HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST

Az előadások a következő témára: "HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST"— Előadás másolata:

1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST DR. MIKÁCZÓ ANDREA főiskolai tanár Harsányi János Főiskola Turisztikai és Gazdálkodási Intézet Elérhetőség: Mikáczó Andrea

2 Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Bemutatkozás Végzettségek Szent István Egyetem, okleveles agrárközgazdász Szent István Egyetem, PhD – gazdálkodás- és szervezéstudományok IRCA (International Register of Certificated Auditors) – regisztrált vezető auditor (ISO 9001) Élelmiszerbiztonsági rendszer vezető auditor, felülvizsgáló (ISO ÉBIR, HACCP) Munkavédelmi szakmérnök (BME) Tevékenységek Menedzsment rendszerek kiépítése (ISO 9001, HACCP, ISO ÉBIR) Menedzsment rendszerek felülvizsgálata, tanúsítása (CERTOP Kft.) Tanfolyamok, előadások: Tanfolyamok : ISO 9001, HACCP Előadások : ISO 9001, ISO 14001, MSZ (MEBIR), ÉBIR ISO 22000, HACCP Mikáczó Andrea

3 Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Minőségbiztosítás c. tantárgy félévi tanmenete I. Bemutatkozás; a félévi tanmenet és a tantárgyi követelményrendszer ismertetése; A minőségbiztosítás alapfogalmai. A minőségügy kialakulásának történeti áttekintése. A minőségbiztosítás helye és szerepe a vállalati irányítási funkciók között. A minőségmenedzsment megvalósításának humán-erőforrás igénye. Az ISO 9000 szabványcsalád és követelmény-rendszerének ismertetése. A minőségbiztosítás rendszereinek dokumentációs követelményei. A minőségbiztosítás rendszereinek felülvizsgálata (auditálási alapismeretek). Mikáczó Andrea

4 Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Minőségbiztosítás c. tantárgy félévi tanmenete II. HACCP alapismeretek. Az MSZ EN ISO 22000:2005 élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer (ÉBIR) követelményei. IFS; BRC – nemzeti élelmiszerbiztonsági előírások. Az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) ismertetése. Az MSZ 28001:2003 munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer (MEBIR) követelményei. A minőségbiztosítás rendszereinek integrációja. A minőségköltségek. Mikáczó Andrea

5 Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
Klasszikus minőségdefiníciók Feigenbaum szerint a minőség a termék, szolgáltatás mindazon értékesítési, tervezési, gyártási jellemzőinek teljes összetettsége, amely által a termék és szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait. Juran megfogalmazása szerint: „Kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó, felhasználó igényeit”. A minőség relatív fogalom, hisz mindig tartalmaz bizonyos viszonylagosságot, összehasonlítást is. Crosby szerint a minőség az „igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti”. Taguchi a minőséget a társadalomnak okozott veszteségként határozza meg, miszerint minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége, annál jobb a termék minősége. Deming szerint a minőség a termékek és szolgáltatások azon tulajdonsága, hogy megfelelnek mind a kimondott és mind a kimondatlan igényeknek.

6 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN - ŐSKOR

7 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN – ÓKOR - KÖZÉPKOR

8 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN - ÚJKOR

9 Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
a minőség-felügyelet szintjei önellenőrzés önállósult minőség- ellenőrzés statisztikai minőségszabályozás minőségszabályozás minőségbiztosítás teljes körű minőségirányítás idő/év A minőség-felügyelet fejlődésének fázisai

10 Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés Minőségellenőrzés A minőség ellenőrzés fogalma: a kitűzött célnak és a valóságos helyzetnek az összehasonlítása oly módon, hogy eldönthető legyen, mennyire felel meg az aktuális, valódi helyzet a kitűzött céloknak. A minőség-ellenőrzés lényegében nem más, mint azoknak a módszereknek és tevékenységeknek az összessége, amelyekkel megállapítják, hogy a nyersanyag, a félkész- vagy késztermék kielégíti-e a minőségi előírásokat. A minőség-ellenőrzés súlypontja hagyományosan a késztermék ellenőrzése, ami már semmilyen javítási, módosítási, szabályozási lehetőséget nem ad. Célja a hibás, nem megfelelő termék kiszűrése és annak megakadályozása, hogy az elhagyja a vállalatot. Az ilyen ellenőrzés a hiba tényét, megtörténtét rögzíti, annak megakadályozására, megelőzésére nem tesz lépéseket Mikáczó Andrea

