A politikai hatalom legitimitása

Az előadások a következő témára: "A politikai hatalom legitimitása"— Előadás másolata:

1 A politikai hatalom legitimitása

2 1.Miért engedelmeskedem?
- Félelemből - Megszokásból Helyesnek, - Érdekből jogosnak ismerem - Tehetetlenségből el a hatalmat HIT, szélesebb konszenzus esetén LEGITIM A politikai hatalom cselekvésképtelen, ha nincs megindokolva.

3 2. Legitimitás, legitimálás, legitimáció
A hatalmat a történelem során mindig igyekeztek igazolni. Legitimitás:A politikai rendszer egyfajta minősége, „legitim hatalom”. A politikai hatalom elfogadottsága ( alattvaló, nép, társadalom). Min alapul? A) Jogrend B) Erkölcsi elvek Legitimálás: Az állampolgárok kifejezésre juttatják, hogy a rendszert legitimnek tartják. Legitimáció: Tevékenység, a politikai hatalom birtokosainak erőfeszítései, hogy a polgárok politikai rendszerüket legitimnek fogadják el.

4 3. A legitimitás-fogalom története
3.1. Premodern: Transzcendens alapozás. „Isten kegyelméből uralkodó”. 3.2. Modern: Szekularizáció. Népszuverenitáson alapuló közmegegyezés. Alkotmányos jogállamiság. 3.3. Jogi pozitivizmus: XX. Század eleje. Tényszerűen fennáll-e a politikai hatalom legitimitása, vagy sem? Hans Kelsen: Nemzetközi jogalannyá az állam akkor válik, ha azt a többi állam jogi aktus keretei között elismertnek nyilvánítja.

5 4. Max Weber legitim uralmi tipológiája
4.1. Tradicionális uralom. A hagyományok által hatalommal felruházott személyek legitim uralmába vetett hit. (Szultanizmus, rendi uralom) 4.2. Karizmatikus uralom. Egy személy kivételes képességeibe vetett hit. (Isten küldötte, vezér, példakép). Irracionális. 4.3. Racionális legális uralom. A racionális jogrend által felhatalmazottak utasítási jogába vetett hiten alapul. Személytelen jogrend, hierarchia. Racionális.

6 5. Újabb megközelítések A II. vh. után újra: „Mi a hatalom elismertségének az alapja?” Elsődleges: Parlamentarizmus Mögöttes: Közjó, közérdek, érdekképviseletek. Legitimitás: Egy rendszer képessége ama meggyőzés kialakításra, hogy a fennálló politikai intézmények a legmegfelelőbbek a társadalom számára. (Lipset) Például, a fogyasztás mértékének és színvonalának emelésén keresztül (Friedrich), vagy a politikai rendszer a népesség etnikai és kulturális identitását is próbálja lefedni (Rotschild)

7 6. J. Habermas Tradicionális------------vallás
Modern cél-racionális Éjjeliőr állam Jóléti állam Posztmodern technokrácia A legitimitás egy politikai rendszer elismerésre méltósága. Mindig vitatható! A legitimálás és legitimáció folyamatos diskurzus.

8 7. Legitimitás és a politikai rendszer stabilitása
A rendszer stabilitása mérhető, számos szempont alapján. Ha legitim, természetes megjelenési formájában stabil, ha instabil, természetes megjelenési formájában illegitim. De lehet instabil és legitim (válság), és illegitim, de stabil ( konszolidált rendőrállam).

9 8. Összefoglalva Legitim az a politikai hatalom, amelyet igazolható törvényeknek megfelelően szerveztek meg és gyakorolnak, és amely a konszenzus bizonyítékával bír. Jogi: A hatályos jogrend szerint megszerzett és gyakorolt hatalom illegitim Filozófiai: Általános erkölcsi eszmények, elvárásoknak megfelelő hiányos legitimitású Politológia: Elismertség delegitim