Együttműködés a tudományban Prof. Dr. Szabó Ildikó

Az előadások a következő témára: "Együttműködés a tudományban Prof. Dr. Szabó Ildikó"— Előadás másolata:

1 Együttműködés a tudományban Prof. Dr. Szabó Ildikó
ÚTKÖZBEN KUTATÁS, KÉPZÉS, TUDOMÁNY KONFERENCIA Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program 2011. június 29.

2 Az együttműködés társadalmi jelentősége
a horizontális társadalmi viszonyokban: mindig is megvolt A vertikális viszonyokban: a modern korban vált általánossá Az együttműködés értékké válása: jelentőségének felismerése → együttműködések rendszerének kiépülése → az együttműködéshez szükséges társadalmi feltételek (jogi keretek, intézmények) biztosítása → az együttműködési készség kialakulása a nevelési folyamatok révén Az együttműködés társadalmi kényszerré vált Történelmi jelentősége: Új konfliktuskezelési technikák A konfrontáció felületeinek csökkenése

3 Az együttműködés társadalmi kontextusa a modern demokráciákban
Átértelmeződnek a hatalmi viszonyok Átalakulnak az alá- és fölérendeltségi viszonyok: jogi, állampolgári egyenrangúság ↔ gazdasági, hatalmi, pozícióbeli, tudásbeli, információbeli egyenlőtlenségek A hatalom kontrollja: visszacsatolások, jogi garanciák, ellenőrzési lehetőségek, a hatalom leválthatósága A demokratikus politikai kultúra megerősödése Új magatartási eszmények Erős társadalmi bizalom az intézmények iránt Új közösségi célú programok Új kommunikációs viszonyok

4 Az együttműködéshez kapcsolódó értékek a modern demokráciákban I.
Partnerség Egyenrangúság Az egymásra utaltság tudata Kölcsönösség, viszonosság, szolidaritás Közös értékek keresése Közös érdekek felismerése Kompromisszumkészség, konszenzuskeresés Empátia, tolerancia, megértés Tanulás, élethosszig tartó tanulás Perspektivikusság (kiszámíthatóság, tervezhetőség)

5 Az együttműködéshez kapcsolódó értékek a modern demokráciákban II.
Új tudástartalmak változatos információ-források Változatos csatornák a tudás megszerzésére Új kompetencia-értékek Nyelvi kompetenciák Kommunikációs kompetenciák Érdekérvényesítő kompetenciák Állampolgári kompetenciák Interkulturális kompetenciák Társas kompetenciák (kezdeményezőkészség, felelősségvállalás, tolerancia, problémamegoldó képesség, konfliktuskezelő képesség)

6 Az együttműködés pedagógiai jelentősége I.
A nevelési folyamatokban átértelmeződnek a hatalmi viszonyok Partneri viszony Az interaktivitás felértékelődése a tanár-diák viszonyban Kétoldalú kommunikáció, új konfliktuskezelési eljárások Új működési elvek (diákönkormányzat, szülői szervezetek) Új aktivitási formák: csoportmunka, vita, a tanulók önálló tevékenysége, projektmunka stb. Új tanári és tanulói motivációk A rejtett tanterv felfedezése Új magatartáseszmények

7 Az együttműködés pedagógiai jelentősége II.
Új képzési célok: Állampolgári kultúra Társadalomismeret Kompetenciák Új közösségszervező tényezők Tanulóközösség Tudásközösség Cselekvési közösség Tapasztalati közösség Élményközösség

8 Az együttműködéshez kapcsolódó modern értékek a pedagógiában
Önállóság Kritikusság Kezdeményezőkészség Egyenrangúság Empátia Tolerancia Nyitottság Mobilitási készség

9 Az együttműködéshez kapcsolódó új pedagógiai törekvések és programok
Toleráns, más kultúrákra fogékony ifjúság nevelése A fiatalok nemzetközi tapasztalatcseréjének elősegítése Mentorprogramok Az egész életen át tartó tanulás programja Az önkéntes munka pedagógiai hasznosítása Átalakuló tanulási modellek Európai közösségi programok (Youth, Socrates, Leonardo da Vinci)

