A globalizáció demográfiája

Az előadások a következő témára: "A globalizáció demográfiája"— Előadás másolata:

1 A globalizáció demográfiája
Készítette : Mülek Lajos Történelem MA

2 A Föld népességének növekedése
1. periódus: Kr.e 8000-ig. kb 5millió fő 2. priódus: Kr.e – 17. század derekáig Mezolitikum: (Kr.e ) kb 20millió fő Neolitikum: (Kr.e ) kb 40milló fő Ókor: (Kr.e ) kb milló fő Középkor: század közepéig kb milló fő 3. periódus: 17.század közepe – napjaink A 17. századtól nekilendülő népességnövekedés mögött a nagy földrajzi felfedezések és a megszilárduló tőkés rend álltak. A 18. századi ipari forradalom újabb lökést jelentett, tudományos-technikai újítások A 19. század elején a Föld lakóinak a száma 1,5 milliárd fő. A 20. század viharos népességnövekedést hozott ben az ENSZ számításai szerint a Föld népessége elérte a 6 milliárd főt.

3

4 Malthus elv A népesség száma és a rendelkezésre álló természeti erőforrások mennyisége ill. ezek hasznosíthatósága közötti viszony már régóta foglalkoztatja a népességtudomány képviselőit. Robert Malthus elmélete: 1798 „Tanulmányok a népesedést törvényeiről” Megelőző fékek Pozitív fékek

5 Malthus elv Népesség szám: 1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 Élelem mennyisége: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9

6 Demográfiai jövőkép Földünk összlakossága a második világháborút követő 3 milliárddal szemben ma több mint 7 milliárd fő. Ennek nyomán ez a szám 21. század közepére legszerényebb számítások szerint is 9 milliárdra emelkedhet. Szembetűnő, hogy a vezető ipari hatalmak Eu vagy Japán a jövőben csak a bevándorlással biztosíthatják fenntarthatóságukat és gazdasági működőképességüket. India 2050-ben már 200 millióval megelőzheti Kínát

7 A népesedési verseny nyertesei, mint kb
A népesedési verseny nyertesei, mint kb. már 1950 óta, mindenekelőtt Afrika (1950: 100, 2000: 900 millió, 2050: 1,9 milliárd). Az Egyesült Államokban minimálisan növekvő népességszámmal lehet számolni a évi 298 millióról 395 millióra növekszik, vagyis mérsékelt ütemű népességnövekedés lesz. A migránsaival közvetlenül felé forduló Latin-Amerika például megkettőzi vele szemben 1950-ben még egyenlő népességarányát. Az Arab világ szintén a népesedési verseny egyik győztese lesz. Várható az arab népesedési nyomás súlyos ránehezedése az övezetekkel közvetlenül szomszédos Európára.

8

9

10

11 A túlnépesedés globális problémái
A globális problémák alapvető kiindulópontja a túlnépesedés. Lényege, hogy a 20. század második felétől rendkívül gyors ütemben növekedett Földünkön a népesség. A föld globális problémái közül a következőket kell kiemelni: Migráció Urbanizáció Energiahordozók felhasználása Élelmiszerhiány Környezeti károk

12 Élelmiszerhiány Jelenleg a Föld fejlettebb részén folyamatos élelmiszer-túltermelés, míg a másik részén folyamatos élelmiszerhiány uralkodik. Ma már világos, hogy az élelmiszersegély nem megoldás, sőt sok esetben értelmetlenné teszik a nyomorúságos helyzetben való termelést, hiszen munka nélkül is élelemhez lehet jutni. A lényeg az lenne, hogy az adott ország élelmiszer-termelése fellendüljön. A Föld mezőgazdasági művelésre alkalmas területe kb. 3,2 mrd ha. A kedvező adottságú területeket már szinte mindenütt művelésbe fogták. Újabb területek művelés alá vonása már nagyobb áldozatokat igényel: mocsarak lecsapolása, sivatagi öntözőrendszerek építése, stb. A legegyszerűbb földnyerési formának az esőerdők felégetésével nyert terület látszott (Brazília).

