HISTORIZMUS, EKLEKTIKA – XIX. sz. 2. felének építészete

Az előadások a következő témára: "HISTORIZMUS, EKLEKTIKA – XIX. sz. 2. felének építészete"— Előadás másolata:

1 HISTORIZMUS, EKLEKTIKA – XIX. sz. 2. felének építészete
Homlokzatképzés: az európai történeti, historikus építészeti hagyományok formakincsének felhasználása Klasszicista (antik építészeti örökség) nyomán: neoklasszicista Reneszánsz, barokk építészet (antik tradíció) nyomán: neoreneszánsz, neobarokk Román és gótikus építészet nyomán: neoromán, neogót Eklektika: a történeti stílusok keveredése pl. neogót, neoreneszánsz elemek együttes alkalmazása az épületek homlokzatképzésében A historizmus jelentősége: az európai városképek egysége, történeti atmoszférája Építészeti technológia és díszítő formaelemek, homlokzatképzés ellentmondása A szecesszió építészete és a modern építészet törekszik a historizmus ellenmondásainak felszámolására.

2 A historikus építészet
Bécs, Operaház

3 Oxford – Egyetemi Múzeum

4 EKLEKTIKA Steindl Imre: Országház, Budapest, 1880-1889.
Neogót-neoreneszánsz stílusjegyek, barokk palota térformálása

5 Szeged historikus belvárosa (Kárász utca)
Neoklasszicista ablakképzés. Széchenyi tér. Neobarokk ablakképzés. Klauzál tér. Szeged historikus belvárosa (Kárász utca)

6 A Szegedi Nemzeti Színház (1883, majd 1886)

7 Neoromán historizmus: SZTE BTK épület

8 Neoromán historizmus: Szeged, Római. kat. plébánia

9 Neogót historizmus: Szeged, a Fekete-ház
(Gerster Károly, 1856 – 1857) Münster, Városháza, XIV. sz.

10 Neoklasszicizmus: Szeged, a Közművelődési Palota (1896)

11 Az akadémizmus: a historizmus képzőművészeti megfelelője
A művészeti akadémiák (XVII. sz-tól) esztétikai elveihez ragaszkodó művészet – XIX. sz. 2. fele A klasszicizmus (reneszánsz, barokk) stílusjegyeinek normaként való érvényesítése - az alkotás megtanulható, technikai részének túlhangsúlyozása (tudományos műv. oktatás) - merev formaelemek, mesterkéltség, dagályosság , dogmatikus esztétika - kiüresedő tradíciók: a modern élettől idegen Karl Piloty: Ceasar ledöfése Alexandre Cabanet: Venus születése 1863. Wagner Sándor: Dugovics Titusz

12 A modern művészet az akadémizmussal szemben jött létre
J. L. Gerome: Kakasviadal. Millet: Kalásszedők Edouard Manet: Claude Monet csónakja

13 AZ IMPRESSZIONIZMUS Az impresszionista festőcsoport első kiállítása: 1874
„…közvetlenül a természetet festettem, s megpróbáltam visszaadni impresszióimat a legillékonyabb effektusokról” Monet Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap

14 Impresszionizmus: plein air festészet
A természet színeinek, fényeinek festészeti visszaadása Edouard Manet: Reggeli a szabadban C. Monet: Reggeli a szabadban 1866.

15 Edouard Manet: a realizmustól az impresszionizmusig
Manet: E. Zola portréja Manet: S. Mallarmé portréja

16 E. Manet: A Folies-Bergère bárja. 1881.
E. Manet: Claude Monet csónakja. 1874

17 Claude Monet: La Grenouillere. 1869.

18 A plein air festészet Monet: Magpie. 1868.
Monet: A művész kertje Argenteuil-ben. 1869

19 Claude Monet: A roueni katedrális. 1892-94.
A katedrális nyugati homlokzatáról készített tanulmány-sorozat (40 kép) a napszakok a különböző fényhatások játékát rögzíti.

20 Japán híd Japán híd

21 Az impresszionista festészet újításai: az európai festészet hagyományainak elvetése
új témák (természet, mindennapi élet, a modernitás) a látvány, az élet pillanatszerűségének visszaadása új festészeti technika: a tér és tömeg színárnyalatokkal való érzékeltetése kontúr helyett színfoltok: a prizma tiszta színeinek alkalmazása, darabos ecsetkezelés Claude Monet: Kert

22 Pierre-Auguste Renoir
Moulin de la Galette Két nő a kertben Pasztell.

23 Henri de Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge. 1890.
Edgar Degas: Táncosnők

24 Neoimpresszionizmus – pointillizmus
Georges Seurat: Vasárnap délután a Grandé Jatte-szigeten

25 Posztimpresszionizmus – Paul Cézanne
„Két dolog van festészetben: a szem és az agy; e kettőnek segítenie kell egymást; kölcsönös fejlődésükön kell munkálkodnunk… hiszen ezek az észleletek nyújtják a kifejezési eszközöket.” Cézanne Önarckép Húshagyókedd

26 Cézanne: a kubizmus előfutára
Paul Cézanne: Csendélet.

27 Paul Cézanne Fenyőfák a Mont Sainte-Victoire-hegy előtt. 1885.

28 Cézanne: „Az impresszionizmusból valami szilárdat, állandót akartam csinálni”
Cézanne: A Mont Sainte-Victoire-hegy

29 Vincent van Gogh (az expresszionizmus előfutára)
Krumplievők Híd Clichy-nél. 1887

30 Vicent van Gogh: Harvest látképe. 1888.

31 Vincent van Gogh: Önarckép. 1886
Vincent van Gogh: Ciprusok. 1889

32 Vincent van Gogh: Virágzó Cseresznyefa.
Vincent van Gogh: Bokor

33 Az impresszionistákra és a modern európai festészet kibontakozására ható japán fametszetek (XVIII-XIX. sz.) Hiroshige tájképei

34 Vincent van Gogh: Táj ciprusokkal Arles közelében. 1889.

35 Vincent van Gogh: Csillagos éj. 1889.

36 Van Gogh: „Sokszor olyan erős érzelmek rohannak meg, hogy szinte öntudatlanul dolgozom… és az ecsetvonások olyan szorosan, akkora koherenciával követik egymást, mint az ember szavai beszéd vagy levélírás közben.” Vincent van Gogh: Íriszek Vincent van Gogh : Önarckép

37 Paul Gauguin (a szimbolizmus és a fauvizmus előfutára)
Önarckép a Sárga Krisztussal

38 Gauguin: Nő gyümölccsel. 1893.
Gauguin: Breton nők. 1894

39 Gauguin: Istenek napja. 1894.

40 Gauguin: Nave Nave Mahana: boldog napok. 1896

41 Gauguin: Lovasok a tengerparton. 1902.