ÉRZÉKELÉS (SZENZÁCIÓ) - ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ)

Az előadások a következő témára: "ÉRZÉKELÉS (SZENZÁCIÓ) - ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ)"— Előadás másolata:

1 ÉRZÉKELÉS (SZENZÁCIÓ) - ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ)
Látni a láthatatlant, hallani a hallhatatlant . . .

2 Ajánlott irodalom Ádám György (1987): A megismerés csapdái
Magvető Kiadó, Budapest Gregory, R.L. (1974): Az értelmes szem Gondolat Kiadó, Budapest Hebb, D.O. (1995): A pszichológiai alapkérdései XII. fejezet. Gondolat Kiadó, Budapest Kardos Lajos (1982): Az érzékeléstől a cselekvésig Tankönyvkiadó, Budapest, p. Neisser, U. (1984): Megismerés és valóság Robert, Sekuler – Randolph, Blake (2000): Észlelés Osiris Kiadó, Budapest

3 Érzékelés és észlelés közvetlen kapcsolatot biztosítanak a külvilág
és a személyiség között; az érzéki megismerés részei; a megismerés jelenségi oldalához tartoznak; a megismerés első és legfontosabb lépcső-fokát jelentik; az objektív valóság rajtuk keresztül jut a birto-kunkba; egyidőben, egymásra épülten, ugyanannak a folyamatnak a részeként történik mindkettő; az agy különböző területeihez kötődnek.

4 Érzékelés Észlelés összetett, többszintű, szin-tetizáló jellegű;
egész személyiségünk részt vesz, és benne korábbi ta- pasztalatainknak is fontos szerep jut benne; a megismerés tárgyának össz- jellegében, vagyis jelentésben való tükröződése; tárgyi egészeket fogunk fel a segítségével; eredménye az észlelet - az egy- szerű érzékletek integrációja (agyi kognitív folyamatok hatá- rozzák meg, melyeket különbö- ző szubjektív faktorok befolyá- solnak). egyszintű folyamat, analizá- ló jellegű; a környezet fizikai (/kémiai) energiáira adott megkülön- böztető idegi válasz, az in- formáció regisztrálása; egyes tulajdonságokat (való- ságmozzanatokat) ragadunk dunk meg vele; tárgyiasulatlan benyomáso- kat szerzünk a segítségével; eredménye az érzéklet – az egyszerű inger tapasztalása (olyan idegi információ, mely az érzékszervektől érkezik az agyhoz). Az érzékelés és az észlelés ugyanazon lelki tevékenység analitikus és szintetikus oldalát képezi. Amíg ugyanis az érzékeléssel egyes tulajdonságokat ragadunk meg vagyis tárgyiasulatlan benyomásokat szerzünk a megismerés tárgyáról, addig az észlelés során tárgyi egészeket fogunk fel. (Tárgyiasulatlan benyomás egy szín, egy szag, egy felületi tulajdonság, tárgyi egész egy könyv, egy asztal, egy jármű.) Az észlelés tehát nem az érzékeléssel feltárt adatok egyszerű összegződése, hanem a megismerés tárgyának összjellegében, vagyis jelentésben való tükrözése. Az észlelésben egész személyiségünk részt vesz, és benne a korábbi tapasztalatoknak is fontos szerep jut. Ez az oka annak, hogy ugyanazt a dolgot két ember másként észlelheti. Minthogy az érzéki megismerésben e két folyamat egyidejűleg van jelen, tudatunkban rendszerint összbenyomásokat tükrözünk, az egyes valóságmozzanatokat (tulajdonságokat) csak ezután emeljük ki az észleleti képből. Ha ugyanis tapasztalatszerzésünk megrekedne az érzékelés szintjén, akkor külön látnánk a tárgyak színét és egyéb külső tulajdonságait. Az érzékelés és az észlelés mint tükröző tevékenység eredményeképpen érzékletek, illetve észleletek keletkeznek tudatunkban. Az érzéklet valamely külső tulajdonságról visszamaradó kép, az észlelet pedig valamilyen tárgyról, jelenségről, téri viszonyról keletkezett tudati képmás, tudattartalom. Mindkettő olyan képszerű képződmény, amelyet képesek vagyunk „lelki szemeink elé idézni”, azaz szükség esetén képszerűen megjeleníteni.

