A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata

Az előadások a következő témára: "A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata"— Előadás másolata:

1 A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata

2 A modern állam gazdasági szerepvállalásának okai:
A magánszféra egyedül nem tudja biztosítani a gazdaság zökkenőmentes működését. A piaci verseny korlátozása, a monopóliumok működése jóléti veszteséget okoz. Az állam az antitröszt - politika és a regulációs politika keretében hozott intézkedésekkel próbálja megelőzni illetve elkerülni ezeket a veszteségeket. Az externhatások következtében a gazdasági szereplők hatékonyság- és haszonveszteséget szenvednek el. Az állam jogalkotással, adóztatással és támogatásokkal segíti elő az externhatások internalizálását.

3 A modern állam gazdasági szerepvállalásának okai:
A piac működése gyakran igazságtalan és méltánytalan jövedelmi és vagyoni különbséget idéz elő a gazdasági szereplők között.

4 A modern állam gazdasági szerepvállalásának okai:
A magánszféra és a piac nem képes biztosítani minden nemzetgazdasági ág fejlődését. A közjavak és közszolgáltatások (honvédelem, oktatási rendszer, egészségügyi ellátás, infrastrukturális ágazatok: utak, hidak, repülőterek) létrehozása és fenntartása óriási tőkebefektetést igényel. Ezek nélkül egy modern gazdaság nem működőképes. A tőke közvetlen megtérülésére ugyanakkor nem, vagy csak nagyon hosszú idő múltán lehet számítani. Az állam szerepvállalására van szükség ahhoz, hogy a szükséges források rendelkezésre álljanak. A magántőke nem szívesen vállalkozik olyan területeken, ahol túlságosan nagyok az üzleti kockázatok, és bizonytalanok a profitkilátások.

5 A modern állam gazdasági szerepvállalásának okai:
A modern gazdaságok működését is időről időre súlyos problémák zavarják: infláció, munkanélküliség, stagnáló vagy csökkenő termelés stb. A piaci mechanizmus nem képes ezeket a negatív jelenségeket megoldani. Itt is az állam beavatkozására van szükség. A fentiekben ismertetett problémák megoldása mind az állam fokozott gazdasági szerepvállalását igénylik

6 A modern állam gazdasági feladatai:
Stabilizációs, Elosztási, Allokációs feladatok

7 A stabilizációs feladatok
Lényege: A stabilizációs feladatkör azt jelenti, hogy az állam, illetve képviseletében a kormány biztosítja a gazdaság működőképességét Területei: A gazdálkodáshoz szükséges intézményi és jogi feltételek megteremtése A tulajdon védelmét biztosító törvények A rendőrség és a hadsereg fenntartása, amelyek a munkához szükséges biztonságot nyújtják A gazdasági ellenőrzés biztosítása A gazdaságirányító tevékenységek Antiinflációs politika Foglalkoztatás politika Beruházás-ösztönzés stb.

8 Az állam elosztási funkciója
Lényege: Az állam a nemzetgazdasági jövedelem jelentős hányadát elvonja a gazdasági szereplőktől, és a gazdasági- valamint társadalompolitikai céljai megvalósítására használja fel. Területei: A hadsereg, a rendőrség, és az államapparátus finanszírozása Támogatások, segélyek nyújtásával mérsékli a szociális egyenlőtlenségeket

9 Az állam allokációs feladatai
Lényege: Az állam beavatkozik a termelési tényezők elosztásába, és erőforrásokat áramoltat azokba az ágazatokba, amelyek fejlesztésére a magántőke nem vállalkozik Területei: Az infrastruktúrális ágazatok fenntartása és fejlesztése Környezetvédelmi beruházások Egészségügyi intézmények fenntartása, fejlesztései, beruházásai Oktatási célú beruházások, fejlesztések Tudománypolitikai célú beruházások, fejlesztések kulturális intézmények (színházak, múzeumok stb.) fenntartása, fejlesztése, beruházásai

