A potenciális és tényleges párolgás meghatározása

Az előadások a következő témára: "A potenciális és tényleges párolgás meghatározása"— Előadás másolata:

1 A potenciális és tényleges párolgás meghatározása

2 Az evaporáció oka A párolgó felszín és az azt körülvevő levegő páranyomás gradiense. levegő párolgó felszín

3 A felszín páranyomása A párolgó felszín páranyomása egyenlő az adott hőmérséklet telítési páranyomásával. A probléma az, hogy a párolgó felszín hőmérséklete nem ismert az általában mért meteorológia adatokból. A párolgó felszín lehűl, ezzel mérsékli a páranyomás gradienst. es : Telített páranyomás (kPa) T : Levegő hőmérséklet (C) Forrás: Goudriaan (1977)

4 Telítési páranyomás, kPa

5 A telítési páranyomás és hőmérséklet függvényének meredeksége, Δ

6 A levegő páranyomása A levegő páranyomása a hőmérséklet és relatív páratartalom függvénye. p = p0+e (kPa) e értéke hazánkban nem éri el a 3%-ot. Telítési hiány, es-ea

7 Mitől függ a párolgás sebessége?
A párolgó felszín és a levegő közötti diffúziós ellenállástól. Mitől függ a diffúziós ellenállás értéke? a szélsebességtől. A páratartalom és szélsebesség együttesen a levegő párologtató képességét határozzák meg („páraéhség”). A párolgás analóg az Ohm törvénnyel. I=elpárolgott víz mennyisége, U=páranyomás gradiense, R=diffúziós ellenállás értéke. Ennek reciproka a vezetési tényező.

8 Szélsebesség (m/s) 2m felszín A párolgás számítása során egy tapasztalati állandóval korrigálni kell a szélsebességet, ami a hőmérséklet függvénye.

9 Tapasztalati állandó

10 A víz párolgáshője, L (MJ kg-1)

11 Potenciális párolgás, PET
Vízhiány által nem korlátozott gőzmennyiség. Nagyságát meghatározó tényezők: a felszínre jutó energia a levegő vízgőz telítettsége turbulens függőleges átviteli folyamatok a párolgó felület vízgőz diffúzióját módosító tulajdonsága

12 Párolgásmérő kádak A-kád A = 1,14m2
vízmélység 25cm, az aljzat és talaj között 10cm távolság WMO által elfogadott nemzetközi standard U-kád A = 3m2 magyar tervezésű Ubell-kád 50cm

13 Oázis effektus 1. Az oldalirányból érkező párolgásra fordított energia vízegyenértéke, mm.

14 Oázis effektus 2. A kádból távozó párolgásra fordított energia vízegyenértéke, mm.

15 Penman-Monteith, 1948 Egyesíti magában az energetikai, aerodinamikai és biofizikai tényezők szerepét. Az evapotranszspiráció látens energiaárama (kJ m-2 s-1). Rn a sugárzási mérleg energiája a felszínen (kJ m-2 s-1). G a talaj által forgalmazott hőenergia (kJ m-2 s-1). ró a levegő sűrűsége (kg m-3). cp a nedves levegő állandó nyomáson vett fajhője (kJ kg-1 C-1). E-e telítési hiány (kPa). ra aerodinamikus ellenállás (s m-1). rc a növényállomány ellenállása (s m-1). Delta telítési páranyomás egy C-ra eső változása (kPa C-1). Gamma pszichrometrikus konstans (kPa C-1).

16 Szász Gábor, 1973 ahol: AM : légnedvesség-tartalom (frakció érték)
AT : léghőmérséklet (°C)

17 Egyéb módszerek Blaney-Criddle Thornthwaite Bowen-arány FAO-Penman
Ritchie Antal Emánuel, 1968 stb

18 Párolgás a talajfelszínről
Ahol: KT : talaj textúrától függő állandó VKt : talajréteg aktuális vízkészlete (mm) P : csapadék (mm) Forrás: Varga-Haszonits Zoltán

19 Párolgás növénnyel borított talajon
Potenciális evaporáció: Tényleges evaporáció A talaj pillanatnyi nedvességtartalmától függ

20 A talaj tényleges evaporációja

21 Potenciális transzspiráció
Függ: a potenciális evapotranszspirációtól és a lombozat sugárzáskioltásától

22 Tényleges transzspiráció