11 Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
Minőségszabályozás A minőségszabályozás azokat az operatív módszereket és tevékenységeket foglalja magában, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. A minőségi követelmény az adott termék vagy szolgáltatás jellemzőire vonatkozó igények olyan átalakítása, amely lehetővé teszi azok megvalósítását és vizsgálatát. A minőségszabályozás alapvetően két tevékenységből áll: az ellenőrzésből és a hibaokok megszüntetésére irányuló korrigáló, javító intézkedésekből. A minőségellenőrzés és -szabályozás különbözőségének lényege: a minőségszabályozás a hiba megelőzésére, elkerülésére irányul.

12 Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
Az a bonyolult, soktényezős rendszer, amely jó működésével biztosítani képes, hogy a termékek a gyártás, tárolás, forgalmazás során mindig biztonságosan, változatlanul jó minőségben álljanak rendelkezésre, és mindezt folyamatosan megvalósítja, minőségbiztosításnak nevezzük. A legismertebb rendszerek alapelveit nemzetközi szabványok rögzítik (pl.:ISO 9000). A minőségbiztosítás mindazon tervezett és rendszerezetten végzett tevékenységek összessége, amelyeket a kialakított minőségügyi rendszerben hajtanak végre (és szükség esetén igazolnak) annak érdekében, hogy folyamatosan garantálják a termék vagy szolgáltatás megfelelését a minőségi követelményeknek. A minőségbiztosítási rendszer nem cél, hanem eszköz!

13 Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
Minőségirányítás – Teljes körű minőségirányítás (TQM) A minőségirányítás egy adott vállalaton belül az általános irányítási (vezetési) feladatkörök mindazon tevékenysége, amelyek meghatározzák és megvalósítják a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket a minőségügyi rendszeren belül. A teljes körű minőségirányítás (Total Quality Management – TQM) átfogó minőségvezetési rendszer, amely a minőségbiztosítás legfejlettebb formája és egyre nagyobb teret hódít. A TQM minőségközpontú menedzsmentfilozófia és vállalatirányítási rendszer (vállalati stratégia), amely a vállalat valamennyi tagjának részvételén alapul.

14 Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
teljes körű minőségirányítás a vállalati folyamatok szabályozott, dokumentált irányítása piaci részesedés fenntartása, növelése hosszú távú növekedés minőségbiztosítás a termék minőségét befolyásoló folyamatok szabályozása, dokumentálása minőség-szabályozás gyártási folyamat hibák elkerülése hibák kiküszöbölése minőség-ellenőrzés termék A minőségügyi tevékenységek hatásköre és célja

15 Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
1. Megfelelés a szabványnak 4. Megfelelés a vevő látens igényeinek 2. Megfelelés a vevő ismert igényeinek 3. Megfelelés az alacsony költségnek (ár) minőség (Q) idő (t) A minőség megvalósulásának szintjei

16 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A minőségbiztosítás helye és szerepe a vállalati irányítási funkciók között

17 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A stratégiai menedzsment alapelemei
Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A stratégiai menedzsment alapelemei A vállalkozás jövőképének kialakítása Külső (környezeti) vizsgálatok Vállalati belső elemzés - lehetőségek - fenyegetések - erősségek - gyenge pontok A stratégia megfogalmazása Stratégiai programozás Éves tervezés (operatív költségvetés) Menedzsment kontroll Mikáczó Andrea

