1 A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. évi változásai.

Az előadások a következő témára: "1 A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. évi változásai."— Előadás másolata:

1 1 A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. évi változásai

2 2 Az adóalap- meghatározás új szabályai Adóalap-kiegészítés, összevont adóalap  az adó alapját az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekből adóalap- kiegészítés hozzáadásával kell meghatározni. Az adóalap-kiegészítés a jövedelem 27 százaléka.  A jövedelem 78 %-át kell figyelembe venni, ha: - a bevétel nem kifizetőtől származik, - költségként nem számolható el, és nem térítik meg. A jövedelem megállapítása változatlan szabályok Összevont adóalap: - önálló, nem önálló, egyéb, átalányban megállapított jövedelem - az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag összevont adóalapba tartozó jövedelme (a tevékenységre jellemző kereset alapján kell figyelembe venni) - kivétel: adóterhet nem viselő járandóság Különadózó (forrásadós) jövedelmek  nincs adóalap-kiegészítés

3 3 Adómértékek, adósávok, adójóváírás Az adótábla 2010. évi változása  az adó összege, ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka,  ha meghaladja az 5 millió forintot, 850 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka.

4 4 Az adójóváírás Összege: az adóévben megszerzett bér és adóalap-kiegészítés 17 %-a, de legfeljebb havi 15 100 forint/hó.  Éves összege: (12*15100)=181 200 Ft  Jövedelemhatár: 3.188 000 Ft Felette: max. 4 689 000 Ft-ig a meghaladó rész 12 %-ával csökkentve A magánszemély összes jövedelme bevallásban bevallott összevonandó (adóalap-kiegészítéssel növelt) és különadózó jövedelem -ingatlan átruházás +EKHO A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál  az e tevékenységére tekintettel megállapított, az összevont adóalapba tartozó adóalapot, vagyis a vállalkozói kivét és kivét-kiegészítés adóalap-kiegészítéssel növelt összegét kell beszámítani  és a vállalkozói osztalékalapot

5 5 Adóelőleg Adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem A bevételből a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó döntése, nyilatkozata szerint megállapított rész, amely az adóelőlegalap-kiegészítés kiszámításának alapja és egyben a járulékfizetés alapja. Új szabály: a bevétel 50 %-át meghaladó költséget is figyelembe lehet venni tételes költségelszámolásnál. Korlátozás: legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerinti elismert, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség vonható le. Az igazolás nélkül elszámolható költséget (pl. 10 %-os hányadot) is csak akkor kell figyelembe venni, ha nyilatkozat van róla, de ha a bevétel költségtérítés, abból nyilatkozat hiányában sem kell az igazolás nélkül elszámolható költséget az adóelőleg-alap számításánál jövedelemnek tekinteni.

6 6 Az adóelőleg-fizetési kötelezettség alapvető szabályai: Új elem: a számlaadásra kötelezett nem egyéni vállalkozó és nem mezőgazdasági őstermelő magánszemély által számlázott bevételből nem kell adóelőleget vonni, ha a magánszemély nem ad nyilatkozatot arról, hogy kéri az adóelőleg levonását. Továbbra sem terheli adóelőleg levonás az adóterhet nem viselő járandóságot, nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített, nem nyugdíjszolgáltatás esetében megállapított adóalapot, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles összeget. (Kifizető igazolást ad!)

7 7 A magánszemély adóelőleg-nyilatkozatai: Fő szabály: az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal kell adólelőleget vonni. Adóelőleg-nyilatkozat: Esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig, vagy akár összevontan, írásban, tartalmi változás esetén haladéktalanul új nyilatkozat. A nyilatkozatok nem formalizáltak. Kifizető tájékoztatási kötelezettsége az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről. A kifizető nem követelheti meg a nyilatkozatot, de a magánszemély önként adott nyilatkozatát köteles figyelembe venni. Nyilatkozat az adóterhet nem viselő járandóságról: haladéktalanul bejelenti. Adójóváírás vagy sávhatár miatti átlépés esetén adókülönbözet miatt bírság lehet. Nyilatkozatok az adóelőleget csökkentő adókedvezményekről: - családi kedvezmény érvényesítésére: ha több magánszemély jogosult, akkor a jogosultaknak közösen kell nyilatkozni, - súlyos fogyatékos állapotra.

