyamatok irányítását, a törvényelőkészítési, szabályozási, elosztási és fejlesztési tevékenységében érvényesíti) Területpolitika térben és időben változó, fellendülési időszakban a méltányossági-szociális szempontok érvényesülnek, recesszió vagy válság éveiben a hatékonysági-gazdasági kérdések.

4 Szabályozás - mint az irányítás egyik eleme a működésre gyakorolt tudatos beavatkozások/hatások összessége. Két irányú: egyrészt demokratikusan választott testületek által képviselt közakaratot kell közvetítenie az egyéni és csoport döntéshozatal irányába, másrészt a bekövetkező változásokat kell visszajeleznie. Jogrendszer fontos szerepe. Szervezeti/intézményi - fontos a hatáskörök és funkciók lehatárolása, mely intézményi és szervezeti rendszer a területi struktúrát követ, mind vertikálisan (ország, régió, megye, vonzáskörzet, település), mind horizontális (pl. településrendszer) vonatkozásában.

5 A területfejlesztési politika gazdaságpolitikai eszközei
Gazdaságpolitikai eszközöket tartalmazó alrendszerekből áll. Nem mindegy, hogy az eszközök milyenek, és milyen szinten, ki diszponál felettük, az általános gazdaság-politikai eszközöknek (monetáris eszközök, hitel-és kamatpolitika, nyíltpiaci műveletek, adópolitika, szocálpolitika, támogatási rendszer stb.) jelentős területi vonatkozásai vannak.

6 A területfejlesztési politika
A területfejlesztési politikának - mint a társadalom irányító tevékenységének - a keretébe tartozik a területfejlesztés céljainak kitűzése és az elérésükhöz szükséges eszközrendszernek a meghatározása. Ez utóbbinak a legfontosabb elemei a területfejlesztés tervezése, szabályozása és intézményi háttere.

7 A területfejlesztési politika hazai állomásai
1950 szocialista termelőeszközök, ötéves tervgazdálkodás bevezetése 1960 ipar termelőerőinek arányos területi elhelyezése iparilag elmaradott térségek fejlesztése (Alföld), öt vidéki nagyváros (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) nagyipari központtá fejlesztése, a lakosság ipari foglalkoztatásának növelése. 1970 ipar mellett súlya lett, az építőiparnak, mezőgazdaságnak, közlekedés, hírközlés, lakossági infrastruktúra, a tudományos szellemi háttér fejlesztésének

8 A területfejlesztési politika hazai állomásai
Megfogalmazódtak a természeti környezet védelmének általános feladatai is. A terület-fejlesztési politika fő céljait nemcsak a nagyobb összefüggő térségekre (közöttük megyékre), hanem a települések egyes csoportjaira, illetve azok hálózatára is értelmezték. Extenzív jellegű fejlesztéssel, elősegítette a nagyobb térségek közötti, gazdasági fejlettségi, foglalkoztatottsági különbségek mérséklését. 1980 növekedés ütemnek lassulása, új cél a helyi aránytalanságok, egyensúlytalanságok megszüntetése, a települések különböző típusainak kiegyenlítettebb fejlesztése.

9 A területfejlesztési politika hazai állomásai
Elkezdődik a területfejlesztés tervezése, melynek fő funkciója a célok kitűzése, mérlegelve a társadalmi preferenciákat és a rendelkezésre álló feltételeket, anyagi forrásokat. Népgazdasági tervezésnek két szintje alakult ki az országos és a megyei szint, jelenleg e kettő között a területi szint és a megyei szint alatt a térségi, kistérségi szint is hat. 1960 a tervcélok és megvalósítás szoros összhangban van, uralkodik a tervlebontás, önálló területfejlesztési tervezés megyei szinten nem működik. A területfejlesztés tervezésének jellemző időszaka a középtáv (15év).

10 A területfejlesztési politika hazai állomásai
1968 a népgazdasági tervezésről szóló évi törvény hatására lazult, mindenekelőtt a tercier szektorra korlátozódott a közvetlen kapcsolat a tervcélok kitűzése és megvalósítása között. Megnőtt a közvetett gazdasági szabályozók szerepe a termelés területi elhelyezésében. Ezzel együtt létrejött a tanácsi, (megyei) szintű területfejlesztés tervezésének jogi, intézményi feltételrendszere. A területfejlesztés tervezése lényegében kétszintűvé vált. Helyi szint nem létezik csak megyei és országos.

