12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos.

Az előadások a következő témára: "12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos."— Előadás másolata:

1 12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük.
Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás. Az országgyűlési választások jellemzői (vegyes választási rendszer: egyéni választkerületek, illetve pártlisták; az 5%-os küszöb, érvényességi feltételek, egy, illetve két forduló). Kormányalakítás; kormánypárt(ok) és ellenzék – a koalíciós kormány fogalma. Az Európai Parlament képviselőinek megválasztása Magyarországon. A köztársasági elnök tisztsége. Az önkormányzatok helye az államszervezetben. Az önkormányzatok szervezeti felépítése. Az önkormányzatok feladatai, kötelezettségei, jogai. Az önkormányzati választások Magyarázat a tartalomhoz A Kerettanterv Ember- és társadalomismeret, etika (7. évfolyam), Állampolgári is­me­retek (8. évfolyam), továbbá Társadalomismeret és etika (Szakközépiskola 11. évfolyam), Em­ber­is­­me­ret és etika (Gimnázium 11. évfolyam) és Állampolgári ismeretek (Szakközép­is­kola 12. év­fo­lyam) tárgyaiban, valamint a Társadalomismeret keretében szereplő mo­du­lokban (Gim­názium 9–12. évfolyam) megfogalmazott követelmények között a tematikához kap­cso­ló­dó tárgykörök: magánélet és közélet a társadalomban, a demokratikus állam­pol­gárság ér­té­kei: a közjó, törvényesség, emberi jogok, más kultúrák tisztelete, hagyomány­tisztelet, igazság, tör­­vé­nyesség, igazságosság, a polgári állam értékei, döntés, megegyezés, együttműködés, több­ség, kisebbség, a választás szabadsága és az ember felelőssége, a politikai rendszer intéz­mé­nyei, részvétel a közügyekben, a demokrácia alapelvei és működése, politikai és szociális jogok, önkormányzatok a hatalmi ágak. Fogalom: választási alapelvek. Emelt szint A Kerettanterv a középszinten előírtakon túl A politikai rendszer intézményei és a Magyarország alkotmánya tárgykört tartalmazza az Állampolgári ismeretek (8. évfolyam) és az Állampolgári ismeretek (Szakközépiskola 12. évfolyam) témakörében, valamint a Tár­sa­dalom­ismeret keretében szereplő modulokban (Gimnázium 9–12. évfolyam) megfo­gal­ma­zott követelmények között. Fogalom: népszavazás. Tartalmi elemek Az országgyűlési választások jellemzői (vegyes választási rendszer: egyéni választó­ke­rületek, illetve pártlisták; az 5%-os küszöb, érvényességi feltételek, egy, illetve két forduló). Az önkormányzati választások. Az alkotmány alapelvei (a hatalmi ágak megosztása, a népszuverenitás elve, a tör­vé­nyes­ség, az emberi jogok érvényesülése, a törvény előtti egyenlőség). Az Alkotmány védelme; az Alkotmánybíróság (szervezete, működési rendje, jog­kö­re). Az országgyűlési biztos (ombudsman) tisztségének jellemzői. Az országgyűlési biztosok működési területe, ügyrendje, kompetenciája. A mentelmi jog és az összeférhetetlenség kérdése a magyar politikai jogrendben. A konstruktív bizalmatlanság intézménye. A népszavazás intézménye (feltételrendszere, lebonyolítása, lehetséges tárgyköre). Példák feladatokra Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok: információ gyűjtése