A második Orbán kormány területfejlesztési eredményei, illetve tervei.

Az előadások a következő témára: "A második Orbán kormány területfejlesztési eredményei, illetve tervei."— Előadás másolata:

1 A második Orbán kormány területfejlesztési eredményei, illetve tervei.
Balogh Dénes III. évf. Földrajz Idegenforgalom

2 A második Orbán-kormány
2010. május 29-én az Országgyűlés 261 igen és 107 nem szavazat mellett elfogadta a Fidesz– KDNP kormányprogramját és miniszterelnökké választotta Orbán Viktort. A második Orbán-kormány a rendszerváltás óta eltelt időszak legkevesebb miniszterrel dolgozó kabinetje. Politikájukat összefoglalóan a „Nemzeti Együttműködés Rendszere” névvel illetik.

3 Területfejlesztés A gazdaság versenyképessége és a társadalom megerősödése szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ország területileg is kiegyensúlyozottan fejlődjön. Fontos, hogy az ország legtöbb területéről elérhetőek legyenek a munkahelyeket biztosítani tudó városi központok, hogy ne alakuljanak ki végletesen elöregedő és elnéptelenedő térségek, a különböző adottságú térségek ki tudják aknázni saját adottságaikat versenyképességük erősítéséhez. A területileg kiegyensúlyozott fejlődés a kormányzat egészének és az önkormányzatoknak a közreműködését igényli együttműködésben a piaci szféra szereplőivel Egységes helyi, területi és országos szinten megvalósuló tervezésre és a határokon is átívelő együttműködésekre van szükség.

4 Járások 2013. január 1-jétől új közigazgatási szervekként járási hivatalok jönnek létre Magyarországon, így Magyarország megyéi 29 éves szünet után ismét járásokra tagolódnak. A korábbiaktól eltérően a járási hivatalok hatásköre valamennyi városra és községre kiterjed, Budapesten pedig kerületenként kerületi hivatalok működnek hasonló feladattal. A járások száma 175, a kerületi hivataloké pedig 23.

5 (Járások területi elrendezése)

6 "Nemzeti Stadionfejlesztési Program"
2016-ig összesen 27 élvonalbeli és NB II-es klub otthona újul meg, erre 38,685 milliárd forintból. A Ferencváros és a DVSC épülő stadionjának befejezése, valamint a tervezett új nemzeti aréna megépítése mellett a Videoton, a Diósgyőr és a Haladás otthonának korszerűsítésére is különített el pénzt az állam a jövő évre vonatkozó költségvetési javaslatban. Miskolcon egy 15 ezres, erősen modernizált stadion a cél, Székesfehérváron egy teljesen fedett, 14 ezres, UEFA IV. kategóriás létesítménnyé alakíthatják a Sóstói- stadiont, Szombathelyen pedig a tervek szerint 10 ezren férnek majd be az új stadionba.

7 Ferencvárosi stadion Debreceni stadion Új Puskás Ferenc Stadion

8 4 es metró A Dél-Buda-Rákospalota metróvonal (4. számú metró) I. szakaszának építése Vonalhossza:7,4 km (I. szakasz, Etele tér – Baross tér) Állomások száma: 10 A készültségről:A teljes projekt készültsége 2013 elején több mint 80%-os. Az utasforgalmi próbaüzem kezdete: A tervek szerint 2014 I. féléve.

9 Változások a Regionális fejlesztésnél és az Országos Területfejlesztési Tanácsnál
A területi önkormányzatokhoz kerülnek, jövőre a regionális fejlesztési ügynökségek. Az országos területfejlesztési tanács helyett, pedig létrejön az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum. A Területfejlesztésről és a rendezésről szóló törvény módosításával.

10 A jogszabály-módosítás alapján a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős nemzetgazdasági miniszternek február 28-áig kell összehívnia az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum alakuló ülését. A fórum ,amely megalakulásától jogutódja az Országos Területfejlesztési Tanácsnak - feladata a kormány, a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok területfejlesztési és rendezési terveinek egyeztetése, megállapodások létrehozása, továbbá a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása. Több területen véleményező, javaslattevő szerepe lesz a testületnek. A törvény szerint a felelős miniszternek a tárgyévet követő június 15-éig kell beszámolnia a kormánynak a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól és a térségi fejlesztési tanácsok működéséről.

11 „HUB” magyarország Magyarország fejlődésének egyik megalapozója és egyben fokmérője is a központi csomóponti szerep megszerzése és az az által generált gazdasági fejlődés. Központi helyzeténél fogva hazánk összekötő kapocs a kontinens északi és déli keleti és nyugati része között,transzkontinentális léptékben pedig az ázsiai kapcsolatok kapuja lehet, mind közvetlenül, mind a tömegáru forgalom szempontjából megkerülhetetlen a közvetítő térségek felé. Mindennek megvalósításához nemcsak az ország pozícióját kell javítani, de városainkat is be kell kapcsolni ebbe a rendszerbe.

12

13 A csomóponti „HUB” szerepe érvényesítése
Nyítás kelet felé: kelet-nyugati közlekedési és kereskedelmi csomópontok szerepe , légi elosztó központ. Kárpát medencei hálózatok erősítése: határon átnyúló városi együttműködések támogatása. Magyarország híd szerepének érvényesítése, regionális közlekedési és kereskedelmi csomópontok megalapozása, fejlett közlekedési infrastruktúra, logisztika és szolgáltató hálózatok csomópontjainak a kialakítása a környezeti szempontok legteljesebb figyelembevételével. Kommunikációs és informatikai hálózatok fejlesztésével a virtuális hálózatok csomóponti szerepének megalapozása.

14 Visegrádi együttműködés térségi szerepkör fejlesztése
A területi kohézió erősítése a V 4 országokban (policentrikus, kiegyensúlyozott területi fejlődés) közös tervezési-fejlesztési célok és cselekvések (kitekintéssel a Romániával és Bulgáriával kiegészülő V4+2 körre, valamint Szlovénia és Horvátországra is. A határon átnyúló együttműködések támogatása a V4 országokban. Hozzájárulás a V4 országok közös álláspontjának megteremtéséhez az EU területi és fejlesztési szempontból érzékeny közös politikáiban.

15 Köszönöm a figyelmet!