8 8 Költségkülönbözet és adóbefizetési különbözet miatt fizetendő bírság: -ha a levont költség meghaladja a bevallásban elszámolt ténylegesen igazolt költséget, akkor a különbözet után 39 % bírságot kell fizetni, (5 % felett) -10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet esetén a különbözet 12 %- át kitevő bírságot kell fizetni. Nyilatkozat a felső adókulccsal történő adóelőleg-fizetésre: -kérhető a legmagasabb adókulccsal történő adóelőleg levonás. Adóelőleg fizetés, ha az nem vonható le: -Munkáltatónak minősülő kifizető esetében: beszámítás a magánszeméllyel szemben fennálló bármely követelésbe. A kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér 50 %-ánál. -Egyéb esetben a kifizető igazoláson feltünteti a le nem vont adóelőleget és felhívja a magánszemély figyelmét, hogy a le nem vont adóelőleget köteles megfizetni.

9 9 Adóelőleg levonás munkáltató által: -2010-től új lehetőség: magánszemély nyilatkozhat, hogy adóévi összevont adóalapja nem éri el az 5 millió forintot. Ekkor 17 %-os kulcs alkalmazásával történik az adóelőleg megállapítása. Mindaddig így jár el, amíg a adóalap el nem éri az 5 millió forintot, vagy a magánszemély nyilatkozatát vissza nem vonja. ( Bírság!) -Rendszeres bevétel -Nem rendszeres bevétel Adóelőleg levonás kifizetők által: -felső adókulcs szerint, ha a magánszemély nem kérte az alsó adókulcs alkalmazását. Nyilatkozat kifizető felé:- 10 % - tételes, utána már nem lehet visszatérni a 10 %-ra - bevallás is tételes

10 10 Kötelező adóelőleg-fizetés: -Az adóelőleg fizetésére kötelezett magánszemély az adóév elejétől összesíti a nem kifizetőtől származó bevételeket és az adó mértékére vonatkozó szabályok szerint várható számított adót csökkenti a már megállapított adóelőlegek összegével. -Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint megállapított vállalkozói adóalap. Az adóelőleget csökkentő adókedvezmények: -Adójóváírás (3millió 188 ezer forintig) -Családi kedvezmény -Súlyos fogyatékosság kedvezménye

11 11 A kifizető adóelőleg bevallása, befizetése: -a kifizetés (juttatás) hónapját követő hó 12-ig bevallás és befizetés. A magánszemély kötelező adóelőleg-befizetése, bevallása: -Ha a bevétel - nem kifizetőtől, vagy - adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik az adóelőleget, valamint a vállalkozói szja előleget a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie a magánszemélynek. (Ugyanez a szabály, ha a kifizető az adóelőleget nem tudja levonni.) - Nem kell az adóelőleget megfizetni mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

12 12 Adókedvezmények Megszűnő kedvezmények: az összevont adókedvezmény (háztartási, tandíj, közcélú adományok, biztosítás, 3 tb) Megmaradó kedvezmények SORREND!  Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye  Személyi kedvezmény  Őstermelői kedvezmény: a 100 eFt-os adókedvezmény megmarad, DE ez akkor illeti meg a magánszemélyt, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben a 7 millió 620 ezer Ft-ot nem haladja meg. Az értékhatár túllépése esetén a kedvezmény összege a kiszámított összegből az értékhatárt meghaladó rész 15 %-át meghaladó rész lehet.  Családi kedvezmény: az értékhatár emelkedett. Ha a meghatározott értékhatárt meghaladja a jövedelem, a családi kedvezmény összegéből az értékhatárt meghaladó rész 15 %-át meghaladó részt lehet érvényesíteni.  Egyéb  Az öngondoskodáshoz kapcsolódó kedvezmények (önkéntes kölcsönös biztosító- pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések kedvezménye), foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatónak befizetés. Új kedvezmények:  Vállalkozói kivét-kiegészítésre jutó szja,  Személyes közreműködői díj

