A kétnyelvűség fogalma és mérése

Az előadások a következő témára: "A kétnyelvűség fogalma és mérése"— Előadás másolata:

1 A kétnyelvűség fogalma és mérése

2 Mi a kétnyelvűség? Egyéni és társadalmi jelenség
Egyéni: A definiálás problémája – kit tekinthetünk kétnyelvűnek? Nyelvtudás vs. nyelvhasználat

3 Nyelvtudás? Fogalmak: Nyelvi készségek (skills): jól körülírható, specifikus, megfigyelhető komponensek (pl. írás) Nyelvi kompetencia vs performancia Nyelvi képesség (ability v. proficiency): homályos, gyűjtőfogalmak – sokszor a készségek összessége formális v. informális tanulás útján szerzett megfigyelhető, mérhető

4 A kétnyelvű nyelvtudása
Hagyományos 4 alapkészség (képesség?): egyik nyelven – másik nyelven? További al-dimenziók: kiejtés, szókincs, nyelvtan, stílus Az ötödik nyelvi képesség: a gondolkodás

5 A kétnyelvűség definíciói
„Két vagy több nyelv anyanyelvi szintű tudása” (Bloomfield, 1933) Ha egy második nyelv legapróbb eleme megjelenik az egyén nyelvi kompetenciái között (Diebold, 1964) Aki legalább minimális mértékben képes használni egy második nyelvet (Myers-Scotton, 2006) Két nyelv használata a mindennapokban (Grosjean, 1994)

6 A kétnyelvűség változatai a nyelvtudás alapján
Kiegyensúlyozott kétnyelvűség Domináns kétnyelvűség Félnyelvűség – vitatott fogalom; hátrányok: Szókincs Nyelvhelyesség Automatizálódás hiánya Neologizmusok A nyelv emotív és kognitív funkcióinak kezelése Jelentés, elvonatkoztatás, metaforák kezelése

7 A nyelvi kompetencia különböző megközelítései
Oller (1982): a különböző nyelvi készségek igen jól korrelálnak → egy átfogó nyelvi kompetencia létét feltételezik, bár nem definiálják pontosan, az miből áll. Legtöbb jelenlegi kompetencia-felfogás alapja Skutnabb-Kangas: felszíni fluencia  mély, intellektuális nyelvtudás Cummins: BICS  CALP

8 Az egyéni nyelvhasználat
A nyelv nem választható el kontextusától: változik, annak függvényében, hogy ki kinek mit mond és milyen körülmények között. Funkcionális kétnyelvűség: a nyelvhasználat dimenziója: Ki beszél? Kihez? Hol? (milyen szituációban?) Miről? Milyen céllal?

9 Nyelvhasználat (folyt.)
A fenti tényezők közül már egy megváltozása is kódváltáshoz vezethet Nem ritka a kódkeverés sem. A nyelvhasználat kultúránként is változó (bizonyos használati módok nem léteznek bizonyos kultúrákban) Nyelvi háttér: szélesebb kontextus, mint a nyelvhasználat – a teljes nyelvi háttérre utal (pl. szülők egymás között használt nyelve)

10 További hasznos definíciók
Kisgyermekkori v. szimultán kétnyelvűség (‘öröklött’)  kései v. szekvenciális (szerzett) kétnyelvűség Elsődleges  másodlagos kétnyelvűség Összetett, koordinált és alárendelt kétnyelvűség ‘Biliteracy’ (írástudás két nyelven) Szunnyadó kétnyelvűség Csírázó kétnyelvűség Produktív/receptív kétnyelvűség

11 A kétnyelvűség mérése Miért mérünk? Hasonlóságok és különbségek felfedése Az értékelés legyakoribb céljai: Eloszlás feltérképezése Szelektálás, válogatás Szummatív formatív

12 Példák a kétnyelvűség mérésére
A nyelvi háttér mérése: önértékelés Milyen nyelven beszél a következő személyekkel? Mindig magyarul Inkább magyarul, mint angolul Magyarul és angolul Inkább angolul, mint magyarul Mindig angolul Apa Anya Testvérek Barátok az iskolában Barátok – iskolán kívül

13 A nyelvi háttér önértékelésével kapcsolatos problémák
Társadalmi elvárásokhoz igazodás Nehéz minden kontextust és minden fontos személyt felsorolni Lehetőség szerint az interakciók gyakoriságát is jelölni kellene (pl. mi van, ha valaki mindig az angolt használja, ha templomba megy, de csak karácsonykor megy templomba???)

