Szerkesztő: Füredi János - Németh Attila - Tariska Péter

Az előadások a következő témára: "Szerkesztő: Füredi János - Németh Attila - Tariska Péter"— Előadás másolata:

1 Szerkesztő: Füredi János - Németh Attila - Tariska Péter
A pszichiátria története és helye az orvostudományban Szilárd János, Janka Zoltán, Füredi János IN: A pszichiátria magyar kézikönyve Negyedik , átdolgozott kiadás  Medicina, 2009 Szerkesztő: Füredi János - Németh Attila - Tariska Péter

2 A pszichiátria a leghumánusabb orvosi szakma.
Tárgya a legmagasabb rendű emberi tevékenység, a pszichikus működés kórosságainak, betegségeinek megelőzése, kórismézése és gyógykezelése. különbözőség a pszichés működések tartalmát és bonyolultságát tekintve

3 pszichiátria tárgya: lelki, értelmi, érzelmi és viselkedési működések zavarai alkotják. multikauzálisan determinált és multifaktoriálisan értelmezhető jelenségek

4 Ókor, középkor Ószövetség, indiai, ógörög és más kultúrkörök:
számos pszichés rendellenesség ismert volt Hippokratész érvényes vérmérsékleti típusbeosztást írt le a melankolikus, szangvinikus, kolerikus és flegmatikus típust

5 Vesalius, Aszklépiosz, Celsus, Galenus, Avicenna, Maimonidész,
Paracelsus Pinel és Észak-0laszországi kortársai, a 18. század végén levették a láncot az elmebetegről

6 „boszorkány" minősítés
280 éve (1728) történt a híres szegedi boszorkányégetés. A középkor végén is népszerű szórakozás volt boszorkányégetésekre járni. Hazánkban e középkori mulatság a 18. században is virágzott, csupán 1755-ben tilttotta be Mária Terézia. Külföldi napilapokból tudjuk, hogy a 18. században Nagyszebenben elégettek egy öregasszonyt, mert boszorkányként hált a Sátánnal. Hódmezővásárhelyen az éjszakai repülése volt a vád. Tömeges kivégzésre azonban csak két helyen került sor: Debrecenben (1738) és Szegeden (1728). Utóbbi volt a jelentősebb, hiszen háromszor annyi boszorkányt égettek meg.

7 A tudományos pszichiátria kezdete
Griesinger a l9. század közepén: a pszichiátriai rendellenességek okait nem misztikus tényekben, hanem jórészt az idegrendszer, elsősorban az agy működésének zavaraiban kell keresni. A híres „griesingeri tétel„: „az elmebetegségek az agy betegégei„ kettős hatású volt saját korában serkente majd dogmává merevülve gátolta a pszichiátriai jelenségek komplex megítélését.

8 A pszichiátria klasszikusai
a humanista szemléletű pszichiátria megalapítói a klinikai tünetek pontos leírója „a pszichés zavarok az agyi történések következményei" a katatónia leírója az exogén-endogén pszichózisok elkülönítője a modern pszichiátria atyja, a szkizofrénia leírója testalkat és karakter Pinel ( ) Chiarugi ( ) Rusch ( ) Esquirol ( ) Griesinger ( ) Kahlbaum ( ) Kraepelin ( ) Bleuler ( ) Kretschmer( )

9 A pszichoanalízis és a pszichoanalitikai iskolák
Pszichológia Pszichoszociális Pszichoterápia A pszichés folyamatok történetisége Jelen és múlt Tudatos és tudattalan Kiszorult pszichikus információk

10 Mesmer Charcot Freud 1720-1815 a gyógyító hipnózis
a hisztéria kezelése Freud Steckel Adler Ferenczi a pszichoanalízis Jung Abraham Rogers személyközpontú terápia Wolf 1926 Slater 1949 a viselkedésterápia Wolpe 1958 kezdetei Bandura 1963

11 A pszichofarmakológia és a biológiai pszichiátria

12 1962-62 Carlsson, Schildkraut 1887 Wagner von Jauregg lázkezelés 1926
Klaesi alvásterápia 1933 Sakel inzulinkezelés 1935 Meduna kardiazolkonvulzió 1936 Moniz pszichokirurgia 1938 Cerletti és Bini elektrosokk 1949 Cade lítium 1952 Delay klórpromazin 1957 Kuhn imipramin Carlsson, Schildkraut neurotranszmitter- és mások változások A szkizofréniában és depresszióban

13 A szociálpszichiátria
fenntartás uralkodott a pszichiátriai betegek gyógyíthatóságával szemben, a betegek sorsának, kezelhetőségének szkeptikus, nihilisztikus szemlélete Az egyén magatartásának, viselkedésének, érzelmi megnyilvánulásainak a kórossága mindig az adott szociális közegben értelmezhető. „veszélyes" és a környezetét zavaró pszichiátriai betegtől meg kell védeni a társadalmat, a családot

14 1905 Pratt csoportterápia tuberkulotikusokkal Pándy betegfoglalkoztatás 1912 Durkheim az öngyilkos magatartás leírása 1917 Simon a munkaterápia értelmezése

15 1920 Moreno pszichodráma Szász, Laing, antipszichiátria 1953 Jones
terápiás közösség 1958 Hollingshead, a társadalmi rétegződés Redlich szerepe 1959 Barton kórházi neurózis 1961 Moore transzkulturális pszichiátria 1960 Szász, Laing, antipszichiátria Cooper

16 A pszichiátria és a neurológia viszonya
Humanitás a pszichiátriában A pszichiátria és az orvosi gyakorlat A pszichiátria a medicinában vagy annak perifériáján A pszichiátria és a neurológia viszonya differenciálódása

17 Magyarországi fejlődése
Szent István rendeletek ///. István, II. Endre és IV. Béla, Róbert Károly király is hozott törvényt például az elmebetegek házasságának felbonthatatlanságáról, ápolási kötelezettségekről //. József és, II. Lipót az elmebetegek kezelési költségeit szabályozta rendeletileg, //. Ferenc már a múlt század legelején előírta azt, hogy az elmebetegek kórházi felvételéhez orvosi bizonyítvány és kórrajz csatolandó.

18 A bio- pszicho-szociális egység
Engel 1997, 1980