18 Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségmenedzsment kialakításából adódó hatások megjelenése a stratégiai menedzsmentben Változások a jövőképben, stratégiában: a minőség, mint cél központi kérdéssé válik, a stratégia vevőorientáltsága megnő, a vevők megelégedettsége a teljesítmények mércéjévé válik. Változások a munkával és annak értékelésével kapcsolatban: központi kérdéssé válik a minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése, az emberek érdekeltségének növelése. Változások a vezető-beosztott kapcsolatokban: megnő a beosztottak tudásának, döntésképességének, önállóságának, kreativitásának szerepe, ezt fejezi ki a vállalati kultúra is. Változások a formális struktúrában: a tervezési, szervezeti, érdekeltségi, szervezési, információs rendszerek kiépítésének és működtetésének közös célja a minőség konzisztens biztosítéka lesz. Mikáczó Andrea

19 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A hagyományos vezetési-szervezési szemléletről a minőségi szemléletre való áttérést befolyásoló és meghatározó tényezők Ishikawa-diagram

20 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Érték-láncolat modell Porter szerint

21 Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az alapvető vezetési feladatok rendszerezése 1. Szervezetmenedzsment kialakítása 2. Emberierőforrás- menedzsment 3. Folyamatmenedzsment 1 Szervezeti struktúra 1.2 Szervezetfejlesztés 3 Szervezeti kommunikáció 1.4 Információ menedzsment 5 Szervezeti kultúra 1.6 Csoportmenedzsment 7 Vezetési struktúra és hierarchia kialakítása 1.8 Változásmenedzsment 2.1. Motivációmenedzsment 2.2. Konfliktusmenedzsment 2.3. Emberierőforrás-tervezés, szervezés 2.4. Munkaerő-kiválasztás, toborzás 2.5. Munkakör-kialakítás, elemzés 2.6. Teljesítményértékelés 2.7. Emberierőforrás-fejlesztés 2.8. Karriermenedzsment 3.1. Stratégiamenedzsment 3.2. Tervezés 3.3. Döntés 3.4. Végrehajtás 3.5. Szervezés 3.6. Logisztikai menedzsment 3.7. Ellenőrzés 3.8. Minőségmenedzsment Mikáczó Andrea

22 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőség- és biztonságmenedzsment rendszerek illeszkedése a vállalati stratégiába

23 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A minőségmenedzsment megvalósításának humán-erőforrás igénye

24 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Cégvezető Minőségügyi vezető Minőségügyi asszisztens Minőségellenőrök Dolgozó személyzet A vállalkozáson belüli minőségügyi apparátus felépítése

25 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Minőségügyi vezető – Minőségügyi megbízott Felsőfokú végzettség: Minőségügyi szakmérnök Vezető auditor - szaktanfolyam Belső auditor - szaktanfolyam

26 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Az MSZ EN ISO 9000:2001 szabványcsalád ismertetése

27 A minőségügyi rendszerszabványok fejlődése
1968 1974 1987 1994 2000 1979

28 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A minőségügyi tevékenységek irányító, felügyelő intézményrendszere: ISO – International Standardization Organization Nemzetközi Szabványügyi Szervezet NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület) MSZT (Magyar Szabványügyi Testület) Független tanúsító szervezetek (pl. CERTOP) Minőségfejlesztési tanácsadó szervezetek

29 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A minőség biztosítására vonatkozóan különböző minőségmodelleket alkalmaznak a gazdasági életben, de arra vonatkozóan nincs kötelező előírás, hogy egy adott szervezet mikor mit használjon. Ez függ a piaci helyzetétől, a vevőitől, megrendelőitől és a szervezeti kultúrától is. A gazdaság piaci szereplői szívesen alkalmazzák az ISO 9001 szabvány által kialakítható minőségirányítási rendszert. Azért kedvelt ez a rendszer, mert ismert, elfogadott a világ szinte minden területén és tanúsíttatható harmadik fél által, ami sok esetben piaci előnyt jelent. (piaci szelekció)

30 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
ISO International Standardization Organization Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (mintegy 100 ország képviselteti magát) 1987 – BS 5750 alapján ISO 9000 szabványcsalád kidolgozása (a múlt: ISO 9000, ISO 9001, ISO 9002, ISO 9003, ISO 9004) 2000 – ISO 9000 szabványcsalád átdolgozása (ISO 9000, ISO 9001, ISO 9004) ISO 9000 szabványcsalád újbóli átdolgozása

31 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Minőségirányítási rendszerszabványok MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. MSZ EN ISO 9004:2001 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez. (jelenleg átdolgozás alatt!)