11 A területfejlesztési politika hazai állomásai
1970 népgazdasági terveiben önálló fejezet a területfejlesztés előirányzatai, a tervezési tartalom is bővül. Ellentmondás, hogy romlottak a tervelőirányzatok megvalósulásának esélyei a tervlebontás megszűnése miatt. Gazdasági szabályozórendszer jelentős hatású a gazdasági térbeli fejlődésére. Létrehozták a központi területfejlesztési alapot vissza nem térítendő beruházási juttatás formájában a vállalati fejlesztéseket dotálták. Üzemkitelepítések a fővárosból, letelepedés szabályozása, struktúra átalakítás.

12 A területfejlesztési politika hazai állomásai
1980 fokozódik a tervezés megyei és helyi szintjeinek gazdasági önállósága, mérséklődnek a felsőbb szintű, kötelező előírások a tervcélok meghatározására és az anyagi eszközök felhasználására.

13 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása. hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki.

14 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
Célja részletesen: az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti jelentős különbségek mérséklése, további válságterületek kialakulásának megakadályozása, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésnek elősegítése a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése

15 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
Feladata: a térségi (önszerveződő, egymással határos települések összessége) és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel fejlesztési koncepciók (átfogó, hosszú távú), programok (fejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül) és tervek kidolgozása az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés, hátrányos határmenti települések fejlesztése az elmaradott térségek felzárkóztatása a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése, munkanélküliség mérséklése az innováció térségi terjedésének elősegítése kiemelt térségek sajátos fejlődésnek elősegítése a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása a környezeti adottságok feltárása, értékelése a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő terület-felhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok, ágazati koncepciókkal összhangban történő megállapítása

16 Az Európa Terv 1. A közművelődésért 2. A nemzeti értékek megbecsüléséért 3. A kulturális értékekért 4. A magyar filmművészetért 5. Az egészséges társadalomért 6. A korszerű oktatásért 7. Az információ elérhetőségéért 8. A magyar vállalkozásokért 9. A megújuló mezőgazdaságért 10. Az infrastruktúra fejlesztéséért

17 Az Európa Terv 10. Az infrastruktúra fejlesztéséért
Tavasszal indul az autópálya program: tovább épül az M0, az M3 autópálya 2004-ig Görbeházáig, 2006-ig Nyíregyházáig épül meg, az M30 autópálya 2004-ig Miskolcot éri el, az M35 autópályán 2006-ig Debrecenig lehet eljutni, az M5 autópálya 2006-ig megépül Szegedig, az M7 autópálya a ciklus végéig 58 kilométerrel bővül, a 6 sz. főút autópályává szélesedik Dunaújváros és Budapest között. A parlament döntését követően még az idén megkezdődik a 4-es metró megépítése.

18 Prioritások – a hálózat fejlesztésének stratégiai célkitűzései
JAVASLAT A KÖZÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSI PROGRAMRA 2015-IG Prioritások – a hálózat fejlesztésének stratégiai célkitűzései Közép távon az ország gyorsforgalmi utakkal való ellátottsága érje el az EU mai országai (EU15) akkori megfelelő átlagának 60 %-át. Hosszú távon az ország gyorsforgalmi utakkal való ellátottsága érje el az EU15 akkori megfelelő átlagát. A hálózat sugaras szerkezete változzon sugaras-gyűrűs rácsszerkezetté az elmaradott területek felzárkóztatása, a fővárosi agglomeráció tehermentesítése érdekében. Javuljon a közlekedési ágak közötti munkamegosztás. Teljesítőképes határátmenetek megvalósítása, a hagyományos mellékúti kapcsolatok helyreállítása. A természeti- és emberi környezet, a termőföld védelme.