forrásokból; kérdések meg­válaszolása források alapján; az országgyűlési választási rendszert bemutató ábra kiegé­szí­tése; források (szemléltető ábra, adatsorok, ismeretterjesztő szöveg, az alkotmány egyes rész­­letei) alapján a választási rendszer egyes elemeinek, jellemzőinek felismerése, meg­ne­ve­zé­se; fogalmak és meghatározások párosítása; megadott elemekből szervezeti, intéz­mé­nyi össze­függéseket bemutató ábra készítése; adott esemény feltételeinek kigyűjtése forrás segít­ségével. Szöveges, problémamegoldó kérdések: forrás (szemléltető ábra, adatsorok, ismeret­ter­jesz­tő szöveg, az alkotmány egyes részletei) alapján a választási rendszer egyes elemeinek, jel­lem­­zőinek magyarázata; a vegyes választási rendszer tömör bemutatása forrás alapján; vá­lasz­tá­si rendszerre, parlamenti vagy önkormányzati választásokra vonatkozó újságcikkek értel­me­zé­se megadott szempontok alapján; az országgyűlési képviselők jogkörének és kötele­zett­sé­gei­nek tömör összegzése források alapján; az önkormányzati képviselők jogkörének és kötele­zett­ségeinek rövid megfogalmazása források alapján. Szöveges, elemző kérdések: különböző források, segédanyagok alapján egy-egy téma rész­­letes elemzése (pl. a választási rendszer; az önkormányzatok anyagi háttere, kötele­zett­sé­gei, jogköre); azonos és egymásnak ellentmondó véleményt megfogalmazó források össze­ve­té­se, érvrendszerük összehasonlítása, következtetések levonása; adott önkormányzat műkö­dé­sé­nek bemutatása: a törvényes előírások és a működési feltételek, kötelezettségek összevetése, következtetések megfogalmazása források alapján. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok: információ gyűjtése forrásokból; kérdések meg­­válaszolása források alapján; fogalmak és meghatározások párosítása; fogalmak felis­me­rése meghatározás alapján; fogalmak és a rájuk vonatkozó forrásrészletek párosítása; felsorolt esetek, problémák és az ügyben illetékes országgyűlési biztos párosítása. Szöveges, problémamegoldó kérdések: néhány megadott alkotmányos alapelv össze­füg­gé­sének bemutatása; egy-egy országgyűlési biztos tevékenységének rövid bemutatása for­rások alapján; az Alkotmánybíróság szervezetének bemutatása újságcikk vagy törvényszöveg alapján; egy mentelmi joggal kapcsolatos probléma értékelése forrás alapján; az össze­fér­he­tet­len­ség tényének értékelése, indoklása konkrét esettel kapcsolatban, forrás segítségével; össze­fér­hetetlenséggel kapcsolatos esetek azonos vonásainak tömör megfogalmazása. Szöveges, elemző kérdések: egy népszavazás lebonyolításához kapcsolódó általános és egyedi körülmények összegzése, a döntés fontosságának értékelése források alapján (pl. az EU csatlakozással kapcsolatos népszavazás); egy alkotmánybírósági döntés részletes elem­zése újságcikkek, illetve a döntéshez kapcsolódó források áttekintésével; különböző források alapján egy országgyűlési biztos eljárásának részletes elemzése, összevetése az országgyűlési biztosok jogkörére vonatkozó előírásokkal. A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bizalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. Alkotmánybíróság, ombudsman intézménye).

