A lakáscélú állami támogatás szükségessége

Az előadások a következő témára: "A lakáscélú állami támogatás szükségessége"— Előadás másolata:

1 A lakáscélú állami támogatás szükségessége
A magyarországi lakásállomány mennyiségi és minőségi mutatóinak értékelése

2 Az építőipar fejlődése az elmúlt években
Az építési piac élénkülése az építőipari termelés tartós növekedését eredményezte 2000-ben és 2001-ben megközelítőleg 8%-kal nőtt a termelés volumene, amit 2002-ben igen dinamikus, 17,5%-os növekedés követett A kiemelkedően magas termelési volumen növekedése 2003-ban és 2004-ben kismértékben csökkent (2,2, illetve 5,8%) ben – elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének köszönhetően – ismét lendületesen, 16,6%-kal emelkedett az építőipari termelés Összességében az építőipar 2005-ben 60%-kal termelt többet a évinél Az építőipar 2000-ben a GDP 4,6%-át állította elő, 2002-re ez az arány 5,3%-ra nőtt az építőipar hozzáadott értékének előző évhez mért növekedése jelentősen meghaladta a nemzetgazdasági átlagot

3 Az építőipari termelés
Az építőipari termelés volumene 2005-ben 16,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés 52%-át kitevő épületek építésének volumene 12,5%-kal volt magasabb az előző évinél; az egyéb építményeké dinamikusan, 21,4%-kal nőtt 2005-ben az épületek építésében az előző évi, mintegy 30%-nál kisebb arányt képviselt a lakásépítés. A nem lakóépületek építésben továbbra is jelentős növekedés volt megfigyelhető.( korszerű irodaházak, nagyvállalatok regionális vállalati központjai, üzletláncok, stb.) Az egyéb építmények építésében fontos tényezőt képviseltek az új autópályák, autóutak, elkerülő utak, metró építés, szennyvízkezelés és ipari parkok infrastrukturális fejlesztése

4 Az építőipari termelés
Az átadott lakások száma – a évi jelentős növekedés után – 2005-ben 6%-kal csökkent, az év során összesen 41 ezer lakást vettek használatba Budapesten egyötödével több új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. Vidéken ezzel szemben mintegy 15%-kal csökkent az átadott új lakások száma Az összes új lakás 30%-át Budapesten építették fel A kivitelezésben tovább nőtt az építőipari vállalkozások szerepe

5 Az építőipar beruházásai
Az építőipari beruházások volumene 2005-ben 13,7%-kal volt több az előző évinél, folyó áron 89,1 milliárd forintot tett ki, ez a nemzetgazdaság összes beruházásának 2%-a Az építőipari beruházások 43%-át kitevő építési beruházások volumene 17,6%-kal nőtt az előző évhez képest, a termelés korszerűsítését közvetlenül segítő gépberuházások volumene 10,9%-kal haladta meg a tavalyit

6 Az építőipari vállalkozások
Az építési piacot 2005-ben is a vállalkozások magas, és továbbra is növekvő száma jellemezte 2005 végén több mint 96 ezer regisztrált vállalkozás tartozott az építőiparba Az 50 főt és annál többet foglalkoztató, valamint az 5 fő alatti vállalkozások száma kismértékben csökkent, ezzel szemben az 5–49 fő közöttieké emelkedett A vállalkozások 95%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott

7 A munkavállalók száma és átlagkeresete

8 A munkavállalók száma és átlagkeresete
Az építőipari szervezeteknél alkalmazásban álló munkavállalók száma 2005-ben 2,8%-kal haladta meg az előző évit A 2005-ben alkalmazásban álló 133 ezer fő háromnegyedét kitevő fizikai foglalkozásúak létszáma 2,7%-kal, a szellemi foglalkozásúaké 3,4%-kal nőtt ( a 4 főnél többet foglalkoztató szervezeteket figyelembe véve) Az építőiparban foglalkoztatottak száma 2001 és 2006 között folyamatosan növekedett, összesen 19,4 %-kal nőtt

9 A munkavállalók száma és átlagkeresete
a fizikai munkát végzők száma 20,2 %-kal, 81 900-ról 98 500-ra, a szellemi tevékenységet végzőké 16,8 %-kal 27 900-ról 32 600-ra nőtt. az építőiparban 2001 és 2006 között átlagosan 3550 új munkahely jött létre (ebből 783 szellemi és 2767 fizikai) 2001 és 2006 között az építőiparban foglalkoztatottak száma évente átlagosan több mint 3%-kal bővült.

