A keresztény társadalmi tanítás

Az előadások a következő témára: "A keresztény társadalmi tanítás"— Előadás másolata:

1 A keresztény társadalmi tanítás
Rövid áttekintés

2 tételek A bismarcki, a beveridgei és a skandináv szociálpolitika modell lényege, gyakorlati példák bemutatása Szolidaritás és szubszidiaritás (elvek és gyakorlati megvalósulás a szociális ellátásban az EU-ban) Demográfia és családpolitika az EU néhány tagállamában és Magyarországon Anyasági támogatások Magyarországon, esélyegyenlőségi kérdések, a „megélhetési gyermekvállalás” és a „családi adózás” (ld. NOE) iránti igény (vélemények és ellenvélemények) Nemek közti esélyegyenlőség – elvek és problémák (pl. Nők és férfiak Magyarországon KSH kiadványok) A libertáriánus, az utilitariánizmus, az egalitariánizmus és a kommunitariánizmus alapján megfogalmazott igazságosság-felfogások (Denier-Meulenberg) és azok hatása a szociálpolitikára A szegénység, kiemelten a gyermekszegénység (elvek és statisztikák) kérdésköre Foglalkoztatási mutatók az EU-ban és Magyarországon, kiemelt csoportok (pályakezdők, fogyatékosok, nők, idősödők) foglalkoztatását segítő programok

3 Tételek-folytatás Munkanélküliség – kezelése (a munkaerőpiaci alap, a munkaügyiközpontok, kömunka, közhasznú munka, aktuális statisztika, problémák és megoldási javaslatok) vélemények és ellenvélemények Szociálpolitika a költségvetési adatok tükrében (aktuális adatok és idősorok) Az önkormányzatok szociális ellátási feladatai és azok költségvetési támogatásának alakulása A szociális intézmények (szakellátás) működésének költségvetési támogatása A szociális intézmények működési feltételei (a szakmai normáknak megfelelés kérdései) Az esélyegyenlőségi törvény: jogi alapok, elvárások és a gyakorlati megvalósítás Az Országos Fogyatékosügyi Program elvárásai és megvalósulásuk, a fogyatékosügyi tanácsok munkája, támogató szolgálatok

4 Tételek-folytatás Nyugdíjrendszerek – általános áttekintés (Mészáros-Banyár könyve alapján) A magyarországi idősellátás és nyugellátás jogi szabályozásának elvei,a nyugellátás pillérei Ifjúságpolitika, az ifjúság helyzete (Bauer-Szabó) Civilszervezetek, a civilszervezetek és egyházak szerepe a szociális ellátásban A katolikus egyház társadalmi tanítása a szociális kérdésekről Az oktatási és szociális rendszer kapcsolata, a szociálpedagógus szerepe

5 Feladatok aláírásért források: a KSH, a kormányzat és az országgyűlés portáljai/honlapjai.
A fogyasztói kosár alakulását gyűjtse ki a KSH adataiból. Készítsen grafikont a GYES vásárlóértékének alakulásáról az elmúlt 10 év adatait figyelembe véve a fogyasztói kosár alapján. Számítsa ki az elmúlt 10 évre vonatkozóan a gyermeknevelési támogatások (családi pótlék, családi adókedvezmény, rendszeres és rendkívüli gyermeknevelési támogatás) összegének alakulását. Készítsen összehasonlító táblázatot! A nyugdíjas fogyasztói kosár alakulását és a gyógyszerárak alakulását hasonlítsa össze az elmúlt 10 év adatainak alapján! Gyűjtse ki az éves költségvetési törvény mellékleteiből az általános iskolák/óvodák állami támogatásának összegét az elmúlt 10 év adataiból, és készítsen táblázatos kimutatást! Gyűjtse ki az éves költségvetési törvény mellékleteiből a gyermekotthonok/idősotthonok állami támogatásának összegét az elmúlt 10 év adataiból, és készítsen táblázatos kimutatást! Készítsen statisztikát arról, hogyan alakult a fogyatékosok helyzete az elmúlt évtizedben

6 A keresztény társadalmi tanítás alapelvei
A személy: egyszerre individum (egyszeri, megismételhetetlen, akit a léte tesz értékké) és társadalmi lény. Szolidaritás-elv: az ember a közösség segítségével tud kibontakozni, azaz rászorul másokra, ugyanakkor ő maga is hozzájárul a közösséglétéhez. Subszidiaritás-elv (Aquinói Szent Tamás): társadalom-szervezési elv. Mindenkit annyira kell terhelni és akkora teljesítményre ösztönözni, amekkorára képes. Ha az egyén segíteni tud magán, akkor nem szabad helyette a feladatot elvégezni, ha azonban a problémamegoldás meghaladja az erejét, akkor számára a közösségnek (közvetlen) segítséget kell nyújtania.

7 A társadalmi tanítás fejlődése
A Rerum Novarum (XIII. Leó) előtti időszak Rerum Novarum XXIII. János pápa utáni időszak

8 Az első időszak felfogása
A szegények és gazdagok ugyanazon a jogalapon polgárai az államnak. (27) Aszociális jólétnek olyannak kell lennie,hogy a benne részesülők jobbá váljanak. Ha a közjót kár éri, vagy fenyegeti, az állami tekintélynek közbe kell lépnie.(28) Fontosak a munkásszervezetek (pl. Kolping munkássága) Igazságos munkabért kell adni: annyit, amennyi a maga és családja megfelelő fenntartásához szükséges (70), elő kell segítenie a munkahely-teremtést is.

9 A második időszak fontos kérdései
Munkabér:mérce az igazságosság és méltányosság Az igazságosság követelmény a munkáltatás szabályozásában, ezért fel kell lépni az olyan munkahelyek ellen, amelyek pl. az emberi méltóságot, szabadságot veszélyeztetik, de a kis- és középtulajdonosokat védelemben és támogatásban kell részesíteni. A kirótt adók mértéke összhangban legyen a polgárok anyagi lehetőségeivel. A nemzeti sajátosságokat figyelembe kell venni.

10 Lényegi egyenlőség Minden ember Isten képmására van teremtve, ez az emberi méltóság alapja. Az egyén joga és kötelessége – és ezt az államhatalomnak is el kell ismernie -, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a közösség igazi haladásához. Az emberi munkát meg kell becsülni, a munkakörülményeket szabályozni kell.

11 Centesimus Annus A totális állam arra törekszik, hogy magába olvassza a nemzetet,a társadalmat, a családot, a vallási közösségeket is. Valódi demokrácia csak jogállamban és az emberi személy helyes értelmezése alapján lehetséges. Az „atyáskodó állam” megszünteti a társadalom felelősségét. A szegénységnek számos változata létezik. A társadalom peremére szorultak, az idősek, a betegek a fogyasztói szemlélet áldozatai.