40cm-es RC50cm-es Cassagrain 60/90/180cm-es Schmidt.

Az előadások a következő témára: "40cm-es RC50cm-es Cassagrain 60/90/180cm-es Schmidt."— Előadás másolata:

1

2 40cm-es RC50cm-es Cassagrain 60/90/180cm-es Schmidt

3

4 ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium

5

6 Echelle rács (diszpergáló elem): nagy beesési és diffrakciós szöggel, magas interferenciarendekben dolgozó, fűrészfog vagy lépcső alakú, speciális reflexiós rács. Keresztdiszperziós optikai elem Kétdimenziós színkép rögzítése CCD-kamerával 27 elhajlási rend, 420 és 870 nm között R=11000-es feloldással teljes optikai színképtartomány Hullámhossz-kalibrációhoz tórium-argon spektrál- lámpa

7 spektrumokat korrigálni kell néhány effektusra (a CCD rossz oszlopai, kozmikus részecskék nyomai) spektrum standard állásba való forgatása (rendek sorszáma lentről felfelé csökken) Segédfelvételek: ThAr spektrállámpa spektruma flat-field felvétel dark felvétel bias felvétel egy standard csillag spektruma

8 Nyers echelle spektrumok standard állásban. Objektum, flat-field és ThAr spektrum.

9 A redukciós folyamat végén nyert egydimenziós spektrum már alkalmas a további analízisre, mérések elvégzésére.

10 Spektrumvonal Doppler-eltolódásából nem relativisztikus esetben: Két spektrum átfedése a keresztkorrelációs függvény segítségével: c(y) függvény maximumhelye, két spektrum közötti legnagyobb átfedés A maximumhoz tartozó hullámhossz eltolódásból (∆λ) következik az összehasonlítóhoz viszonyított relatív radiális sebesség:

11 Módszer előnye: nemcsak a legközelebbi csillagokra alkalmazható (csillag elég fényes) a csillaghoz közel keringő kísérő a sebességben gyors ingadozást okoz Hátrány : a színképvonalak ide oda tolódását más jelenség is okozhatja (csillag pulzál) Célpontok: 4-12 magnitúdós csillagok (klasszikus pulzáló változók, kettőscsillagok, exobolygós csillagok) +/- 50 m/s-os pontosság mellett elérhetővé vált a precíziós csillagászati sebességmérés, jó határfényességgel

12 Jelenleg 665 rendszerben 843 bolygó.

13 Simon és mtsai (2007): egy fedési exobolygó körül keringő hold a bolygó fénygörbéjének menetét jellegzetes módon befolyásolja Sartoretti –Schneider (1999): baricentrikus tranzitidőpont- eltolódásra épülő formula (TTV b ) (hold gravitációs „rángató” hatása) Szabó (2006), Simon (2007): fotometriai középpont fogalma (képzeletbeli égitest) és a fotometriai tranzitidőpont-eltolódásra (TTV p ) épülő módszer Lewis és mtsai (2008): pulzárok jelének periodikus késése

14 Kipping (2009): tranzit időtartamának változása (TDV) (bolygó sebessége két részből tevődik össze, sebességjáruléka változik) Simon (2009): hold torzító jelének megfigyelése a Rossiter–McLaughlin görbén Liebig és Wambsganss (2010): Föld-méretű holdak mikrolencsézése (kisebb törpecsillagok) Simon (2011): szórási csúcs (Scatter Peak) módszer bevezetése (adatsorok szórásának helyi ingadozása – fázisba tekert szórásgörbe)

15 Exoholdak felfedezése a nem is olyan távoli jövőben (James Webb 2014/2015, GAIA 2013, PLATO 2017) Az élet lehetősége exoholdakon.

16