Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába.

Az előadások a következő témára: "Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába."— Előadás másolata:

1 Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába

2 Folyamatok 2004-ig II. Világháború utáni helyzetben a mezőgazdaság nem indult fejlődésnek Római szerződés -> a Közös Agrárpolitika céljait a 39. cikkelyben rögzítették A KAP gyakorlati megvalósításáról folytatott tárgyalásokon 1962-ben fogalmazták meg az alapelveket A nyolcvanas évek elején került sor a KAP első jelentős átalakítására: : Intézményes árak befagyasztása, kvótarendszer. 1992-es reform, nagy jelentőségű: ár és jövedelempolitika szétválasztása. „Agenda 2000” reform, ami az 1992-ben rögzített irányba lépett tovább. 2002 végén a Brüsszeli csúcstalálkozón 2013-ig befagyasztották a KAP kiadásokat II. Világháború után kommunista hatalomátvétel. Megindul az államosítás, illetve a TSZ-esítés. Nincs önálló agrárpolitika. Kádár rendszer: TSZ+háztáji. „Aki nincs ellenünk az velünk van” 1985-ig a magyar mg. dinamikus része a nemzetgazdaságnak. 1986-1990 között ez a növekedés megáll, így jut el az ország a rendszerváltáshoz. 1991. Új agrárpolitika meghirdetése, aminek célja: a jelenleginél hatékonyabb, alkalmazkodóbb, piacérzékenyebb agrártermelés megteremtése. Kimondja: A magyar gazdaság ezen belül az agrárgazdaság felzárkóztatása, a mai periférikus helyzetből való kimozdulás az európai fejlett régiókhoz történő csatlakozással lehetséges. A Kormány erre vonatkozó szándéka az agrárgazdaság számára kiinduló feltétel. Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 117-130 Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió. 3-5

3 A magyar mezőgazdaság helyzete az uniós csatlakozásig A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése 1966-1980 A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése 1981-2000 1996-2000 1991-1995 -0,7 1991-1995 1986-1990 -6,2 1986-1990 1981-1985 0,0 1981-1985 1976-1980 1,7 1976-1980 1971-1975 2,8 1971-1975 1966-1970 3,4 1966-1970 1961-1965 3,0 Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 118

4 A mezőgazdasági termelés volumenének változása 1988-1995 (Növényi és állati termékek együtt) Országok Szlovénia Lengyelország Cseh Köztársaság Bulgária Szlovákia Magyarország Észtország Litvánia Lettország 1995/1988 % 100,8 92,0 77,3 76,7 70,0 63,2 56,5 46,4 45,5 Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 142

5 Országok OECD EU USA Magyarország Lengyelország 1986-88 40 44 25 39 29 1989-91 40 45 21 23 0 2000 34 38 22 18 20 A mezőgazdaság támogatottsága Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 154

6 Hogyan érkezik meg tehát Magyarország az Uniós csatlakozáshoz? A termelés növekedése megtorpan és csökken A rendszerváltás valamint a piacgazdaságba való belépés negatív hatása A támogatottság szintje folyamatosan csökken Megváltozik a birtokstruktúra, csökken a kisbirtokos gazdaságok száma Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) alapján

7 Folyamatok 2004. május 1 után A gazdák száma 7-ről 11 millióra nőtt A megművelt földterület 30%- kal nőtt A növénytermelés 10-20%-kal nőtt Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6s_agr%C3%A1rpolitika

8 Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába Tőkebeáramlás Fejlődik az infrastruktúra Modernizálódik a mezőgazdaság Modernizációs központ Az Unió védelmet és pénzügyi forrásokat ad Egy közös modern centrumhoz tartozunk Foglalkoztatottság Csökken a munkanélküliség Szabad munkaáramlás Forrás: http://www.luiboy.ingyenweb.hu/Gazd%E1lkod%E1s%20tudom%E1ny/Agr%E1rk%F6zgazdas%E1g.doc

9 Kötelezettségek Az EU egyértelmű célja egy ún. multi funkcionális mezőgazdasági struktúra kialakítása. Ez azt jelenti hogy a mezőgazdaság feladata nem csak az élelmiszer és termék előállítás, hanem a természeti és mezőgazdaságilag hasznosított területek ápolása. A mezőgazdaság feladata a rurális térségekben a munka, a környezetvédelem illetve a vidékfejlesztés beindítása. Intervenciók Környezetvé delmi szabályok betartása Kvóta betartása Forrás: http://www.teszt.agrya.hu/tellus/tankonyv/Magyar_mezg.pdf

10 Tejgazdálkodás Holstein fríz Legnagyobb tejhozam a világon. Akár 10.000 kg/tehén/év. A borjak születéskor 40 kg- osak. Felnőtt holstein tehén kb. 680 kg. Az üszők 15 hónapos koruktól kezdve termékenyíthetőek. Átlagos élettartam 6 év. Forrás: http://hu.agrota-2l.com/content/szarvasmarha/holstein-friz.html

11 Forrás: Saját archívum

12 Az uniós szabályok lecsapódása a tejtermelésre A csatlakozás után a magyar mezőgazdaság szenved. A „gyengébb” termelők kiesnek a versenyből. Eleinte nem egyenlő volt a verseny Idén már a magyar mg. is 100%-os támogatást kap. Minimum 30 négyzetméter terület kell 1 állatra. Uniós támogatások típusai: pl. állatjóléti fejlesztések Ezek mind utófinanszírozásúak! Támogatási alapok: legeltetés, állat alapú, kvóta alapú

13 Sok szabályozás már 2004 előtt is be volt vezetve. 2014-el ki fog futni a kvóta. Élelmiszer szabványok: csiraszám 10.000 alatt kell hogy legyen, szomatikus sejtszám, fagyáspont, stb. Ezek már az uniós csatlakozás előtt is voltak.

14

15

16

17

18

19

20

21 Felhasznált források Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország). Budapest-Helsinki-Keszthely, 2001. Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma. http://www.bmeip.hu/download/engemiserint/A%20magyar%20mezogazdasag%2 0es%20az%20EU.pdf A közös agrárpolitika. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6s_agr%C3%A1rpolitika Agrárközgazdaság. Magyarország EU csatlakozásának hatása a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szempontjából. http://www.luiboy.ingyenweb.hu/Gazd%E1lkod%E1s%20tudom%E1ny/Agr%E1rk%F 6zgazdas%E1g.doc Tellus. A magyar mezőgazdaságról röviden. http://www.teszt.agrya.hu/tellus/tankonyv/Magyar_mezg.pdf http://hu.agrota-2l.com/content/szarvasmarha/holstein-friz.html

22 Köszönöm a figyelmet!