5 Az emberi információfeldolgozó rendszer általános modellje
Feldolgozás Érzékszervi tár Alakfelismerés Figyelem STM LTM Tárolás Magasabb kognitív funkciók Előhívás Problémamegoldás Következtetés Nyelv Látás bemenet Hallás bemenet Érzékelés – észlelés Kimenet (Forrás: Izsó 2001)

6 A közvetlen megismerés „szervei” - ANALIZÁTOROK
specifikus érzőpálya bemenő ingerek Környezeti hatások (érzékszerv- fizikai rendszer) receptor afferens pálya AGYI KÖZPONT érzéklet, észlelet nem specifikus érzőpálya Feladata: felveszi a neki megfelelő ingert, átalakítja szállítható idegi impulzussá (transzdukció): elektrokémiai kód - ingerület, felerősíti az idegimpulzust. efferens pálya parancs Analizátor = külső és belső ingerhatások felvételére specializálódott értékelő apparátus (végrehajtó szerv) effektor

7 A receptorok osztályozása
Az inger forrásának a szer- vezethez viszonyított helye szerint exteroreceptorok: ◘ telereceptorok, ◘ kontaktreceptorok, interoreceptorok: ◘ proprioreceptorok, ◘ viszceroreceptorok. Az ingerforrás neme szerint fotoreceptorok, mechanoreceptorok, thermoreceptorok, kemoreceptorok, ozmoreceptorok. (Sherrington felosztása alapján)

8 Az érzékszervek csak azokat az ingereket tudjuk felfogni, amelyek
Meghatározott intenzitásúak: ◘ abszolút küszöb/ingerküszöb, ◘ különbségi küszöb (diszkrimináció kérdése). Megfelelő ideig hatnak Minőségileg megfelelnek az érzékszerveknek szignál-detekciós elmélet (Az érzékszervekben mindig fennáll valamilyen zaj → az egyénnek dön- tést kell hoznia arról, hogy észlelt-e valamit → ennek eldöntését segíti: az érzékszerv érzékenysége, valamint a döntés kritériuma.) Az inger intenzitását és a minőségét kódoljuk!

9 Az észlelés és a valóság viszonya
Pszichofizika (Weber, Fechner, Helmholtz) inger és válasz matematikai eszközökkel való leírása küszöbprobléma - „minden vagy semmi” abszolút küszöb □ alsó küszöb □ felső küszöb észlelési tartomány különbségi küszöb Szignáldetekciós elmélet (Green és Swets, 1966) „jelészrevétel” küszöbprobléma - döntés kérdése (döntési kritérium) inger – válasz kombinációk: inger válasz találat kihagyás téves riasztás helyes kihagyás

10 Az érzékleti modalitások (az érzékelés fajtái)
Látás Hallás Szaglás Ízlelés Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom) Egyéb testérzékletek (kinesztézis, vesztibuláris)

11 Az észlelést befolyásoló tényezők
előzetes tapasztalatok, ismeretek, pillanatnyi hangulatállapot, pillanatnyi szükségletek, érdeklődési kör, kulturális élettér.

12 Az észlelőrendszer feladatai1
1. (Téri) lokalizáció - Hol van? Honnan jött? 1.1. tárgyak kiemelése, elkülönítése (figura és háttér, csoportosítás – perceptuális csoporto- sítás törvényszerűségei) 1.2. távolságészlelés (távolsági jelzőmozzanatok: monokuláris és binokuláris, szemmozgásos jelzőmozzanatok) 1.3. mozgásészlelés (sztroboszkópikus mozgás, indukált mozgás, valódi mozgás)

13 Az észlelőrendszer feladatai2
2. (Alak)felismerés – Mi ez? 2.1. Formaészlelés (forma = méret + alak) (perceptuális törvényszerűségek + vonásdetektor-elképzelés) Marr (1982) felismerési szakaszai:  korai szakasz (tárgyak leírása primitív vonásokkal: vo- nalak, szögek, élek)  késői szakasz (a korai szakasz felismeréseit összeha- sonlítja a különböző kategóriákba tar- tozó tárgyak vizuális emlékezetben ör- zött alakleírásával) 2.2. Mintázatfelismerés templátegyeztetés: az észleletei mintázatot összevet- jük a memóriánkban tárolt prototípusokkal (Selfridge és Neisser, 1960), tulajdonságegyeztetés: az észlelt mintázat tulajdon-ságait összevetjük a memóriánkban tárolt tulajdon-ság-együttesekkel (Sternberg, 1959).