19 A gyorsforgalmi úthálózat bővülése 2003-ról 2006-ra
KASSA felé SK A SLO HR YU RO UA Záhony V Tornyosnémeti LVOV, KIJEV felé Tisza POZSONY, PRÁGA felé M30 Miskolc IV M3 Parassapuszta Vác M25 Salgótarján Nyíregyháza BÉCS felé M15 M2 V Emőd Polgár Eger Duna M3 Győr M35 M9 M1 Füzesabony Sopron Tatabánya BUDAPEST Debrecen M4 Szombathely M0 Székesfehérvár Szolnok M8 Veszprém M4 IV GRÁC felé Dunaújváros Rábafüzes Zalaegerszeg M44 ARAD, KOLOZSVÁR felé M6 Kecskemét LJUBLJANA, TRIESZT felé M7 0 Bszgyörgy Lelle Békéscsaba Nagykanizsa Kiskunfélegyháza V Tornyiszmiklós M7 M9 M5 ARAD felé M3 autópálya Polgár-Nyíregyháza közötti szakasz Autópálya nyomvonalának kijelölése országos érdek és ez által országos hatáskörű feladat. Éppen ezért az M3 autópálya nyomvonala sem függhet Nyíregyháza és Debrecen régóta tartó rivalizálásától. 1999-ben az M3 autópálya tárgyi szakaszának előkészítése gyakorlati fázisba lépett. Ekkor kerültek felszínre azok a szempontok és feltételek, amelyeket – természetüknél fogva - az Országos Terület Rendezési Terv és az Országos Közúthálózat Fejlesztési Koncepció még nem tartalmazhatott, de a nyomvonal kialakulásában meghatározó a szerepük. A Beruházó 1999-ben megbízást adott az UNITEF-CÉH Mérnökiroda Kkt.-nek arra, hogy az M3 autópálya Hajdú-Bihar megyei szakaszára az UVATERV Rt. által 1992-ben készített engedélyezési tervet vizsgálja felül. A felülvizsgálat oka az volt, hogy időközben megváltoztak a körülmények (pl. természetvédelmi törvény, környezetvédelmi törvény, hatásvizsgálati rendelet). Szeged M43 ZÁGRÁB felé Letenye Kaposvár Szekszárd Nagylak V V/A Helsinki folyosók gyorsforgalmi hálózat 2002-ben Hálózatbővülés : autópálya autóút épülő autópálya épülő autóút autópálya előkészítés alatt autóút előkészítés alatt Mohács Baja TEMESVÁR, BUKAREST felé IV Pécs Röszke M56 BELGRÁD felé Ivándárda X/A SZARAJEVÓ felé V/C

20 2015-re javasolt gyorsforgalmi úthálózat
KASSA felé SK A SLO HR YU RO UA Záhony V Tornyosnémeti LVOV, KIJEV felé Tisza POZSONY, PRÁGA felé M30 M3 M35 M4 M8 M0 M2 M15 M1 M81 M86 M9 M70 M7 M6 M56 M5 M43 M44 Miskolc Parassapuszta Vác IV M25 Emőd Nyíregyháza BÉCS felé V Polgár Duna Eger Győr Füzesabony Sopron Tatabánya BUDAPEST Debrecen Szombathely Szolnok Székesfehérvár GRÁC felé Veszprém IV Dunaújváros ARAD, KOLOZSVÁR felé Rábafüzes Zalaegerszeg Kecskemét LJUBLJANA, TRIESZT felé Bszgyörgy Lelle Békéscsaba Nagykanizsa Kiskunfélegyháza V ARAD felé M3 autópálya Polgár-Nyíregyháza közötti szakasz Autópálya nyomvonalának kijelölése országos érdek és ez által országos hatáskörű feladat. Éppen ezért az M3 autópálya nyomvonala sem függhet Nyíregyháza és Debrecen régóta tartó rivalizálásától. 1999-ben az M3 autópálya tárgyi szakaszának előkészítése gyakorlati fázisba lépett. Ekkor kerültek felszínre azok a szempontok és feltételek, amelyeket – természetüknél fogva - az Országos Terület Rendezési Terv és az Országos Közúthálózat Fejlesztési Koncepció még nem tartalmazhatott, de a nyomvonal kialakulásában meghatározó a szerepük. A Beruházó 1999-ben megbízást adott az UNITEF-CÉH Mérnökiroda Kkt.-nek arra, hogy az M3 autópálya Hajdú-Bihar megyei szakaszára az UVATERV Rt. által 1992-ben készített engedélyezési tervet vizsgálja felül. A felülvizsgálat oka az volt, hogy időközben megváltoztak a körülmények (pl. természetvédelmi törvény, környezetvédelmi törvény, hatásvizsgálati rendelet). Szeged ZÁGRÁB felé Letenye Kaposvár Szekszárd V/A IV Mohács Baja Nagylak TEMESVÁR, BUKAREST felé Pécs Röszke BELGRÁD felé Ivándárda V Helsinki folyosók autópálya autóút épülő autóút M56 X/A SZARAJEVÓ felé V/C

21 A gyorsforgalmi úthálózat elérhetősége 15 és 30 perces vonzáskörzetek 1998-ban

22 A gyorsforgalmi úthálózat elérhetősége 15 és 30 perces vonzáskörzetek 2002-ben

23 A gyorsforgalmi úthálózat elérhetősége 15 és 30 perces vonzáskörzetek 2006-ban

24 A gyorsforgalmi úthálózat elérhetősége 15 és 30 perces vonzáskörzetek 2015-ben

25 Hegyeshalom (EU) elérhetősége 2006-ban (eljutási idők térképe percekben)

26 Hegyeshalom (EU) elérhetősége 2015-ben (eljutási idők térképe percekben)

27 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
A területfejlesztési és területrendezési feladatokat a központi állami szervek - Országgyűlés, Kormány, Országos Területfejlesztési Tanács, miniszter és más miniszterek területi szervek - önkormányzati társulások, megyei önkormányzatok, tanács - az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.