10 Együttműködés a tudományban I.
Elmosódnak a diszciplináris határok: multidszciplinaritás, interdiszciplinaris Új kutatási témák, területek, szakmaközi együttműködések Új kutatási együttműködések, kutatási projektek, szakmai hálózatok Elmosódnak a határok a nemzeti, a nemzetközi és a globális tudományos témák között Nemzetközi kutatócsoportok jönnek létre több tudományterület képviselőinek közreműködésével Együttműködés a kutatásokban az oktatók / kutatók, a doktoranduszok és az egyetemi hallgatók között

11 Együttműködés a tudományban II.
Új típusú tudáselemek megjelenése (tervezés, forrásteremtés, projekt előkészítése, partnerkapcsolatok ápolása) Új típusú információforrások és információcserék Átjárások a kutatás, a képzés, a tudománypolitika, a társadalompolitika, a szakpolitikák és a gazdasági szféra között Átjárások a kutatás, a szakértés és az oktatás között

12 A felsőoktatás és az együttműködés társadalmi kényszere I.
Strukturális változások a felsőoktatásban az együttműködés lehetőségeinek kiszélesítésére: Bolognai modell, a képzések átjárhatósága, ekvivalenciák, közös kurzusok, szakkollégiumok, a kutatások egyetemi kereteinek biztosítása, oktatás és szakmai gyakorlat kapcsolata, kapcsolat a munkaerőpiaccal, iparral, termeléssel, szolgáltatási és államigazgatási szektorral Mobilitási lehetőségek: Erasmus-ösztöndíjak, vendégoktatók, hallgatói és oktatói mobilitás, külföldi részképzések

13 A felsőoktatás és az együttműködés társadalmi kényszere II.
Átalakuló tanári szerep: Partneri viszonyok a kutatásban A kiemelkedő teljesítményű hallgatók menedzselése A hallgatói bírálatok és észrevételek beépítése a tanári munka értékelésébe Hallgatói önkormányzat A tanár szerepe a hallgatók motiválásában Doktoranduszok közreműködése az oktatásban Új kommunikációs formák és keretek (internet, társas lapok)

14 A felsőoktatás és az együttműködés társadalmi kényszere III.
Átalakultak-e a hierarchikus viszonyok? Érték-e az önállóság, a kritikusság, az alternativitás? Biztosítva van-e a tudás szabad áramlása, a tudásjavak hozzáférhetősége? Mennyire reagál a felsőoktatás az együttműködés társadalmi kényszerére a tanár-diák viszonyokban a döntéshozatal folyamataiban a konfliktusok kezelésében a döntések és folyamatok átláthatóságában, ellenőrizhetőségében, nyilvánosságában?

15 A felsőoktatás és az együttműködés társadalmi kényszere III.
Milyen szerepe van a felsőoktatásnak a demokratikus a szakmai és az állampolgári szocializációban? Mi az egyetem rejtette tanterve? Milyen magatartáseszmények jellemzik a felsőoktatást? Mi jellemzi a felsőoktatás képzési gyakorlatát és rejtett tantervét a következő területeken: multikulturalizmus társadalmi és állampolgári ismeretek és kompetenciák demokratikus alapértékek (egyenlőség, szolidaritás, méltányosság, igazságosság, tolerancia, önállóság, törvényesség)?

16 Az együttműködés társadalmi kényszere felértékelte a neveléstudományt
A neveléstudományba fontos társadalomtudományi megközelítési módokat és kutatási területeket integrált magába (nevelésszociológia, oktatásszociológia, nevelésfilozófia, történeti tudományok, szocializáció-kutatások, magatartásszociológia, a társas viszonyok szociológiája és szociálpszichológiája, oktatáspolitikai kutatások, értékkutatások, mobilitás-kutatások, az empirikus kutatások módszertana stb.) A formális és nem formális tanulás rendszerének kutatása Nemzetközi kutatási projektek, nemzetközi tapasztalatcsere, a tudás szabad áramlása

17 Köszönöm a figyelmet!