32 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. Alapelvek: vevőközpontúság, vezetői elkötelezettség, munkatársak aktív bevonása valamennyi munkafolyamatba, folyamatszemléletű megközelítés, rendszerszemléletű irányítás, folyamatos fejlesztés, tényeken alapuló döntéshozatal, kölcsönösen előnyös kapcsolat a szállítókkal.

33 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerkezeti felépítése: Alkalmazási terület Rendelkező hivatkozás Szakkifejezések és meghatározások Minőségirányítási rendszer A vezetőség felelősségi köre Gazdálkodás az erőforrásokkal A termék előállítása Mérés, elemzés és fejlesztés

34 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Plan Do Action Check PDCA modell

35 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
FOLYAMATOS FEJLESZTÉS V E Ő I G É N Y VEVŐ I ELÉGEDETTSÉG Vezetőségi feladatok Minőségtervezés, Dokumentációkezelés, Képzés, Higiénia, Erőforrások biztosítása, Megelőző tevékenység (HACCP) Folyamat felügyelet, Belső auditok, Helyesbítés, Karbantartás, Támogató folyamatok Fő folyamat: Pl.:túrórudi gyártás, bútorkészítés stb. Termék

36 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Az MSZ EN ISO 9001:2009 folyamatközpontú minőségirányítási rendszer a következő főbb szempontokra épül: meg kell határozni a minőségpolitikát és a szervezet minőségcéljait, meg kell határozni a minőségcélok eléréséhez a kritikus folyamatokat (Porter-modell), meg kell választani és alkalmazni kell azokat az értékelő és mérési eljárásokat, amelyek alkalmasak a jelenlegi és mindenkori folyamat hatékonyságának méréséhez,

37 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
(folytatás) meg kell határozni a lehetséges problémákat (hibákat), azok előfordulási gyakoriságát és súlyosságát, továbbá csökkenteni ezek fajtáját és súlyosságukat, meg kell határozni a rizikó csökkentését és a folyamatok hatásfokát, valamint a hatékonyságukat növelni kell, a stratégiai tervezést be kell vezetni és alkalmazni szükséges, meg kell határozni a fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat, a terveket meg kell valósítani, és az elért eredményeket mérni, ellenőrizni kell, szükség szerint helyesbítő, megelőző tevékenységet kell indítani.

38 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Miért vállalja egy szervezet a minőségirányítási rendszer működtetését: A vállalkozások jelentős számban azért működtetnek minőségirányítási rendszert és tanúsíttatják harmadik fél által, mert valamilyen vállalatnak a beszállítója, és az megköveteli tőlük. A konkurens cégnek van tanúsítása, ezért a cég is törekszik megszerezni. A cég vezetése elsősorban üzleti megfontolásból, jobb piaci pozíció elérésért dönt a minőségirányítási rendszer bevezetése mellett. Akár külső, akár belső elhatározásból döntenek a minőségirányítási rendszer bevezetéséről és tanúsíttatásáról, az előnyök a következők: A piaci elismertsége jelentősebb, elfogadottabb, ezzel jobban tudja bizonyítani, hogy a terméke vagy a szolgáltatása megfelel az európai követelményeknek. Az Európai Unió országaiba történő piacra jutás egyik feltétele lehet a tanúsítás megszerzése. Egy jól működő rendszerrel a cég megőrizheti az elért minőségi szintet. A vevők/megrendelők megelégedettsége jelentősen javul.