2 ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK
JOGÁLLAM ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK EURÓPAI PARLAMENT KÉPVISELŐINEK MEGVÁLASZTÁSA ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK

3 Elnöki kormányzati rendszer Parlamentáris kormányzati rendszer
Pártállam jogállam Falvak, városok, a főváros és kerületei, valamint a megyék rendelkeznek Önkormányzatokkal Elnöki kormányzati rendszer Parlamentáris kormányzati rendszer Helyi önkormányzatok Területi önkormányzatok Teljeskörűen biztosítják az egyéni szabadságjogokat Legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be Legfőbb szerve a közvetlenül megválasztott: A VÁLASZTÓJOG Egyenlő Általános Képviselő-testület Ellenőrzi a polgármesteri hivatal tevékenységét, helyi rendeleteket alkot, kinevezi az önkormányzati intézmények vezetőit,stb A SZAVAZÁS Titkos Közvetlen Az önkormányzat választott vezetője polgármester VEGYES VÁLASZTÁSI RENDSZER Munkáját segíti, illetve a törvényességre ügyel a képviselő testület által megválasztott. pártlisták Egyéni jelöltek jegyző ( az 5%-os küszöb, érvényességi feltételek, egy, illetve két forduló). Európai Parlament Többséget megszerző párt vagy párt koalíció alakít Országgyűlés kormányt Törvényhozó hatalom ellenőrzi választás egyfordulós listás szavazás, amelyre 5 évente kerül sor, és csak pártok indulhatnak rajta. Koalíciós kormány végrehajtó hatalmat 22 – mandátumot osztanak ki a legalább 5%-ot elért listák között a leadott szavazatok arányában. ellenzék egykamarás A választáson részt vehet minden EU-tagállam Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgára, amennyiben jelzi ilyetén szándékát. Ő ekkor a magyar pártokra szavaz. Magyar állampolgárok hasonló módon vehetnek részt más országok EP-választásán, vagyis akkor a másik EU-ország pártjaira szavaznak. Parlamenti munka: plenáris üléseken és a bizottságokban folyik Köztársasági elnököt A törvényhozó és a végrehajtó hatalom ellenőrzésére Alkotmánybíróság

4 Parlamentáris kormányzati rendszer
JOGÁLLAM #1989-ben nem fogadtak el új alkotmányt, négyévente választott országgyűlés A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon döntöttek a választási rendszerről. Egyéni jelölt akkor indulhat egy választókörzetben, ha megszerzi 750 választópolgár aláírással hitelesített ajánlását.l Ha egy megyében vagy a fővárosban egy párt az egyéni körzetek legalább negyedében jelöltet tud állítani, akkor összeállíthat egy területi listát, ha egy párt legalább 7 területi listát tud felállítani , készíthet egy un. országos listát Legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be Teljeskörűen biztosítják az egyéni szabadságjogokat Parlamentáris kormányzati rendszer Csak a törvényhozást választja a nép, és a törvényhozásban többséget szerző párt által kijelölt miniszterelnök alakít kormányt A kormány elsősorban a törvényhozásnak felelős Elnöki rendszer Elnök nevezi ki a kormányt, mely elsősorban neki felelős

5 Választási rendszer vegyes Egyéni választás Listás választás 176 210
1989-ben nem fogadtak el új alkotmányt, négyévente választott országgyűlés A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon döntöttek a választási rendszerről. Egyéni jelölt akkor indulhat egy választókörzetben, ha megszerzi 750bálasztópolgár aláírással hitelesített ajánlását.l Ha egy megyében vagy a fővárosban egy párt az egyéni körzetek legalább negyedében jelöltet tud állítani, akkor összeállíthat egy területi listát, ha egy párt legalább 7 területi listát tud felállítani , készíthet egy un. országos listát Ha egy jelölt a leadott szavazatok Választási rendszer vegyes Egyéni választás Listás választás 176 210 Területi lista Az egyéni körzet negyedében jelölt állítása a fővárosban vagy megyékben # Országos lista Hét területi lista esetén A kormány zavartalan működésének feltétele:a mandátumok 51%nak a megszerzése

6 VÁLASZTÁSI ALAPELVEK Általános Egyenlő Titkos Közvetlen A VÁLASZTÓJOG
Minden állampolgárnak Ugyanannyi szavazata van. Minden nagykorú Állampolgárt megillet. A SZAVAZÁS Titkos Közvetlen Minden állampolgár személyesen szavazhat mind az országgyűlési, mind helyinkormányzati képviselőkre A választópolgárok a szavazat tartalmának Nyilvánosságra kerülése nélkül adhatják le szavazataikat.