13 13 Adókötelessé váló egyes juttatások  Belföldi, külföldi napidíj (kivéve nemzetközi fuvarozó napidíja)  Üzemanyag megtakarítás  Falusi vendégfogadás jövedelme  Borravaló, hálapénz, felszolgálói díj  Költségtérítés jellegű bevételek  Béren kívüli és egyéb juttatások - csekély értékű ajándék - művelődési intézmény szolgáltatása minimálbérig - hideg étkezési utalvány (2009. december 31-ig kiadása adómentes) - két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása, stb.

14 14 Új adómentességek  ingyenes védőoltás adómentessége  hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 ezer forintot meg nem haladó követelésének elengedése  társasági adóalany kifizetők által nyújtott társasági adóalapot növelő reprezentációja, üzleti ajándéka.

15 15 Adóterhet nem viselő járandóságok Adóterhet nem viselő járandóságként ADÓKÖTELES LETT!  munkáltatói lakáscélú támogatás, (5 millió Ft-ig)  szépkorúak jubileumi juttatása,  katonai, rendőri hallgatók ösztöndíja  családi pótlék: 127/2009. (XII.17.) AB határozat megsemmisítette Ha az adóterhet nem viselő járandóságról nem nyilatkozik, az adójóváírás elmarad, vagy átlép a 32 %-os sávba  bírság!

16 16 Kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások (25 % szja, járulék nincs) Juttatás megnevezéseEgyéni korlát  Juttatás megnevezéseEgyéni korlát  Üdülési csekk vagy üdülési szolgáltatásMinimálbér  Helyi utazási bérletNincs  Meleg étkeztetés18 ezer Ft/hó (utólag is)  Iskolakezdési támogatásMinimálbér 30 %-a  Iskola rendszerű képzés átvállalt költségeMinimálbér két és félszerese  Magánnyugdíj-pénztári tagdíj kiegészítésA tagdíj kiegészítés összege  Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulásMinimálbér 30 %-a együttvéve  Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulásMinimálbér 50 %-a A kereten felüli összeg természetbeni juttatásként adóköteles! (54+27 %) A juttatónak nyilvántartást kell vezetni!

17 17 Az egyéni vállalkozókat érintő változások Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának feltétele  az egyéni vállalkozói tevékenység igazolvány nélkül, bejelentés alapján folytatható (de kérelemre kikérhető az igazolvány is)  bejelentés a körzetközponti jegyzőnél, elektronikus űrlapon,  a tevékenység a bejelentésről szóló értesítés után kezdhető meg,  adó, vám- vagy tb. tartozás nem akadálya az ev. tevékenység megkezdésének, Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése  legalább 1 hónapig és legfeljebb 5 évig szünetelhet,  bejelentés a körzetközponti jegyzőnél, elektronikus űrlapon,  a szünetelés alatt szünetel a biztosítás, és nem köteles Tb. járulékot és Eb. járulékot fizetni, az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik jogosulttá  a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozónak a szünetelés alatt nem kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot

18 18 Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése  Az egyéni cég alapításánál az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik.  Az egyéni vállalkozónak a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan a készleteiről leltárt kell készítenie, tételes kimutatást készít követeléseiről, nettó értéken tárgyi eszközeiről, nem anyagi javairól, továbbá meg kell állapítania adókötelezettségét.

