Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai

Az előadások a következő témára: "Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai"— Előadás másolata:

1 Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
Előadó dr. Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes Oktatási és Kulturális Minisztérium

2 Jogszabályok A felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény
289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet

3 Képzési szerkezet felsőfokú szakképzés: képzési idő 4 félév, az alapképzésbe beszámítható osztott képzés alapképzés – alapfokozat szerezhető („Bachelor”, „baccalaureus”, BA, BSc,): képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév mesterképzés – mesterfokozat szerezhető („Master”, „magister”, MA, MSc): képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév, tanárképzés 5 félév osztatlan, egységes képzés mesterfokozat szerezhető, a képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév doktori képzés: PhD, DLA fokozat, a képzési idő 6 félév szakirányú továbbképzés: legalább 2, legfeljebb 4 félév

4 Agrár képzési terület alapképzési szakjai

5 Alapképzési szakok szerkezete
MAB által ajánlott szakszerkezet törzsanyag elméleti alapozás szakmai törzsanyag differenciált szakmai anyag kötelezően választható szakirányú modul szabadon választható ismeretek diplomamunka Agrár felsőoktatás alapképzési szakjai (képzési ágon belüli közös szakasz) természettudományos és mérnöki alapismeretek gazdasági és humán általános ismeretek (mezőgazdasági alapismeretek) szakmai törzsanyag: (differenciált szakmai ismeretek) szakmai gyakorlat: belső és külső

6 Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések
az egyetemi és főiskolai szintű szakrendszer átalakítása vagy új képzési szerkezet kialakítása; konzorciális fejlesztő munka Európai Unió versenyképessége szempontjából szakok, szakképzettségek kompatibilitásának megteremtése; kompetencia alapú követelménytervezés; lépcsős képzés vagy többciklusú képzés gyakorlati orientáció; generális vagy specializált programok; alapképzésből kilépési lehetőségek Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének megkéréséhez kapcsolódó dokumentumok meghatározó volta az alapképzés és szakirányú továbbképzés kapcsolata

7 Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések
Merítési bázis, felsőoktatási tanulmányok megkezdése hiányos felkészültség felzárkóztatás/differenciálás: segítés a kezdeti szakmai nehézségek leküzdésében tehetséges diákoknak lehetőség tudás szerinti tankörbeosztás emeltszintű tantárgyak Továbblépés a mesterképzésbe korábbi ismeretek elismerése tanulmányi követelményként elismerhető munkatapasztalatok részismeretekre irányuló tanulmányok a felsőoktatási törvény szerint

8 Képzési szerkezet átalakításához kapcsolódó kérdések
ismeretellenőrzés átalakult formái: tanítás és tanulás tervezésének módszertana, tanulási eredmények,kompetenciák, illetve az ezekhez kapcsolódó mérési-értékelési eljárások kreditrendszerű oktatás számonkérési formái, folyamatos és szummatív értékelés formái oktatási módszerek, tanítás-tanulás folyamatának változása gyakorlati képzés – intézményen kívül „szendvicsképzés”, „alternáló képzés” információs technológia alkalmazása, audio-vizuális anyagok, oktatási segédeszközök hallgatói mobilitást célzó elvek érvényesülése, választhatóság, beszámíthatóság kérdései

9 Alap és mesterszakok kapcsolódása
Kritérium tárgykörök Szélesebb alapozási igény Nagyobb merítési bázis Interdiszciplináris mesterképzési szakok Korábbi ismeretek elismerése (munkatapasztalat) Mesterszakok Alapképzési szakok

10 Köszönöm figyelmüket!