28 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
Eszközei: költségvetési előirányzat (Területfejlesztési Alap átvett feladatai) legfeljebb 50 %-a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybe vehető pénzügyi kedvezmények gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok, ill. költségvetési előirányzatok az éves központi költségvetésben meghatározott, a minisztériumok terület-fejlesztési programokra és célokra biztosított kerete egyes elkülönített pénzalap önkormányzatok településfejlesztését támogató címzett és céltámogatások a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények területfejlesztési célú segélyek, ill. hitelek a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, a gazdasági kamarák, valamint más intézmények önkéntes hozzájárulásai

29 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
A területfejlesztés céljait figyelembe kell venni: az országos infrastruktúra-rendszerek fejlesztése során az ipari és mezőgazdasági válságkezelő és szakmapolitikai programokban a foglalkoztatáspolitikában a beruházás és vállalkozás ösztönzést, valamint a beruházás-fejlesztést szolgáló alapok kialakításában az önkormányzati szabályozás kiegyenlítő mechanizmusaiban az idegenforgalomban az adópolitikában a szociálpolitikában és az egészségügyiellátásban a művelődési és közoktatás-politikában

30 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
A Kormány a területfejlesztési célok érdekében vállalkozási övezetet hozhat létre, melyben pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani. Önkormányzatok és kistérségi társulások ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.

31 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
A területrendezésre vonatkozó külön szabályok: A területi tervezés, alapja a TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ a TERÜLETFEJLHASZNÁLÁSI PROGRAM és a TERÜLETRENDEZÉSI TERV, mely meghatározza a területhasználat módját. A területrendezési terv tartalmazza továbbá: a térségi műszaki-infrastrukturális rendszerek térbeli rendjét a térség hosszú távú területi szerkezetét az egyes térségek adottságainak célszerű hasznosítását a környezet-, a táj- és természetvédelemmel kapcsolatos térségi feladatokat a környezeti, a társadalmi és a gazdasági hatásvizsgálatot

32 Zala Megye Területrendezési Program Térségi Szerkezeti Terv

33 Zala Megye Területrendezési Terve Program Környezetvédelmi Javaslat

34 Zala Megye Területrendezési Program Kerékpárút Hálózat

35 Zala Megye Területrendezési Program Településrendszer Javaslata

36 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy önálló helyrajzi számon lévő magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

37 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása. Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása. Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása. Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása.

38 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. Belterület: a település közigazgatási területének – jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része. Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része.

39 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

40 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és - használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá - használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet - törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.

41 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Sajátos építményfajták: az épületnek nem minősülő közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építmények (mérnöki létesítmények), továbbá a bányaműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos, és az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai célú építmények.

42 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

43 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.

44 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás. Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum.

45 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését.

46 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Szabályozási keretterv: az a fővárosi településrendezési terv, amely a főváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fővárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja. Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja.

47 TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALMAK
Területi főépítész: a miniszter egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint építésügyi feladatait az ország meghatározott térségein ellátó, koordináló, véleményező - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - köztisztviselő. Önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - személy.

48 A településrendezés célja
A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

49 A településrendezés feladata
A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit; b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.

50 A településrendezés eszközei
a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg (Étv.2. § 26. pont); b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg (Étv.2. § 28. pont); c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (Étv.2. § 10. és 19. pont).

51 A településrendezés A településrendezés során biztosítani kell a területeknek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe véve: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a lakosság lakásszükségletét, c) a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a korlátozott képességűek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,

52 A településrendezés A településrendezés során biztosítani kell a területeknek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe véve: e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, az ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékeltávolítás és -elhelyezés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyag-lelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem és a polgári védelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét.

53 A településrendezés folyamata
A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során: a) az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében aa) meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek; b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket; c) az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkező hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit.

54 A településrendezés folyamata
(3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt. (4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. (5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli véleményt nem adott, és az egyeztető tárgyaláson sem vett részt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

55 A településrendezés folyamata
(6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetőleg a terveket az elfogadásuk előtt - a (3)-(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt - a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából: a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az illetékes területi főépítészeti iroda útján a miniszternek, b) egyéb szabályzatot és terveket a területi főépítésznek. A miniszter 90, a területi főépítész 30 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.

