A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között

Az előadások a következő témára: "A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között"— Előadás másolata:

1 A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között
Magyarország a náci birodalom árnyékában( pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). A területi revízió lépései

2 Sopron Trianon Darányi Bethlen István 1938. nov.2 1927 Imrédy
1920. június 4 Trianon Győri fegyverkezési program Sopron Darányi Bethlen István 1938. nov.2 1927 Imrédy első bécsi döntés Gazdasági világválság 1939.márc.15. Gömbös Gyula Kárpátalja 1940.aug.30. Piac szerzés Második bécsi döntés Békés revízió Erdély Fegyverkezésű egyenjogúság

3 Trianon 1920. június 4. 1921 Sopron Teljesítési politika Népszövetség
Magyarország elvesztette területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát 1921 Sopron A békeszerzõdésekkel szemben többször robbant ki fegyveres ellenállás. A Vas megyei Muraszombatról a horvátokat, Balassagyarmatról a cseheket, a Zala megyei Alsólendváról a szerbhorvát megszállókat ûzték el a helyiek a katonasággal összefogva. Sopron esetében az osztrákok minden tárgyalás elõfeltételéül a nyugat-magyarországi terület átadását követelték, s annak birtokában valószínûleg már õk sem lettek volna olyan szívélyesek. A nagyhatalmi nyomásra a magyar kormánynak végül nem maradt más lehetõsége, mint egy "spontán" népi felkelés kirobbantása. Az ellenállásról az úgynevezett szabadcsapatok vezetõi a balfi fürdõépületben, illetve a soproni Pannónia Szállóban tartott megbeszélésen döntöttek. Népszövetség Teljesítési politika

4 Kisantant Revízió Anglia Weimari
Franciaország a kisantant országait támogatta, nemzetközi stabilitás fenntartása érdekében nem feszegette ezt a kérdést Anglia Weimari Németország nem akarta a Romániához,Jugoszláviához fűződő kapcsolatait veszélyeztetni 1927 A magyar elszigeteltséget megtöri az: Olasz-magyar örökbarátsági szerződés

5 Fegyverkezésű egyenjogúság
Gazdasági világválság Közép Európa Bethlen István Károlyi Gyula Gömbös Gyula - Piac szerzés eltörölték Magyarország jóvátételi kötelezettségét 1934 megnyílt a német és az olasz piac a magyar mezőgazdasági kivitel előtt Tk old:Elődeivel ellentétben a miniszterelnök írásos programot terjeszett a parlament és sajtón keresztül a nyilvánosság elé. A 95 pontból álló ún. Nemzeti Munkaterv, amit Gömbös és közvetlen baráti köre dolgozott ki, számos propagandisztikus elemet tartalmazott ugyan , de legalább program volt. Fő célként "az "öncélú nemzeti állam" létrehozását és a társadalmi jólét megteremtését tűzte ki, ami a külpolitikában revíziót, a belpolitikában pedig korporatív- az osztályellentéteket feloldó- antikapitalizmust jelentett. Ennek érdekében erős kormányzatot, az állam intézményeinek racionalizálását, titkos választásokat, új típusú gazdaság és kultúrpolitikát, hitelt illetményrendezést munkaalkalmat, földreformot, illetőleg szociális gondoskodást ígért. Egységes, kormányzata mögé felsorakozó társadalomról vizionált, amelyben a homogén nemzeti társadalom megteremtése szükségszerűen vonta volna maga után az eltérő csoprtok érdekeit reprezentáló parlamentarizmus felszámolását és az "egységes magyar világnézet"- hogy ezen mit értett, azt pontosan nem fogalmazta meg- kialakítását. Gömbös mindenkinek ígért valamit, de a program pontjai keresztezték egymást, így aztán egy elképzelést elve csak a másik rovására lehetett volna megvalósítani (pl. nem lehet egyszerre a pénzügyi válságot felszámolni és a szociális jutattásokat növelni). Ha programja irreális volt is, Gömbös jó érzékkel ismerte fel, hogy az ellenforradalmi rendszer strukturális átalakítása, modernizációja létfontosságú ahhoz hogy az ország kilábaljon a gazdasági válságból. Mivel politikájának bázisa a középosztály volt, nem hirdetett olyan radikális „népi forradalmat”, mint Mussolini, de idegen volt tőle Hitler faji mítoszon alapuló eszmerendszere is. Bár ezt utóbb sokan vitatták, nem vezéri szerepre törekedett, munkája inkább a kiszélesített kormányzói jogkörre s a parlament korlátozó tekintélyuralmi eszközökre kívánta építeni, mintsem a totális diktatúrára. Békés revízió Fegyverkezésű egyenjogúság

6 - Darányi - Imrédy Győri fegyverkezési program 1936-38
pénzügyminiszter -

7 tól Mussolini kénytelen a térségben a vezető szerepet átengedte Hitlernek, ami tovább növelte a német befolyást Magyarországon, annak ellenére, hogy a kormányzó és kormányai lazítani igyekeztek a függőségen . Imrédy -

8 1938. nov.2 I. bécsi döntés Felvidék Első zsidó törvény

9 1939.márc.15. Kárpátalja II. bécsi döntés Erdély 1940.aug.30. 1939-41
Teleki Pál 1939.márc.15. - Revízió önerőből - Fegyveres semlegesség Kárpátalja II. bécsi döntés Erdély 1940.aug.30.

10 Revízió között Magyarország visszaszerezte a trianoni békében elcsatolt területek csaknem felét - kb 5 millió nemzetiségi is Magyarországra került, a magyarság aránya 77,5 % csökkent Teleki Pál

11