10 A munkavállalók száma és átlagkeresete

11 A munkavállalók száma és átlagkeresete
A lakossági munkaerő-felvétel adatai szerint az építőiparban foglalkoztatottak száma 2004-ben 315,1 ezer fő volt (7,4 ezer fővel több az előző évinél), ez a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 8,1%-a. ( Ez tartalmazza az 5 fő alatti vállalkozásokat, alkalmi munkavállalókat. Nem elhanyagolható a bejelentés nélküli foglalkoztatás szerepe sem) Az építőipari keresetek színvonala az ágazatok rangsorában az utolsók között van, alig kétharmada a nemzetgazdaság egészére jellemző átlagnak. Ebben természetesen jelentős szerepe van az építőiparban alkalmazott szakképzetlen fizikai foglalkozásúak (betanított és segédmunkások) magas arányának.

12 Lakásállomány összetétele
A lakás állományon belül a tulajdonos által lakott lakások 92%-os aránya messze meghaladja az Európában jellemző értéket Fogy az önkormányzati bérlakás-állomány Elmaradt a magánbérleti szektor erősödése is Csaknem 500 ezer lakás van ún. vegyes (önkormányzati –és magán) tulajdonú épületben

13 Lakásállomány összetétele
A magyar lakás állományban az egylakásos épületek dominálnak A családi házak minőség tekintetében is a legváltozatosabb színvonalat képviselik az állományon belül Az egylakásos épületek közül mintegy 700 ezer épült vályogból, de ezen belül is a körülbelül 200 ezer alapozás nélküli épület jelenti a lakáspolitikai szinten is megjelenő problémát

14 Lakásállomány összetétele
Lakáspolitikai szempontból szintén kiemelt feladatot jelentő 837 ezer lakótelepi lakás is meglehetősen aránytalanul helyezkedik el a településhálózaton belül Ez az állomány főleg a nagyobb városokba és az ún. szocialista városokba koncentrálódik A lakótelepi lakások aránya a megyeszékhelyeken a legnagyobb (43%), és a fővárosban meghaladja az egyharmadot (35%) 2005-ben közel 600 ezerre becsülhető a panel falazatú lakások száma, a lakótelepeken ezek azok a lakások, amelyekben súlyosak a fenntartási és korszerűsítési feladatok és költségek

15

16 Épített lakások száma

17 Lakások számának alakulása

18 Száz lakásra jutó lakos

19 Egy főre jutó lakás-alapterület
A lakásszám növekedésével és a népesség csökkenésével a laksűrűségi mutatók javulnak.

20 A lakásállomány minőségi összetétele

21 Lakások és szobák száma
Minimális az olyan lakások száma, ahol több háztartás, család él együtt. Összesen mintegy 240 ezer esetben fordul elő, hogy a lakók másik családdal vagy háztartással osztoznak a lakáson. A szobaszám emelkedése és a lakószám csökkenése miatt 2003-ra a lakott állomány szobaszáma meghaladta a bennük élő népesség számát, vagyis a 100 szobára jutó lakók száma 100 alá csökkent.

22 A lakásállomány minőségi összetétele
Megnevezés 1999.év 2003.év 2005.év Substandard lakások aránya (%) 19 14 13 Vízvezetékkel ellátott lakások aránya (%) 92 93 95 Közcsatornahálózatba bekötött lakások aránya (%) 52 65 67 Fürdőszobával ellátott lakások aránya (%) 88 Dupla komforttal ellátott lakások aránya (%) 5 8 Szűk lakásban élő háztartások aránya (%) 11 7 Substandard, ha valamelyik feltétel előfordul: nincs WC és fürdőszoba, csatornázatlan, alapozás nélküli, vályog falú épületben van.

23 A lakásállomány minőségi összetétele

24 Lakások minőségi besorolásai
A kimutatható minőségi fejlődés mellett meglehetősen stabilan fennmarad a lakásállománynak az a része, amely nem felel meg az alapvető minőségi követelményeknek A lakhatásra tulajdonképpen alkalmatlan, ún. substandard lakások aránya az utóbbi években mérsékelten csökkent és 2005-ben is 13 százalék volt. Ahogy a településméret csökken, e lakások aránya egyre nagyobb, a községekben jelenleg is meghaladja a 20 százalékot, az ezer fő alatti településeken a 30 százalékot is eléri

25

26 Lakások minőségi besorolásai
A kivitelezők szerinti összetétel a visszájára fordult. Míg régen meghatározó volt a házilagos kivitelezés, mára a professzionális építőipari szervezetek által épített új lakások aránya eléri a két harmadot. Ez mindenképp megmutatkozik a minőségben is!

27 Készítették: Bradács László Józsa Norbert Kovács Tamás Lakatos Ignác

28 Köszönjük a figyelmet!