13 A városok terjeszkedése, ipartelepek, utak létesítése többnyire a legértékesebb mezőgazdasági területeket vonják ki a termelésből. Ha a földkivonás tendenciája változatlan marad, akkor évente több mint 10 millió ha-ral csökkenhet a mezőgazdasági terület .  Minden terület adott mennyiségű növényt, állatot és embert képes eltartani. Ha viszont a túlnépesedés hatására az állatok létszámát megnöveljük, azok felélik az adott terület növényzetét. Az ökológiai krízishelyzet kialakulásának három fázisa van: 1. fázis: A népesség növekedése még nem meríti ki a biológiai erőforrásokat 2. fázis: A népesség növekedése már meghaladja a biológiai erőforrások szintjét. A növényzet pusztulása, az erdők felélése, a növekvő vízhiány, a terméshozamok csökkenése már jelzi a válság közeledtét. 3. fázis: A népesség tovább nő, a biológiai rendszer összeomlik, ami a népesség pusztulását okozza.  Ez a folyamat eddig csak a Szahel-övezetben ment végbe, azonban kutatások szerint több dél-amerikai, valamint dél-ázsiai ország már a 2. fázisban van.

14

15 Urbanizáció A belső, illetve a külső migráció egyik legmarkánsabb megjelenési formája a Föld népességének egyre fokozódó városiasodása A Föld teljes lakosságának 1800-ban még csak 3-5% volt városlakó re 47% ben pedig minden második ember városlakó volt. Az ENSZ számításai szerint 2030-ra a lakosságg.60% városokban fog élni. Megavárosok megjelenése ( legalább tíz millió lakossal) 1950-ben 1db Megaváros volt a bolygónkon 2000-re 18db 2011-ben pedig már 26

16

17

18 Tokió: Elővárosokkal 34 500 000 lakos

19 Sanghai: Elővárosokkal 25 500 000 lakos
Hongkong:Elővárosokkal lakos

20 Az urbanizáció kihívásai
Amerikai Egyesült Államokban zajlott le, amely népességének több mint fele egymillió főnél népesebb városban lakik. Európában és Japánban az elmúlt évtizedekben kicsit megfordult, de legalább is lelassulta tendencia. Egyre több ember menekül ki a szennyezett és zsúfolt nagyvárosokból vidékre. A harmadik világvárosainak többsége robbanásszerűen,évente 2–5%-kal növekszik. Ezzel az irammal nem tud lépést tartani az amúgy is fejletlen közigazgatás, rendvédelem és infrastruktúra. Akkora néptömeg él kis területre összezsúfolva,statikailag nem éppen sziklaszilárd épületekben,hogy beláthatatlan méretűek lehetnek egy terrortámadás vagy ipari balesetkövetkezményei is. A kilátástalan körülmények között nyomorgó rengeteg embert nagyon könnyű radikalizálni. Az extrémista mozgalmak számára a bódévárosok, gettók ideális térítési terepet jelentenek. Erős központi hatalom hiányában a szervezettbűnözés is könnyen teret nyer ezekben a régiókban.

21 A környezeti terheléshatalmas, elég csak az olimpia előtt Pekingből közvetített képekre gondolni,ahol pár kilométeres távolságból már alig lehetett kivenni a kilencvenezer embert befogadó stadiont a szmogtól. A harmadik világ megavárosai azonban minden folyót túl tudnak terhelni, ugyanis nincs, vagy alig van csatornarendszerük,s az itt lehulló csapadék rengeteg szennyezést juttat el a folyóba. Az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt bármilyen fertőző betegség gyorsan világjárvánnyá alakulhat. A tömeges megbetegedéseket követően végleg összedől az egészségügyi rendszer Globálisan a közeljövő legsürgetőbb feladati közé tartozik a városi lakosság egyre nagyobb része számára biztosítani az emberhez méltó életkörülményeket.

22 Megoldási lehetőségek
Az teljesen nyilvánvaló, hogy önmagában egyetlen ország sem tudja hatékonyan mérsékelni, megállítani a globális túlnépesedést Fejlett országok : Stabilizálni a népességnövekedést a bevándorlás megállításával, Anyagi segítséget nyújtani a fejlődő országoknak, hogy a mezőgazdaságukat és a megfelelő iparukat fejlesszék. Népességszabályozási programok finanszírozása a fejlődő országokban. Fejlődő országok: Sajátos nemzeti terveket kell kidolgozni, amelyek több módot és lehetőséget kínálnak a családtervezésre, és ezáltal a népesség növekedésének megállítására. Adományokat és jutalmakat adni a kis létszámú családoknak. Fejleszteni az ipart és mezőgazdaságot – elsősorban a vidéki területeken -, hogy lecsökkentsék, illetve megszüntessék az emberek elvándorlását faluról városra.

23 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!