Készítette: Bakos Ágnes, Eperjesi Erika (Forrás:

Az előadások a következő témára: "Készítette: Bakos Ágnes, Eperjesi Erika (Forrás:"— Előadás másolata:

1 Készítette: Bakos Ágnes, Eperjesi Erika (Forrás: www.pszaf.hu)
Katasztrófa kockázat Készítette: Bakos Ágnes, Eperjesi Erika (Forrás:

2 Bevezetés Az elmúlt években egyre gyakrabban láthatók a médiába pusztító katasztrófák drámai képei. Az általános emberi magatartás, a segítségnyújtás által biztosított anyagi kompenzáció azonban legtöbbször nem elegendő. A helyreállítás kérdései már a biztosítókra, valamint gyakran állami forrásokra hárulnak. Az OECD már november án Párizsban nagy nemzetközi körre kiterjesztett konferenciát rendezett. A konferencia témájába tartozónak tekintette a terrorizmus kockázatát is.

3 A katasztrófa kockázat fogalomköre
A katasztrófa kockázatok két nagy csoportját különböztetjük meg: a természet erőivel összefüggő katasztrófa kockázatok nem természeti katasztrófák, amelyek meghatározóan emberi tényezővel hozhatók kapcsolatba (man-made disasters) a) nem szándékos események (unintended events) b) szándékos események (willful events)

4 A terrorizmus kockázata
A terrorizmus kockázatának fogalma folyamatosan napirenden van. Az OECD konferenciát is olyan események motiválták, mint a szeptember 11-i terrortámadás, valamint a madridi bombamerényletek. A konferencia, illetve a világ biztosítási szektorának célja meghatározni, - milyen kritériumok alapján sorolhatunk egy eseményt a terrorizmus fogalomkörébe (illetve szükséges-e egyáltalán ilyen kritériumok felállítása); - hogyan oldható meg hatékonyan az ilyen típusú kockázatok fedezete megaterrorizmus: olyan események, amelyek által okozott károk összességükben meghaladják mind a piac, mind a kormányzat erőforrásait

5 A terrorizmus olyan kockázati tényező, amely túlnő az egyes országok keretein A hatalmas méretű, nem megbecsülhető károk komoly kihívást jelentenek a biztosíthatóság szempontjából, mivel a kockázat biztosíthatóságának alapvető feltételei az alábbiak: nagyobb számú megfigyelési egység, hogy valószínűségszámítási alapon elemezhető legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen, homogének legyenek a kockázatok, az esetleges károk véletlenszerűek legyenek, az esetleges kár egyértelműen leírható és megbecsülhető legyen, az esetleges ügylet mindkét fél (szerződő, biztosító) számára gazdaságos legyen.

6 Természeti katasztrófa kockázatok jellegzetességei
A 1. illetve 2. csoportba sorolt kockázatok között éles különbségek figyelhetők meg. Vegyük pl. egy hagyományosnak tekinthető tűzkockázat és egy természeti katasztrófa összehasonlítását.

7 Természeti kockázatok Különbségek
Tűz kockázat Természeti kockázatok Különbségek Az esemény be-következtének gyakorisága Nagy kockázatú Alacsony kockázatú Az esemény mérete Egyedi kockázat a portfólióban (egy épületet vagy egy épületegyüttest érint) A teljes portfólióra kiterjedő kockázat Az esemény helyszíne Jelentősége kicsi Jelentősége nagy Kockázatmérés, tervezés, árazás Elegendő a költségelemzés és a kockázatok minősítése Szükséges a modellezés Az egy eseményből származó potenciális veszteség nagysága Alacsonytól a közepes kockázatig Magas kockázatú A földrajzi helyzet Minimális hatással bír a potenciális veszteség nagyságára Nagy jelentőséggel bír a potenciális veszteség nagyságára

8 Természeti katasztrófák számokban
Az USÁ-ban a Katrina hurrikán 1326 áldozatot követelt, valamint 1,5 millió ember kényszerült elhagyni New Orleans-t és térségét. A közgazdasági értelemben vett károk a becslések szerint milliárd dollárra tehetők. A Katrina a biztosítás történetének legköltségesebb eseményévé vált. A katasztrófák mind számukban, mind az okozott károk nagyságában egyre nagyobb pusztítást okoznak.

9 A kockázatkezelés és kockázatcsökkentés piaci formái
A katasztrófa kockázatok piaci alapú menedzselésének két fő típusa: kockázatkihelyezési, kockázatporlasztási eszközök, technikák - hagyományos biztosítási szerződések - viszontbiztosítási típusok - új tőkepiaci technikák egyéb piaci eszközök - speciális banki/pénzpiaci hitelezési formák - olyan tőkepiaci eszközök mely révén kapcsolat jön létre a biztosítási szektor és a tőkepiac között

10 Állami szerepvállalási formák
Az állam szerepvállalásának két tipikus módját különböztetjük meg. Ex post – biztosítói szerep; a katasztrófa után közvetlen állami segítségnyújtás; nem szed biztosítási díjat Ex ante – megelőző, hatékony kockázatcsökkentés Két fő finanszírozási modellről beszélhetünk: 1. az állam díjat szed, felvállal meghatározott kockázatokat; a díjfizetés kötelező és egységes, 2. az állam kvázi viszontbiztosítóként jelenik meg.

11 A „moral hazard” dilemma
Morális kockázatnak tekinthető, hogy az állam növekvő részvétele még nem feltétlen jelenti az állampolgárok részéről is a nagyobb arányú részvételt a kockázatok csökkentésében. „velem nem történik meg” „az állam úgyis fizeti a helyreállítást”

12 Kompenzációs mechanizmusok az OECD országokban
Különböző pénzügyi alapok, összetett kompenzációs rendszerek. Finanszírozás: többnyire adókból (pl.: vállalati adóból). A károkat többnyire egy meghatározott limit erejéig kompenzálják (pl.: Finnország – 80%). Ausztrália - Natural Disaster Relief Arrangements Ausztria - Austrian Catastrophes Fund Japán – Japán Földrengés Viszontbiztosító Társaság Mexikó – Nemzeti Katasztrófa Alap (FONDEN) Törökország – Török Katasztrófabiztosítási Pool

13 Katasztrófa kockázati kitettség az egyes OECD országokban

14 Alternatív tőkepiaci fedezeti technikák a katasztrófa kockázatok kezelésére
Katasztrófa kötvény (cat-bond) - egyszeri vagy többszöri eseményre szóló - egyéves vagy többéves - eseményenkénti vagy aggregált Időjárással összekapcsolt derivatív eszközök (weather derivatives) Katasztrófa kockázati swap

15 Összegzés A katasztrófák a piac számára komoly kihívást jelentenek. Ennek oka bekövetkezésük valószínűsége és erőssége, a kockázat nehéz mérhetősége. Az okozott károk rendkívül nagyok, és a pusztítás mértékét tekintve növekvő trend figyelhető meg. A biztosítási piac keretei gyakorta elégtelenek a megfelelő kárrendezéshez. Az állami szerepvállalás formái ugyan ugyan rendkívül eltérőek, de közös jellemzőjük, hogy ezek a rendszer már önmagukban kockázatmérséklő hatásúak.