Novellaelemzési szempontok

Az előadások a következő témára: "Novellaelemzési szempontok"— Előadás másolata:

1 Novellaelemzési szempontok

2 Mit NE csinálj! Ne a történetet kommentáld, nem kell újrafogalmazni az esemény(eke)t! Ne hidd, hogy a novella valós történet! Ne beszélj a szereplőkről úgy, mintha valóságos, élő emberek volnának, hiszen a teljes szöveg az író céljának a megvalósulása, FIKCIÓ! Ne írd, hogy „az író azt akarta mondani, hogy…”!, hiszen csak felvetett egy problémát, hogy TE továbbgondold!

3 Mivel kezdd az elemzést?
Korrajz A szerző személye A mű keletkezésének háttere A mű elhelyezése az írói életműben

4 Mit kell tisztázni a tárgyalás bevezetésében?
A térszerkezetet: Hol játszódik a mű? Van-e ennek jelentősége? Konkrét hely vagy akárhol lehetne a térképen? Ha konkrét a hely, szimbolizál-e valamit? (sziget, nagyváros stb.) Az időszerkezetet: Mikor történik az esemény? Mennyi idő alatt történnek a fordulatok? Milyen napszakban/évszakban/történelmi korban? Van-e ennek jelentősége? Ki beszél? E/1. személyű a narráció ( az író az egyik szereplő szubjektív szemszögéből akar megszólalni) Együtt tudsz-e érezni olvasóként a narrátorral? Egyetértesz vele? VAGY E/3. személyben szólal meg; ekkor tárgyilagosabb a hangnem. A szerző szándékosan hallgat vagy mesél el dolgokat. Gondold át, mit miért! Kik a szereplők? Ki kivel áll ellentétben? Szereplők viszonyai. Ki mit képvisel? Mi a kiinduló helyzet, hogyan fordul másba? Hogyan változik meg a kapcsolatrendszer a végére?

5 A szerkezet áttekintése
Expozíció: Kit ismerünk meg, milyen helyzetben, mikor, hol történik… Bonyodalom: Mi billenti ki statikus helyzetéből a szereplők viszonyát, a történet menetét? Retardáció(késleltetés), kibontakozás: a probléma kiteljesedése Tetőpont: a fokozódó feszültség eljut egy pontra, ahol fordulat áll be a cselekményben, ez lehet drámai, de mindennapi is. Megoldás: Hogyan zárul a történet? Maradnak súlyos kérdések?

6 A novella vizsgálata Címmagyarázat Kulcsmotívumok: visszatérő gondolatok, tárgyak a novellában, van-e jelentőssége a neveknek (pl. beszélő nevek), a főhős foglalkozásának stb. Állapotváltozások: Mi volt a kiindulóhelyzet, s hová jutott a mű végére, hogyan rendeződtek át az erőviszonyok, a szereplők kapcsolatai, kinek alakult át az élete, miért? A fordulópont milyen állapotváltozást eredményezett (akár az olvasóban is)? Mi mit tettünk volna? Ellentétek: a szöveg dinamizmusát, belső feszültségét adják, (pl. a mű elején sötétség, a végére kivilágosodik stb.) Egyéb alakzatok: ismétlés, ismétlődés, párhuzamos szerkesztés, paradoxon, felsorolás, részletezés, fokozás, túlzás, humor, irónia, gúny A szókincs stilisztikai vizsgálata: szókincsréteg (pl. tájnyelvi szavak, szakszók, archaikus szavak v. neologizmusok), a szófajok stílushatása, szólások, közmondások; Mondatformák (egyszerűek, összetettek, mondatfajták szerepe…) Stílusárnyalatok: jellemzően szépirodalmi-e, adott szereplők megnyilatkozása köznyelvi, népies, szlenges, választékos, patetikus, bizalmas,családias, közönséges, durva

7 Befejezés A mű tanulsága, mai emberekre vonatkoztatható konklúziója, általános emberi tapasztalatok rögzítése A fő gondolatok áttekintése