7

8 Önkormányzati képviselők választása
Települések nagysága és típusa szerint eltérő A tízezernél kevesebb lakosú Egyéni jelöltek A nagyobb települések a képviselők többségét Egyénileg Listáról Kisebb részüket választják # Budapest és a megyei közgyűlések képviselőire Listáról Közvetlenül Közvetlenül POLGÁRMESTER

9 Érettségi feladatok

10 12. A feladat a mai magyar választási rendszerhez kapcsolódik.
Egészítse ki az ábra értelmezésével a hiányos szöveget! (Elemenként 1 pont.) 12. Választási rendszer (Összesen 5 pont.) a) általános b) közvetlenül c) titkosan d) egyéni e) területi vagy párt

11 VÁLASZTÁSI ALAPELVEK Általános Egyenlő Titkos Közvetlen A VÁLASZTÓJOG
Minden állampolgárnak Ugyanannyi szavazata van. Minden nagykorú Állampolgárt megillet. A SZAVAZÁS Titkos Közvetlen Minden állampolgár személyesen szavazhat mind az országgyűlési, mind helyinkormányzati képviselőkre A választópolgárok a szavazat tartalmának Nyilvánosságra kerülése nélkül adhatják le szavazataikat.

12

13 …………………… (e) listára szavazhatnak.” (tankönyvi szöveg)
„Jelenleg Magyarországon ……………… (a) választójog érvényesül, amely 18 év felett minden – a közügyektől el nem tiltott – magyar állampolgár számára biztosítja a közügyekben való részvételt. A választások alkalmából az egyes szavazók ………………… (b) választhatják meg képviselőjüket. A választópolgárok szavazataikat ………………………. (c) adhatják le, mely a demokratikus hatalomgyakorlás egyik fontos eleme. Hazánkban a választók két szavazólapon szavazhatnak, az egyikben …………………. (d) képviselőjelöltre, a másikban pedig a …………………… (e) listára szavazhatnak.” (tankönyvi szöveg) 12. Választási rendszer (Összesen 5 pont.) a) általános b) közvetlenül c) titkosan d) egyéni e) területi vagy párt

14 12. Országgyűlési választások (Összesen 4 pont.)
a) A szavazásra jogosult állampolgárok vagy választópolgárok szavazati alapján. (Az is jó megoldás, ha a vizsgázó leírja a választásra jogosultság kritériumát.) (1 pont) b) Az egyéni választókörzetben vagy az egyéni jelöltek között. (1 pont) c) A pártok által jelölt országgyűlési képviselők vagy a pártlistán szereplő képviselők. (1 pont) d) 1) Egyéni választókerületi listán lévő emberekre. 2) Pártokra. (Elemenként 0,5 pont.) 2007/12. A feladat a magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre az ábra, a szöveg és ismeretei felhasználásával!

15 Egyéni választókörzet 176 fő Területi pártlista 152 fő Országgyűlési képviselők 386 fő Országos pártlista 58 fő

16 Szavazólap Országgyűlési képviselő választásra ….. év, …. hó, …. nap ……………….. megye ……………….. szavazókörzet Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet Baba Éva O Nemtudomka Párt Micsoda János O Repülni Vágyó Párt Rettenetes Elek O Független jelölt Vezér Lehel O Nemzeti Kürt Párt A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. Szavazólap Országgyűlési képviselő választásra ….. év, …. hó, …. nap ……………….. megye ……………….. szavazókörzet Érvényesen szavazni csak egy listára lehet O O O Nemtudomka Repülni Vágyó Nemzeti Kürt Párt Párt Párt Baba Éva Micsoda János Vezér Lehel A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.

17 Az országgyűlési képviselők választása általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlenül és titkosan történik. A képviselők arányosra törekvő vegyes választási rendszer keretében jutnak mandátumhoz. E szerint a képviselők részben egyéni választókerületekből, részben pártok választási listáiról jutnak a törvényhozói testületbe.

18 a) Kiknek a szavazatai alapján juthatnak be a képviselők az Országgyűlésbe? (1 pont)
...………………………………………………………………………………………………… b) Hol kell győznie annak az országgyűlési képviselőjelöltnek, akit a választók közvetlenül választanak meg? (1 pont) c) Kik kerülnek be az országgyűlésbe a pártokra leadott szavazatok alapján? (1 pont) d) Kikre szavazhatunk az (Elemenként 0,5 pont.) 1. I. szavazólappal? ………………………………………… 2. II. szavazólappal? ………………………………………… 4 pont