14 Az észlelőrendszer feladatai3
3. Perceptuális konstanciák (észlelési állandóságok) Az észlelt tárgy percepciója ugyanaz marad akkor is, ha a tárgy (külső disztális inger) közvetlen érzékelése (belső proxi- mális inger) megváltozik.  Formái: ▪ nagyság, ▪ alak, ▪ világosság, ▪ szín, ▪ hely.  A konstanciák az evolúció ill. az egyéni fejlődés (tanulás) termékei.

15 A szenzoros információ szerepe A magasabbrendű folyamatok szerepe
Észleléselméletek Elmélet A szenzoros információ szerepe A magasabbrendű folyamatok szerepe Konstruktív (intelligens, alkotó) (top-down: felülről-lefelé irányuló fo- lyamatok) Hemholtz Az észlelés alapját egyszerű, de kétér- telmű ingerek adják. A szenzoros in- formáció szerepe: ennek alapján követ- keztetünk az ingerrel kapcsolatban. Az észleléshez fel kell építeni és interpre- tálni kell a szenzoros információt: az ész- lelés aktív és konstruktív. Az ingerek bonyolultak  jelentését a kogníció /magasabb rendű agyi folyama- tok határozzák meg: előzetes tapasztala- tok, elvárások, stb. - ezek alapján ér- telmezzük a szenzoros ingereket. Közvetlen (bottum-up: alulról-felfelé irányuló fo- Gibson ökológiai modellje Teljes, összetett ingerek (→ az ingerek gazdagok) az észlelés számára szükséges összes információt tartalmazzák. Az in- formáció rendezett és egyértelmű. Nincs szerepük, hiszen az észlelés ön- magában elegendő, a fontos döntéseknél nincs idő bonyolult kognitív értékelési folyamatokra - az evolúció alakította a perceptuáis rendszereket – tehát nincs szükség a magasabb rendű folyamatokra  elégséges a háttér kontextuális informá- ciója; csak az input befolyásolja.. Szintézis lehetősége (Nisser) A környezet ingerei irányítják a feldol- gozást – ez módosíthatja a múltbeli ta- pasztalatok alapján kialakult sémákat (tudást). A sémák hatnak az infomációfeldolgzás- ra.

16 Észleléselméletek magyarázata
K É S Ő I S Z E L E K C I Ó E H H E Z MÁS MENTÁLIS FOLYAMATOK F O L Y A M A T H O Z K A P C S O L H A T Ó. I R Á N Y Í T O TT F O L Y A M A T O K. A Z A D A T O K (I N P U T) Á L T A L Elvárások, hiedelmek Tudás, emlékezet Motiváció AZ ÉSZLELET KATEGÓRIÁBA SOROLÁSA Részenkénti összehasonlítás PERCEPTUÁLIS SZERVEZŐDÉS SZINTJE Figura-héttér elrendeződés Mélységi jelzőmozzanatok Perceptuális konstanciák ÉRZÉKELÉS Érzékelési folyamat KÖRNYEZETI INGER

17 Perceptuális fejlődés
nativista felfogás: az észlelés képessége velünk született; empirista felfogás: az észleléshez tanult tapasz-talatok szükségesek; az észlelőrendszerek genetikailag meghatáro-zottak, de fejlődésükhöz tapasztalatok szüksé- gesek.

18 Észlelési funkciók mozgási (kinesztikus), tér-, idő-, egyensúlyi,
szervi észlelés.

19 Tükrözési hibák Érzéki csalódások:  kontrasztcsalódások, Illúzió
 függőleges vonalakat túlbecsüljük,  mozgáscsalódások. Illúzió Hallucináció