56 A településszerkezeti terv
Étv.10. § (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. (3) A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. (4) A településszerkezeti tervet a 9. § előírásain túlmenően a szomszédos települési, a főváros esetében a fővárosi kerületi önkormányzatokkal, továbbá a megyei önkormányzattal is egyeztetni kell.

57 A településszerkezeti terv
Étv.11. § (1) A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. (2) A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. (3) A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt területeket, a település szerkezetét meghatározó közterületeket (főútvonalak, nagyobb kiterjedésű közparkok stb.), azok tagozódását, a védett, a védelemre tervezett és a védő területeket, továbbá a funkciójában megváltoztatásra tervezett területrészeket, a meglévő és a tervezett infrastruktúra-hálózatokat. (4) A (3) bekezdésben említett egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztető, illetőleg arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot, a szennyezettséget, az árvíz-, erózió- és csúszásveszélyt, a természetes és mesterséges üregeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja.

58 A szabályozási terv Étv. 12. §
(2) Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben:A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes - legalább telektömb nagyságú - területrészeire készülhet. a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, illetőleg b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. (3) A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell.

59 A szabályozási terv Étv. 12.§
(4) A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek. (5) A szabályozási tervnek tartalmaznia kell: a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását, c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket, g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, h) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását. (6) A helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.

60 Helyi építési szabályzat
Étv. 13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal), b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait, c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait, d) a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon történő építés feltételeit és szabályait, továbbá e) a helyi építészeti értékvédelemmel, f) a védett és a védő területekkel, valamint g) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat.

61 A helyi építési szabályzat
Étv. 13.§ (3) A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területére egyszerre, vagy részterületenként fokozatosan a (4) bekezdés előírásainak figyelembevételével. (4) Helyi építési szabályzatot kell készíteni - legalább telektömbre kiterjedően - a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi.

62 A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények (Étv 17.§)
a) építésjogi követelmények beépítésre szánt területen (OTÉK beépítettség legalább 15 %) épület csak építési telken helyezhető el b) tilalmak tilalom településrendezési feladatok megvalósítása, természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a területre változtatási, telekalakítási ill. építési tilalom rendelhető el, ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, de a bejegyzés elmaradása a tilalom hatályát nem érinti. Meglévő lakóépület esetén, új önálló lakást eredményező átalakítása és 25 m2-rel történő bővítéses felújítása c) telekalakítás telekcsoport, újraosztása, telekfelosztása, telekegyesítés, telek-határrendezés d) elővásárlási jog településrendezési célok érdekében 60 napig a megkeresésről számítva az önkormányzatnak van elővásárlási joga e) kisajátítás - közérdekből f) helyi közút céljára történő lejegyzés kisajátítás nélkül az önkormányzat az érdekeltek hozzájárulása nélkül lejegyeztethet g) útépítési és közművesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések beépítési kötelezettség helyrehozatali kötelezettség beültetési kötelezettség i) kártalanítási szabályok korlátozási kártalanítást az fizeti akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt

63 Építmények elhelyezése során biztosítani kell:
építmény és szomszédos ingatlan és építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatát közszolgálati járművel történő megközelítését környezetvédelem, természetvédelem érdekeit közhasználatú építmények mozgásukban korlátozott személyek részére akadálymentes megközelítését

64 Építmények elhelyezése során biztosítani kell továbbá:
Európai Közösség 89/106 sz. Direktívájának (törvényének) általános előírásait a kedvező tájolás, a mechanikai ellenállás és stabilitás a tűzbiztonság a higiénia, egészség- és környezetvédelem a használati biztonság a zaj és rezgés elleni védelem az energiatakarékosság és hővédelem az életvédelem

65 Településszerkezeti és szabályozási tervek
SZERKEZETI TERV Területi egysége A település közigazgatási területe Tartalma Bel- és külterületek meghatározása Beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, területrészek, építési övezetek meghatározása A település szerkezetét meghatározó közterületek tagozódása Funkciójában megváltoztatásra tervezett területrészek meghatározása Védett, védelemre tervezett és védő területek meghatározása Meglévő és tervezett infrastruktúra-hálózatok SZABÁLYOZÁSI TERV Területi egysége A település közigazgatási területe Egyes (legalább telektömb nagyságú) településrészek Tartalma Bel- és külterületek lehatárolása Beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, területrészek, építési övezetek lehatárolása Egyes területrészeken belüli közterületek és egyéb területek elkülönítése Közterületeken belül különböző célokat szolgáló területek Egyéb területeken belül telkek, építési telkek kialakítására, beépítésre vonatkozó megállapítások Egyes területrészeken belül védett, védelemre tervezett és védő területek, építmények Infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemei Sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolása