Biztosításgazdaságtan 10. téma

Az előadások a következő témára: "Biztosításgazdaságtan 10. téma"— Előadás másolata:

1 Biztosításgazdaságtan 10. téma
A nem-életbiztosítási ág Viszontbiztosítás Együttbiztosítás

2 Nem-életbiztosítási ág ágazatok szerinti csoportosítása
2003/LX. tv. szerinti ágazatok Leggyakrabban alkalmazott ágazati rendszerezés /MABISZ statisztika például a baleset, betegség, utazási biztosításokat a személybiztosítások főbb mutatói között elemzi/: Balesetbiztosítás Betegségbiztosítás, egészségbiztosítás Vagyonbiztosítások /vállalkozói vagyon, lakossági vagyon, mezőgazdasági vagyon (állat, növény)/ Szállítmánybiztosítás Gépjármű /Casco/ biztosítások Felelősségbiztosítások /gépjármű és általános felelősség/ Egyéb biztosítások /hitel, kezesség, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás/

3 1. Balesetbiztosítás A baleset fogalma:
A baleset akaraton kívüli, hirtelen, kívülről ható, egészségkárosodást előidéző esemény. A balesetbiztosítás részben összegbiztosítás, részben kárbiztosítás. → Baleseti halál esetén összegbiztosítás, ha járadékfizetési a kötelezettség, akkor kárbiztosítás. Lehet önálló szerződéssel és más biztosításokhoz kiegészítő biztosításként kötni, pl. életbiztosításhoz, lakásbiztosításhoz. Kockázati osztály besorolás a biztosított foglalkozásától, illetve tevékenységének veszélyességi fokától függő.

4 2. Betegségbiztosítás, egészségbiztosítás
Betegségbiztosítási termékek főbb elemei a szolgáltatás terjedelme alapján: teljes betegségbiztosítása TB-t helyettesítő intézményként jött létre, alapvető betegségbiztosítás, részleges betegségbiztosítás. A szolgáltatások terjedelme: kórházi ápolás többletköltsége, táppénz kiegészítés, meghatározott vizsgálatokat és kezeléseket fedező költségek stb. Fontos a várakozási idő kikötése!

5 Egészségbiztosítások fajtái: Egyéniek
Fontosabb típusai: Kórházi kiadásra szóló Operációs költségeket fedező Vizsgálatok költségeit fedező Ápolási költségeket fedező stb. 2. Csoportosak Jellemzői: Több személyt egy szerződés keretében biztosítanak, ez a törzskötvény. Elmarad az egyéni kockázat-elbírálás. Díjképzés a tényleges károk tapasztalatai alapján történik. Fedezetet nyújt például a kórházi költségekre, operációs költségekre, ambuláns kezelés költségeire, laboratóriumi vizsgálat költségekre.

6 3. Vagyonbiztosítások A védelem tárgya a vagyontárgy vagy vagyoni érdek, a biztosítási esemény az ezekhez kapcsolódóan bekövetkező kár. Kockázatot kialakító veszélynemek: tűz és elemi kár kockázatok egyéb vagyoni kockázatok: jég, fagy, üvegtörés stb. jogellenes magatartás: pl. betöréses lopás, rablás Biztosítási összeg, biztosítási érték: biztosítási összeg a kártérítés felső határa biztosítási érték lehet valóságos, pótlási és új érték biztosítási összeg = biztosítási érték – teljes érték biztosítás biztosítási összeg > biztosítási érték – túlbiztosítás (túlbiztosítás fogalomkörbe tartozik a többszörös vagyonbiztosítás is) biztosítási összeg < biztosítási érték - alulbiztosítás

7 Szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
Szerződő/biztosított kötelezettségei: változás-bejelentés, díjfizetés, kármegelőzés, kárenyhítés, állapotmegőrzés. Biztosítási fedezet korlátozása: területi, idő hatály, biztosítási összeg, önrészesedés, mentesülések, kizárások.

8 Vagyonbiztosítások csoportosítása:
Casco – önkéntes gépjármű biztosítás : 867 ezer szerződés, kb. 18 %-os a biztosított gépjárművek aránya Vállalkozói vagyon: 148 ezer szerződés Lakossági vagyon: ezer szerződés Mezőgazdasági vagyon: 14 ezer szerződés Szállítmánybiztosítás: 15 ezer szerződés Hitelbiztosítás: 7 ezer szerződés Egyéb biztosítás: 61 ezer szerződés

9 4. Casco A Casco ágazathoz sorolja a Bit. 1. sz. melléklete a
szárazföldi jármű, sínpályához kötött jármű, légi jármű, tengeri, tavi, folyami jármű casco biztosításokat. Alapbiztosítás és kiegészítő biztosítások: alapbiztosítás általában a törés és gyakran a lopás, valamint meghatározott elemi károk, kiegészítő biztosítások általában üvegtöréskárra, szállított vagyontárgyak károsodására, extratartozékokra, jogvédelemre stb. nyújtanak fedezetet.

10 Díjszámítás alapja a jármű díjosztályba történő besorolása, amely függ a jármű fajtájától, típusától és egyéb jellemzőitől. Fontos díjképző tényező az önrészesedés. Csak bonus alkalmazása jellemzi, amely díjkedvezmény formájában történik. Díjdifferenciálás van, pl. a lakóhely szerint. A díj értékkövető. Díjfizetés alapja a gépjármű új értéke, kártérítés alapja a kárkori érték. Fedezet korlátozása: ld. a vagyonbiztosításoknál (7. dia) A „kizáró záradék” általánosan elfogadott és alkalmazott, erre példák: fagyás, mechanikai vagy elektronikus hiba esetén, rossz utak miatti abroncsrongálódásért, háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal vagy bármiféle tömegmozdulással közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésbe hozható károkért, verseny , vagy arra való felkészülés során keletkezett károkért stb.

11 Viszontbiztosítás Célja: a biztosító pénzügyi stabilitásának növelése.
Módszere: kockázatporlasztás, vagyis a kockázat megosztása a biztosítótársaságok között. A közvetlen, első /direkt/ biztosító és a viszontbiztosító között létrejövő szerződés értelmében a viszontbiztosító díj ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy kár esetén a megállapodásban rögzített mértékben térít a közvetlen biztosítónak. A viszontbiztosító tehát az első biztosító technikai kockázatának egy részét a biztosítási díj meghatározott hányadáért vállalja át.

12 A viszontbiztosítási szerződések lehetnek:
szabad döntésű kötelező viszontbiztosítások. A viszontbiztosítási szerződéseknek 2 nagy csoportja van: arányos és nem-arányos viszontbiztosítások. Az arányos /összeg/ viszontbiztosítás lényege, hogy a kockázat és a biztosítási összeg ugyanolyan arányban oszlik meg az első biztosító és a viszontbiztosító között, mint ahogy a díj és a kár.

13 Az arányos viszontbiztosítás 3 alapvető formája:
részarányos összegtöbblet vegyes vagy kombinált. Nem-arányos viszontbiztosítások esetén a viszontbiztosító kötelezettségének mind alsó, mind felső határa a kár összegében, illetve a kárhányad százalékában van meghatározva. Általában azokban a biztosítási ágazatokban alkalmazzák, ahol rendkívüli, az átlagot jelentősen meghaladó károk fordulnak elő.

14 Együttbiztosítás Az együttbiztosítás lényege több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása. Az együttbiztosításnak 2 változata van: nyílt: ahol a biztosított/szerződő tudja, hogy a kockázatát több biztosító vállalta, burkolt: ahol a biztosított/szerződő nem tudja, hogy kockázatát több biztosító vállalta.