14 A nyelvtudás értékelése önértékeléssel
Népszámlálás Can you speak this language now? □ Yes, quite well □ □ Only a little □ □ No, not now □ 1st lg 2nd lg

15 A nyelvtudás önértékelésével kapcsolatos problémák
Társadalmi elvárások Beleegyező válasz Én-kép, önbizalom hatása Viszonyítási pont? Kontextus?

16 A nyelvi dominancia mérése
Szóasszociáció gyorsasága Szóasszociáció mennyisége Szókeresés betűhalmazból Szókészlet felolvasásának ideje a két nyelv használatának aránya spontán beszéd közben (keverés gyakorisága, mátrix-nyelv)

17 Kommunikatív tesztelés
Papír-ceruza tesztek nem mutatnak reális képet a nyelvi kompetenciáról Helyette valós kommunikációs helyezt kellene több résztvevővel Interakció-alapú Kiszámíthatatlan, kreativitást igényel A kontextus egyszerre nyelvi, diszkurzív és szociokulturális jellegű = valós helyezet Kivitelezés problémái

18 Kritérium-referenciájú tesztelés
Tantervi célokat vagy vizsga kritériumait előre megadni: pl. Harris – hallás utáni szövegértés Beszédhang diszkrimináció Szókincs Beszédértés általában Igék morfológiájának megértése Prepozíciók morfológiájának megértése stb. Állítások szintaxisának megértése Kérdések szintaxisának megértése stb.

19 Előnyei Világosan mutatják a nyelvtanuló erősségeit és gyengéit
Mutatják a tanítás minőségét Ezáltal visszajelzés a tanárnak, a szülőnek és a gyermeknek is Befolyásolja a tanítás további menetét Befolyásolja a gyermekek osztályokba sorolását

20 A nyelvi kompetencia szerkezete
Miért kérdés? Korai modellek (Lado, Carroll) Készség (pl. olvasás) és ismeret (pl. szókincs) centrikusak, de nem utalnak arra, hogy ezek hogyan integrálódnak Elhanyagolják a nyelv szociokulturális aspektusát Nem mérnek valós kommunikációs helyzetekben

21 Újabb modellek: Canale & Swain
Nyelvi kompetencia (pl. szintaxis) Szociolingvisztikai kompetencia (a megfelelő nyelvi variáns használata különböző helyzetekben) Diszkurzív kompetencia (hosszabb párbeszédben, kommunikációs aktusban való részvétel) Stratégiai kompetencia (improvizáció kommunikációs nehézségek esetén)

22 A legnépszerűbb: Bachman (1990)
A nyelvi elemek szervezése (organizational) Grammatikai (nyelvtani): szintaxis, szókincs Textuális (szövegnyelvészeti): kohézió Pragmatikai: Illokuciós: nyelvi funkciók kivitelezése, stratégiák: Informatív, manipulatív, heurisztikus, imaginatív Szociolingivisztikai: regiszter, nyelvváltozatok iránti érzékenység Stratégiai kompetencia: kommunikációs stratégiák, tervezése, kivitelezése és értékelése (mivel a fenti komponensek folyamatos interakcióban vannak)

23 Bachman: a teszteredményeket befolyásoló tényezők
A környezet (hol, mikor, ki a tesztelő stb.) A teszttel kapcsolatos szabályok, utasítások (idő, utasítás nyelve stb.) A teszt formája (írásban v. szóban) A teszt típusa (feleletválasztós? C-test? Esszé? Stb.)