19 19 Az egyéni vállalkozókat, mezőgazdasági őstermelőket érintő változások  A fejlesztési tartalék felhasználására nyitva álló idő 4 év helyett 6 év  Megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyezése.  Megszűnik a tételes költségelszámolást alkalmazó mg-i őstermelő azon lehetősége, hogy a bevételét csökkentheti a megfizetett helyi iparűzési adó alapján elszámolt költséggel.  Termőföld értékesítése:kizárólag üzleti célú hasznosítás esetén - egyéni vállalkozás, - őstermelés bevétele.

20 20 Az átalányadózás változásai  a jövedelmet az e tevékenységből származó bevételeiből az elismert költséghányad levonásával állapítja meg. Az átalányban megállapított jövedelem 2010. január 1-jétől 27 % adóalap-kiegészítéssel növelten része az összevont adóalapnak,  a külföldön telephellyel rendelkező átalányadózó magánszemélynek a külföldön megfizetett adó beszámítási szabályát az átalányban megállapított jövedelmének arra a részére kell alkalmaznia, amely után külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelő adót megfizette,

21 21 A személyes közreműködői díj-kiegészítés és kivét-kiegészítés /EVA-s NEM!/ A személyes közreműködői díjkiegészítés meghatározása  Amennyiben a társas vállalkozás költségei között elszámolt, személyes közreműködői díj nagysága nulla vagy annak éves összege nem éri el a társas vállalkozás főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás éves összegét, miközben a társas vállalkozás osztalékot, részesedést fizet számára, akkor a személyes közreműködői díj nagyságát a társas vállalkozó részére kifizetett osztalék, részesedés terhére ki kell egészíteni a főtevékenységre jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő éves kereset nagyságára.  A személyes közreműködői díj-kiegészítésről a társas vállalkozásnak az adóévet követő év január 31-éig igazolást kell adnia a személyes közreműködő részére.  A személyes közreműködői díj-kiegészítés adóalapját (1,27-szeresét) a magánszemélynek mint nem önálló tevékenységből származó adóalapot az adóbevallásában az összevont adóalapjába be kell számítania.  A megállapított adót csökkenti a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó.

22 22 Vállalkozói kivét-kiegészítés meghatározása  Amennyiben az egyéni vállalkozó által elszámolt vállalkozói kivét összege nulla, vagy annak éves összege nem éri el a főtevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás éves összegét, miközben az egyéni vállalkozónak az adóbevallása szerint van vállalkozói osztalékalapja, akkor a vállalkozói kivét összegét ki kell egészíteni a főtevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő éves kereset nagyságára a vállalkozói osztalékalap terhére.  A vállalkozói kivét kiegészítés önálló tevékenységéből származó bevételnek minősül, amelynek egésze jövedelem, azzal szemben költség nem érvényesíthető.  A kivét-kiegészítés adóalapját (1,27-szeresét) az önálló tevékenységből származó adóalap részeként az adóbevallásban az összevont alapba kell beszámítani.  A megállapított adót csökkenti a kivét-kiegészítésre jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó. Példa: Kivét:1000(járulékalap) Piaci érték1500 Váll. osztalék alap 600 Korrigált osztalék alap 400 Kivét kiegészítés 400(27 %) Váll. osztalék alap (25 %) 200(14 %) Adókedvezmény!

23 23 Főtevékenység meghatározása  A magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást mindig a meghatározott jogállású magánszemély, meghatározott tevékenységgel, meghatározott jogcímen történő jövedelemszerzése mércéjeként kell alkalmazni. Ebből következően a magánszemély főtevékenységének az adott jogállásában az adott jogcímen történő jövedelemszerzést döntően meghatározó, személyes közreműködőként, egyéni vállalkozói személyes munkavégzésként ténylegesen folytatott tevékenységet kell érteni. Módszerei:- munkaviszonyból származó jövedelmek alapulvétele - maradékelv - vélelmezett haszon elve

24 24 Egyes tőkejövedelmeket érintő változások  Kamatjövedelmek  Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó új szabályok  A tartós befektetésekből származó jövedelmek Nyugdíj-előtakarékossági számla A biztosításokkal összefüggő módosítások

25 25 Köszönöm a figyelmet!