10 Az állam gazdasági feladatai megoldásának eszközei:
Költségvetési politika: Azon gazdaságirányító és –befolyásoló intézkedések összessége, amelyeket az állam a költségvetés bevételei és kiadásai révén valósít meg Monetáris politika: A jegybank a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozásán keresztül befolyásolja a makrogazdasági folyamatokat

11 Az állami költségvetés: az állam bevételeinek és kiadásainak mérlege
TR SÁ T Az állami költségvetés egyenlege: az állam bevételeinek és kiadásainak különbsége SÁ =T-(G+TR)

12 Az állami költségvetés egyenlegei:
a) Költségvetési egyensúly: az állam bevételei megegyeznek a kiadásaival T=(G+TR) Sá =0 b) Költségvetési szufficit: az állam bevételei meghaladják a kiadásait T>(G+TR) Sá >0 c) Költségvetési deficit: az állam kiadásai meghaladják a bevételeket T<(G+TR) Sá <0

13 Az adó: A közkiadások nélkülözhetetlen pénzügyi forrása, amelyet az állam, általában törvényekben meghatározott módon és mértékben, egyoldalúan elvon a gazdasági szereplőktől.

14 Az adó fajtái: a) Az adóalanyhoz való viszony szerint:
- közvetlen adó (pl. SZJA, Ta) - közvetett adó (pl. ÁFA) b) Az adóalaphoz való viszony szerint: - autonóm adó (pl. vagyonadó) - jövedelemadó (pl. ÁFA, SZJA, Ta) - lineáris adó (egykulcsos adó) - progresszív adó - degresszív adó

15 A közvetlen adó lényege:
Az adó közvetlenül az adóalany jövedelmét terheli

16 A közvetett adó lényege és jellemzői:
A termékek és szolgáltatások forgalmára vetik ki. Az adó nem az adóalany, hanem a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztójának jövedelmét terheli. (A forgalmi adót a termék minden értékesítési és forgalmi fázisa után a hozzáadott érték arányában kell fizetni. Az egyes forgalmi fázisok szereplői a megfizetett áfát áraikban tovább hárítják a következő termelési fázisra, az a végső fogyasztó jövedelmét terheli.)

17 Autonóm adó: Az adófizetési kötelezettség nem függ az adóalany jövedelmétől.

18 Jövedelemadó: Az adófizetési kötelezettség az adóalany jövedelmétől függ. - Lineáris adó (egykulcsos adó) - Progresszív adó (a magasabb jövedelemsávba eső jövedelemrész magasabb kulcs szerint adózik) - Degresszív adó(a magasabb jövedelemsávba eső jövedelemrész alacsonyabb kulcs szerint adózik)

19 Az adóztatás hatása a makrogazdasági keresletre és kínálatra

20 I. Az adóemelés hatása a) az adóemelés hatása a keresletre és egyensúlyi jövedelemre - Az adóemelés hatására csökken a rendelkezésre álló jövedelem - A csökken a fogyasztás és a megtakarítás - A fogyasztás és a megtakarítás csökkenése hatására a beruházási kereslet is csökken A fogyasztási és a beruházási kereslet csökkenése a makrokereslet és az egyensúlyi jövedelem csökkenéséhez vezet

21 I. Az adóemelés hatása (folyt.)
a) az adóemelés hatása a keresletre és egyensúlyi jövedelemre (folyt.)

22 YD Y Ye1 Ye0

23 b) Az adóemelés hatása a makrogazdasági kínálat
- Az adóemelés közvetlenül és közvetve is megnöveli a vállalati költségeket - A vállalati adók és járulékok emelése közvetlenül növeli a vállalati költségeket - A béreket terhelő adók emelése közvetve a vállalati költségek növekedését okozhatja, amennyiben az adóemelés miatti jövedelemcsökkenést a szakszervezetek bérkövetelésekkel kompenzálják. - A vállalati költségek emelkedése a beruházások, a termelés és a kínálat csökkentésére készteti a vállalati szektor szereplőit.