39 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A minőségirányítási rendszer kialakításának fő lépései a tanúsításig: Az MSZ EN ISO 9001:2009 minőségirányítási rendszer megismerése. A minőségirányítási vezető felkészítése. A dokumentáció elkészítése. A rendszer belső bevezetésének irányítása. A dokumentációban leírtak szerint történő működés folyamatos ellenőrzése. Teljes körű belső felülvizsgálat (belső audit). Előaudit (szükség szerint). Tanúsító audit. (Felülvizsgálati audit 1-2 évben, majd megújító audit a 3. évben) NAT által regisztrált tanúsító szervezet által!!

40 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségirányítási rendszer dokumentációs piramisa
Minőségpolitika A vezetés minőséggel kapcsolatos szándéka és irányvonala. Minőségirányítási Kézikönyv A szervezet memóriája, önismereti eszköze. Követelmények, felelősségek, hatáskörök a minőségirányítási rendszerben. Minőségirányítási Eljárások A cég-, illetve termékspecifikus minőségirányítási feladatok, végrehajtási folyamatainak részletes szabályozása. Minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos utasítások A minőségirányítás operatív tevékenységének, a végrehajtás módjának részletes szabályozása. Bizonylatok, feljegyzések, nyilvántartások Információrögzítési és nyilvántartási rendszer a minőségi információk gyűjtésére, az erőforrások számbavételére, célok, tervek és programok teljesítése mértékének bemutatására, követelmények teljesítésének igazolására.

41 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A menedzsment irányítási rendszerek felülvizsgálata

42 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A minőségügyi audit rendszerezett és független vizsgálat annak meghatározására, hogy a minőséggel kapcsolatos tevékenységek és a rájuk vonatkozó eredmények megfelelnek-e a a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatásosan megvalósították-e, és alkalmasak-e ezek a célok elérésére. A minőségügyi audit tervezhető, ezáltal valósítható meg a rendszerezettség. A vizsgálatot végző személyek, az auditorok nem felelősek, illetve nem érdekeltek a vizsgált terület eredményeiben, ezáltal biztosítható a személyi függetlenség. Az auditor az a személy, akinek megvan a felkészültsége (bizonyított képesség ismeretek és készségek alkalmazására) az audit végzésére.

43 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Az audit auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Az auditkritériumok összehasonlítási alapként használt előirányzatok, eljárások, vagy követelmények összessége. Az auditbizonyíték az auditkritériumokra vonatkozó, igazolható feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk.

44 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A minőségirányítási rendszer hatékonyságát, a minőség-politikában megfogalmazott alapelvek megvalósulását rendszeresen vizsgálni kell, fel kell tárni a szabályozásban és működésben lévő hiányosságokat, gyengeségeket. Ezek megszüntetésére, ismételt előfordulásuk kiküszöbölésére javító intézkedéseket kell bevezetni, ezen intézkedések eredményeit figyelemmel kell kísérni. A minőségirányítási rendszer auditja, felülvizsgálata független fél által ezen feladatok teljesítését szolgálja.

45 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
tárgya szerint audit célja szerint rendszeraudit belső audit termékaudit külső audit folyamataudit vevői audit tanúsító audit A felülvizsgálatok típusai

46 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
BELSŐ AUDIT: A szervezet belső munkatársai által (esetleg külső szakértők bevonásával) végzett audit. A belső auditot a szervezet munkatársai végzik, de nem kizárt külső segítség igénybevétele sem. A belső audit lefolytatásához segítséget nyújthat szakértő személy, vagy tanácsadó szervezet. Követelmény, hogy belső auditot olyan személyek végezhetik akiknek nincs közvetlen érdekeltségük az auditált szervezet, funkció, vagy személy tevékenységének eredményében. A belső audit lefolytatását a szervezet belső ügyrendje szerint illetékes, illetve felhatalmazott személyek kezdeményezhetik a szervezet éves belső audit programja, vagy valamilyen rendkívüli esemény (felsővezetői utasítás) alapján.

