A projektpedagógia elmélete és gyakorlata

Az előadások a következő témára: "A projektpedagógia elmélete és gyakorlata"— Előadás másolata:

1 A projektpedagógia elmélete és gyakorlata
Dr. Hegedűs Gábor, főiskolai tanár Kecskemét – Szekszárd – Szeged

2 Paradigmaváltás? „Tulajdonképpen nem arról van szó, hogy a régi pedagógiát megreformáljuk, hanem, hogy új pedagógiát teremtsünk. A régi pedagógiát, bár vannak egyes jó részei, teljesen el kell vetni, mert gyökeréig ható hibája van, tetszeni akar. (…) Az új pedagógiának megfigyelésen és tapasztaláson kell alapulnia,...” Binet „A szellemi Fáradtság” Forrás: Kenyeres, 1928.

3 A képzés célja, feladatai
Ismerjék meg a résztvevők: A projektpedagógia széleskörű alkalmazásának szükségességét! Létezik-e egyáltalán önálló projektpedagógia? A tanulási stratégiák változását az agykutatás eredményeinek tükrében! Az agy tanulása, a konstruktivista ismeretelmélet és a projektpedagógia összefüggéseit! A projektpedagógia történetének logikai összefüggéseit! A projektpedagógia elméletének alapjait! A projektpedagógia fajtáit! Tanulásszervezési stratégiáit! A projektpedagógia gyakorlatát! Ez a fő cél és feladat. A képzés gyakorlatorientált, interaktív. Az ellenőrzést és értékelést a projektpedagógiában! A projektpedagógia hatékonyságának ismérveit!

4 Projektfajták Schmollgruber és Mitterbauer a projekttevékenység jellege szerint differenciál, és ennek megfelelően folyamatorientált és eredményorientált projekteket különböztet meg. (Schmollgruber–Mitterbauer, 1997) „A folyamatorientált projekteknél a munka lényegi részét az út, a folyamat teszi ki, az eredmény nem látható előre. Az olyan szakaszok, mint a téma megtalálása, a tervezés rugalmassága, a spontán ötletek megvalósítása, a közös munka állnak az előtérben. Jelentős szempont a kutatás, a kísérletezés, az értelmezés, a vizsgálódó megfigyelés és a vizsgálat. Az eredmények kvázi a vizsgálódás és kutatás melléktermékei. Többek között a környezeti nevelés, a közlekedésre nevelés és az életmód alakítás stratégiája.

5 Projektfajták Az eredményorientált projektnél a kezdetekkor definiáljuk az elérendő, létrehozandó terméket, amiért dolgozunk. Ezen projektek esetében mindenek előtt egy termék előállítására szolgáló új módszereket, szervezési módokat ismerhetünk meg és próbálhatnak ki a tanulók. Mint látni fogjuk, a megvalósítandó termék nagyon széles skálán mozog. A kommunikációtól a technikáig alkalmazható stratégia. (Schmollgruber–Mitterbauer, 1997, 18.) A folyamat- és eredményorientált projektek nem feltétlenül különülnek el egymástól. A folyamatorientált projekteknek is lehetnek mellék- és végtermékei. Pl. fák kéregmintáinak vizsgálata eredményezhet egy lenyomatgyűjteményt. De készíthetünk azért produktumot, hogy egy adott folyamatorientált projekt vizsgálati, kísérleti, illetve munkaeszköze legyen. Szélsebesség méréséhez szélkereket kell készíteni.

6 Környezet- és technikaorientált projektek

7 Interaktív képzés A projektpedagógia gyakorlata

8 Hatékonyságvizsgálat Előzetes példa a grafikonelemzéshez

9 Ajánlott irodalom Hegedűs Gábor és tsi: Projektpedagógia, Kecskemét, 2002 Hegedűs Gábor (szerk.): Progresszív pedagógiák gyakorlata, Kecskemét, 2011. Hortobágyi Katalin (szerk.): Projekt kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány, 2002. Nahalka István: A konstruktív pedagógia és a tanítás módszerei. In: Hegedűs Gábor (szerk.): Projektmódszer I., Kecskemét, 16–