24 II. Az adócsökkenés hatása
a) Az adócsökkenés hatása a keresletre és az egyensúlyi jövedelemre - Az adócsökkenés hatására nő a rendelkezésre álló jövedelem - A rendelkezésre álló jövedelem növekedése a fogyasztási kereslet növekedéséhez vezet - Megnő az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem

25 b) Az adócsökkenés hatása a makrogazdasági kínálatra
- Az adócsökkenés közvetlenül és közvetve is a vállalati költségek csökkenéséhez vezet - A vállalati költségek csökkenése a termelés és a kínálat növelésére ösztönzi a vállalati szektor szereplőit.

26 c) Az adóemelés hatása az árszínvonalra
Antiinflációs hatású, amennyiben csökkenti a makrokereslet Inflációs hatású, amennyiben csökkenti a makrokínálatot

27 A kormányzati kiadások

28 A kormányzati kiadások fajtái:
Kormányzati vásárlások: olyan kiadások, amelyekkel az állam illetve a kormány termékeket és szolgáltatásokat vásárol a vállalati szektor szereplőitől. (A költségvetési intézmények fejlesztése, fenntartása; infrastruktúra fejlesztése: autópálya-építés)

29 A kormányzati kiadások fajtái:
b) Transzferkiadások: Az állam ellenszolgáltatás nélküli jövedelemjuttatása a magánszféra szereplői számára (támogatások, segélyek, családi pótlék stb.)

30 A transzferkiadások növelésének hatása a makrokeresletre
- A transzferkiadások növekedése megnöveli a háztartások rendelkezésére álló jövedelmét - Megnő a háztartások fogyasztási kereslete - Megnő az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem

31 A transzferkiadások növelésének hatása a makrokeresletre

32 YD Y Ye0 Ye1

33 A transzferkiadások csökkenésének hatása a makrokeresletre
- A transzferkiadások csökkentése csökkenti a háztartások rendelkezésére álló jövedelmét - Csökken a háztartások fogyasztási kereslete - Csökken az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem.

34 A kormányzati vásárlások hatása a makro árupiaci keresletre
A kormányzati vásárlások (G) növelése közvetlenül megnöveli a makrogazdasági árupiaci keresletet, csökkentése pedig közvetlenül csökkenti a makrogazdasági árupiaci keresletet.

35 A kormányzati vásárlások hatása a makro árupiaci keresletre

36 YD Y Ye0 Ye1

37 A kormányzati vásárlások és a transzferkiadások makrokeresletre gyakorolt hatásának összehasonlítása
A kormányzati vásárlások növelése nagyobb mértékben növeli meg az árupiaci keresletet, mint a transzferkiadások. A kormányzati vásárlások keretében közvetlenül áramlik fizetőképes kereslet az árupiacra. A transzferkiadások növelése közvetlenül a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét növeli. A háztartások azonban a többletjövedelmüknek csak egy részét fordítják fogyasztásra, a többit megtakarítják, ezért a transzferkiadások kisebb mértékben tudják megnövelni az árupiaci keresletet, mint az ugyanolyan összegű kormányzati vásárlások.

38 A kormányzati vásárlások és az adóztatás összhatása
Tételezzünk fel egy gazdaságot ahol összegű kormányzati vásárlást összegű adóból finanszírozzák:

39 A kormányzati vásárlások és az adóztatás összhatása

40 A kormányzati vásárlások és az adóztatás összhatása
Haavelmo-tétel: Az adóból finanszírozott kormányzati vásárlás a kormányzati vásárlás összegével növeli meg az egyensúlyi jövedelmet. A Haavelmo-tétel magyarázata: A kormányzati vásárlások nagyobb mértékben növelik meg a makrokeresletet, mint amilyen mértékben az adó csökkenti, hiszen a kormányzati vásárlás közvetlenül hat a keresletre, míg az adó csak a rendelkezésre álló jövedelem közvetítésével hat a keresletre. Az adóból finanszírozott transzferkiadás nem növeli meg a makrokeresletet, mert amennyivel a transzfer növeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, az adó ugyanannyival csökkenti.