47 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A belső audit lefolytatását végző auditorokat a szervezet vezetője, vagy minőségügyi megbízottja jelöli ki. Az auditoroknak a szervezet szakmai területeit, valamint a minőségügyi követelményeket egyaránt kiválóan ismerő személyeknek kell lenniük. A belső audit menete gyakorlatilag megegyezik a tanúsitási audit menetével. A belső audit eredményeiről jelentés készül. A jelentésben feltárt hiányosságokat a szervezetnek fell kell számolnia. A belső audit dokumentációját a szervezet minőségirányítási rendszerében előírtaknak megfelelően kell kezelni. A belső audit lefolytatásával kapcsolatos követelményeket az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány fejezete részletesen tárgyalja

48 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A külső fél általi felülvizsgálatok típusai: Hatósági szerv által lefolytatott hatósági szemle – többnyire előre be nem jelentett időpontban. A vevő általi, vagy a vevő képviseletében eljáró szervezet auditja – előre bejelentett időpontban. A Nemzetközi Akkreditációs Testületnél (NAT) bejegyzett, független tanúsító szervezet által lefolytatott audit – a megbízó szervezet által előre meghatározott időpontban.

49 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A független tanúsító szervezet általi auditok terminusai: Az előaudit lehetőséget biztosít a felülvizsgálandó cég számára az általa kért időpontban a „tét nélküli” teljeskörű auditálási folyamathoz (KIR és ÉBIR esetén kötelező!). A minősítő audit (HACCP rendszernél az igazolási eljárás) lefolytatásához 3 hónap aktív rendszerműködés igazolása szükséges a megbízó cég részéről (teljeskörű). A minősítő auditot követően felülvizsgálati audit keretében kerül ellenőrzésre a bevezetett rendszer működése az 1. és a 2. évben (külön-külön nem teljeskörű, de a két év alatt biztosítani kell a teljeskörűséget). A 3. évben megújító audit során győződik meg a tanúsító szervezet a tanúsítvány fenntarthatóságáról. Menete megegyezik a minősítő audittal.

50 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Az auditálás általános folyamata: Az audit előkészítése (kapcsolatfelvétel a céggel, konzultáció, dokumentáció bekérése 1 hónappal előbb). A rendszerdokumentáció vizsgálata (Kézikönyv, Eljárások értékelése, jelentés a dokumentáció vizsgálatról), audit tervezése, megbízó értesítése. Az audit lefolytatása (nyitó értekezlet, objektív bizonyítékok keresése helyszíni bejárással, feljegyzések ellenőrzésével, feltárt eltérések rögzítése, záró értekezlet, helyesbítő intézkedések jóváhagyása, auditjelentés készítése és továbbítása a megbízónak és a tanúsító szervezetnek) Szükség esetén utóaudit. A tanúsítási eljárás (auditjelentés vizsgálata, értékelése, tanúsítvány kiállítása és megbízó részére való továbbítása).

51 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Az audit résztvevői: A megbízó szervezet részéről: Felső vezetőség, a tulajdonos vagy képviselője Minőségügyért felelős vezető Szervezeti egységek vezetői A tanúsító szervezet részéről: Vezető auditor Társauditor Szakértő (szükség szerint) Gyakorló auditor (igény szerint, megbízó hozzájárulásával) Tanúsító szervezet felügyelője (pl.: NAT képviselője, egyeztetés alapján – whitness audit)

52 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Az ISO 9001 rendszer auditálás során feltárt eltérések típusai: „A” típus: valamely szabványkövetelmény teljesítésének a hiánya. Utóaudit szükséges. „B” típus: helyesbítő intézkedés meghatározása és visszaellenőrzése szükséges még a tanúsítvány kiállítása előtt. „C” típus: helyesbítő intézkedés meghatározása szükséges, visszaellenőrzésére csak a következő auditon kerül sor. Megjegyzés: az auditor által tett olyan észrevétel, amely segíti a szervezet működését, fejlődését. Javaslati szinten fogalmazódnak meg, javításuk nem kötelező.

53 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!