A betegségmagatartás sajátos kérdései pszichiátriai kórképek esetén

Az előadások a következő témára: "A betegségmagatartás sajátos kérdései pszichiátriai kórképek esetén"— Előadás másolata:

1 A betegségmagatartás sajátos kérdései pszichiátriai kórképek esetén

2 A betegség átélését befolyásolja:
Nem Intellektuális fejlettség Életkor Gondolkodás, tanultság Érzelmi élet Indulat,hangulat Akarati élet Jellem Pszichomotórium Motiváció Mit jelent a páciensnek a betegsége, függ: Személyes ismeretek Műveltségtől, Társadalmi előítéletektől Szokásoktól Magatartástól, Tájékoztatástól.

3 Hogyan éli át az ember a betegségét?
Fél az ismeretlentől Fenyegetettséget jelent Kihívást jelent Veszteséget, előnyt okoz vagy nem tulajdonít jelentőséget Bűntudat alakulhat ki Szorongás, depresszió,agresszió, regresszió alakulhat ki Bezárulhat, visszavonulhat Tagadhatja a betegségét

4 A beteg ember magatartása
Harcoló Kapituláló Kerülő A betegszerep A betegség, mint krízishelyzet Elsődleges és másodlagos betegségelőny Elsődleges betegségelőny: a testi betegség kialakulása a betegséget okozó lelki konfliktusai való szembesülés alól felmentést ad. Másodlagos betegségelőny:A betegszerep előnyeit jelenti, gondoskodás, kímélet,kötelességek ,elvárások alóli mentességet. Nem együttműködő beteg: dependenciák – gyógyszerszerzés- ápoló jóhiszeműségének kihasználása,betegtársak kihasználása,hiányos együttműködés Betegségbelátás hiánya

5 A szorongó beteg tünetei:
Nagyfokú pszichés és pszichomotoros nyugtalanság Beszűkült gondolkodás Regresszió Aggódó arc Tétova tekintet Gátolt mozgás A beszéd hadaró,kapkodó Vegetatív kísérő jelek:pupilla tágulat, remegés, szapora pulzus A szorongás- rendszerint testi tünetek kíséretében –valódi veszélynélküli félelem. A szorongás a félelmi állapot tárgytalan alakja. A szorongás főleg a személyiségben lévő konfliktusok és azok összeütközése nyomán keletkezik.

6 A szorongás oldása Önismeret
Felmérni a szorongás mértékét:enyhe, közepes, erős, pánikszerű Empátia, nyugalom Beszéljünk lassan, nyugodtan Csökkentsük a beteget érő ingereket Támogatás a probléma megoldó magatartás elsajátításában Megelőzés

7 A nyugtalan, agresszív erőszakos beteg
Az erőszak hátterében általában téves információ feldolgozás áll: a beteg fél, üldözik, méltánytalanság éri,gúnyolják, stb. Törekedni kell az erőszakos cselekedetek megelőzésére Felmérjük az erőszak veszélyének kockázatát: Erőszakos cselekmények, impulzivitás az anamnézisben Képtelenség a harag ellenőrzésére Paranoid képzetek vagy nyílt pszichózis Utasító hallucinációk pszichotikus betegnél Kinyilvánított vágy hogy megsebesítsen vagy megöljön másokat Antiszociális személyiségzavar, borderline személyiségzavar Dementia, delírium, alkohol- és/vagy gyógyszerintoxikáció A pszichiátriai állapotok egy részében a beteg motorosan nyugtalan,aktivitása fokozott, bőbeszédű, hangos, környezetét zavarja. Máskor ez a nyugtalanság cselekedetekben is megnyilvánul, ez akkor jelent nehézséget, ha nincs betegségbelátása,együttműködésre nem hajlandó, tevékenysége azonban súlyos károkat okozhat. A

8 Veszélyeztető magatartás
A beteg és a környezet biztonsága az elsődleges. A jól képzett személyzet kellő számú jelenléte Nyugodt hangnemű kommunikáció, nem elítélő stílusban. A szemkontaktus kerülése. A többi beteg eltávolítása a közvetlen környezetből. A beteg megközelítése. Közölni kell, hogy a veszélyeztető magatartása miatt elkülönítik. Ha mód van rá ekkor kell az orvos által elrendelt gyógyszert a beteg szervezetébe juttatni. A közvetlenül veszélyeztető beteg vizsgálata – ambuláns megjelenés: A lehető legtöbb információ beszerzése mielőtt a beteggel találkozik az orvos, ápoló. Kísérők kikérdezése,korábbi dokumentációk átnézése. A vizsgáló hely berendezése ne legyen alkalmas váratlan, veszélyes akciókra( ne legyenek a helységben önsértésre, támadásra alkalmas tárgyak.) A veszélyes beteggel ne maradjunk egyedül. Mindig legyen segítségül hívható személy a közelben. A beteg tudjon arról, hogy mód van kényszerintézkedésre, sze. Kellő számú személyzet tartózkodjon a helységben. Kényszerintézkedést csak arra kiképzett személy alkalmazzon.

9 Kényszereszközök

10 Kommunikációs technikák a pszichiátriai beteg vezetésében

11 Feltétel nélküli elfogadás Empátia Kongruencia
Kommunikáció: Verbális Non verbális Metakommunikáció Feltétel nélküli elfogadás Empátia Kongruencia

12 Segítő beszélgetés Környezet, helyszín, testhelyzet
Nyitott és zárt kérdések Közlési sorompók kerülése Fenyegetés, figyelmeztetés Moralizáció, prédikálás Bírálat, kritika, vádaskodás Gúny, nevetségessé tétel Kioktatás, észérvek hangsúlyozása Direkt tanácsadás, megoldási javaslat.

13 Szororigén pszichikus ártalmak
Ápolói szerephibák Rábeszélés, prédikálás Megalapozatlan „szaktanácsok” A szaktudás fitogtatása, tudálékoskodás Szakzsargon használata Többértelmű homályos kifejezések Elhanyagolás, tiszteletlenség, agresszivitás bármely formája

14 A gyógyító környezet

15 A beteg félelmét csökkentheti:
A környezet, amelyben az épület áll Az épület Az osztály Az hogyan fogadják az intézményben, ambulancián, osztályon Milyen a gyógyító team A bekerülő beteg tele van előítélettel,félelemmel, szorongással

16 Új beteg fogadása az osztályon
Bemutatkozás Egyenrangú félként kezelni a beteget Megnyugtatás Elhelyezés Az osztály bemutatása, a házirend ismertetése Hozzátartozók megnyugtatása Leltár készítése Felkészültség: indulatkitörés, szökési kísérlet, támadó magatartás.

17 A házirend és a napirend szerepe az osztály életében

18 Szabályok Megkövetelt: Gyógyszerosztás ideje
Az osztályt a beteg csak az ápoló tudtával hagyhatja el Alkohol és pszichoaktív anyagok fogyasztása tilos Dohányzás csak a kijelölt helyen Ébresztő ideje A lefekvés ideje Rugalmasan kezelt: Látogatási idő Telefonálás Foglalkozásokon való részvétel Csendes pihenő ágyban töltése Kórtermi rend fenntartása