19 Elnöki kormányzati rendszer Parlamentáris kormányzati rendszer
Pártállam jogállam Falvak, városok, a főváros és kerületei, valamint a megyék rendelkeznek Önkormányzatokkal Elnöki kormányzati rendszer Parlamentáris kormányzati rendszer Helyi önkormányzatok Területi önkormányzatok Teljeskörűen biztosítják az egyéni szabadságjogokat Legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be Legfőbb szerve a közvetlenül megválasztott: A VÁLASZTÓJOG Egyenlő Általános Képviselő-testület Ellenőrzi a polgármesteri hivatal tevékenységét, helyi rendeleteket alkot, kinevezi az önkormányzati intézmények vezetőit,stb A SZAVAZÁS Titkos Közvetlen Az önkormányzat választott vezetője polgármester VEGYES VÁLASZTÁSI RENDSZER Munkáját segíti, illetve a törvényességre ügyel a képviselő testület által megválasztott. pártlisták Egyéni jelöltek jegyző ( az 5%-os küszöb, érvényességi feltételek, egy, illetve két forduló). Európai Parlament Többséget megszerző párt vagy párt koalíció alakít Országgyűlés kormányt Törvényhozó hatalom ellenőrzi választás egyfordulós listás szavazás, amelyre 5 évente kerül sor, és csak pártok indulhatnak rajta. Koalíciós kormány végrehajtó hatalmat 22 – mandátumot osztanak ki a legalább 5%-ot elért listák között a leadott szavazatok arányában. ellenzék egykamarás A választáson részt vehet minden EU-tagállam Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgára, amennyiben jelzi ilyetén szándékát. Ő ekkor a magyar pártokra szavaz. Magyar állampolgárok hasonló módon vehetnek részt más országok EP-választásán, vagyis akkor a másik EU-ország pártjaira szavaznak. Parlamenti munka: plenáris üléseken és a bizottságokban folyik Köztársasági elnököt A törvényhozó és a végrehajtó hatalom ellenőrzésére Alkotmánybíróság

20 Elnöki kormányzati rendszer Parlamentáris kormányzati rendszer
Pártállam jogállam Falvak, városok, a főváros és kerületei, valamint a megyék rendelkeznek Önkormányzatokkal Elnöki kormányzati rendszer Parlamentáris kormányzati rendszer Helyi önkormányzatok Területi önkormányzatok Teljeskörűen biztosítják az egyéni szabadságjogokat Legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be Legfőbb szerve a közvetlenül megválasztott: A VÁLASZTÓJOG Általános Egyenlő Képviselő-testület Ellenőrzi a polgármesteri hivatal tevékenységét, helyi rendeleteket alkot, kinevezi az önkormányzati intézmények vezetőit,stb A SZAVAZÁS Titkos Közvetlen Az önkormányzat választott vezetője polgármester VÁLASZTÁSI RENDSZER: vegyes Munkáját segíti, illetve a törvényességre ügyel a képviselő testület által megválasztott. pártlisták Egyéni jelöltek jegyző ( az 5%-os küszöb, érvényességi feltételek, egy, illetve két forduló). Európai Parlament Többséget megszerző párt vagy párt koalíció alakít Országgyűlés kormányt Törvényhozó hatalom ellenőrzi választás egyfordulós listás szavazás, amelyre 5 évente kerül sor, és csak pártok indulhatnak rajta. Koalíciós kormány végrehajtó hatalmat 22 – mandátumot osztanak ki a legalább 5%-ot elért listák között a leadott szavazatok arányában. ellenzék egykamarás A választáson részt vehet minden EU-tagállam Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgára, amennyiben jelzi ilyetén szándékát. Ő ekkor a magyar pártokra szavaz. Magyar állampolgárok hasonló módon vehetnek részt más országok EP-választásán, vagyis akkor a másik EU-ország pártjaira szavaznak. Parlamenti munka: plenáris üléseken és a bizottságokban folyik Köztársasági elnököt A törvényhozó és a végrehajtó hatalom ellenőrzésére Alkotmánybíróság