GKI Zrt., www.gki.hu Az EU statisztikai adatbázisa és az uniós politikák Prezentáció az MTA Statisztikai Bizottsága Budapest, 2010. december 6-i ülésére.

Az előadások a következő témára: "GKI Zrt., www.gki.hu Az EU statisztikai adatbázisa és az uniós politikák Prezentáció az MTA Statisztikai Bizottsága Budapest, 2010. december 6-i ülésére."— Előadás másolata:

1 GKI Zrt., www.gki.hu Az EU statisztikai adatbázisa és az uniós politikák Prezentáció az MTA Statisztikai Bizottsága Budapest, 2010. december 6-i ülésére Losoncz Miklós Egyetemi tanár; Széchenyi István Egyetem; kutatásvezető, GKI Gazdaságkutató Zrt.

2 Tartalom Az európai uniós politikák és a statisztikák közötti kölcsönhatások Az Eurostat új osztályozása Tematikus statisztikák EU-politikák szerinti indikátorok Az Eurostat feladatai és az új osztályozás A görög szuverén adósságválság kihívása Az Európa 2020 stratégia prioritásai és számszerűsíthető célkitűzései A Lisszaboni Stratégia adatbázisa Összefoglalás, következtetések

3 Az EU-politikák és a statisztikák közötti kölcsönhatások  Az Eurostat általános feladata : magas minőségű statisztikai szolgáltatás biztosítása az EU-nak.  Az Eurostat fő feladata: az EU-intézmények ellátása statisztikai információkkal, amelyeket alkalmasak európai uniós szakpolitikák kidolgozására, megvalósítására és elemzésére.  Viszonylag új feladat : statisztikai információk gyűjtése a GMU-ról és a tagjelölt országok statisztikai rendszereinek a fejlesztése.

4 Az EU-politikák és a statisztikák közötti kölcsönhatások  Az egyes főigazgatóságoknak és az Európai Központi Banknak is vannak statisztikai adatbázisai, amelyek jelentős részben az Eurostat adataira épülnek.  Az európai uniós politikák új statisztikai információkat igényelnek.  Mind jobban előtérbe kerül az EU-politikák szükségleteinek megfelelő indikátorok és adatbázisok előállítása, a statisztikai információszolgáltatás mindinkább EU-politikákba ágyazva történik.  Összehangolás globális és regionális intézményekkel.

5 Az Eurostat új osztályozása A honlapon szereplő témák szerint:  Általános és regionális statisztikák (Mediterráneum, tagjelöltek)  Gazdaság és pénzügy (nemzeti számlák, államháztartás stb.)  Népesség és társadalmi viszonyok  Ipar, kereskedelem, szolgáltatások  Mezőgazdaság és halászat  Külkereskedelem  Szállítás  Környezet és energia  Tudomány és technológia

6 Az Eurostat új osztályozása A honlapon szereplő európai uniós politikák szerint:  Európa 2020 indikátorok  Euró indikátorok  Fenntartható fejlődés indikátorok  Foglalkoztatási és szociálpolitikai indikátorok  Globalizációs indikátorok

7 Az Eurostat feladatai és az új osztályozás  Az új feladatok és politikák miatt módosították az osztályozást.  A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra vonatkozó statisztikák a tematikus részben (általános és regionális statisztikák) vannak.  A GMU-ra vonatkozó statisztikák a politikák szerinti indikátorok között találhatók.  Új indikátorokat dolgoztak, illetve dolgoznak ki.  Mindez érinti a tagállamok statisztikai hivatalait is.

8 A görög szuverén adósságválság kihívása  Görögország gyanús körülmények között teljesítette az államháztartással kapcsolatos konvergencia-követelményt.  A 2009. novemberi kormányváltás után kiderült, hogy az aktuális ÁHT-adatok hamisak.  Az Eurostat mandátuma szerint csak statisztikai szempontból vizsgálhatja a tagállamok jelentéseit (pl. államháztartási hiány), a korrektség és megbízhatóság szempontjából nem. Ez a szubszidiaritás elvéből következik.  Ez az SNP lényeges szerkezeti gyengesége, amire már korábban felhívták a figyelmet. Az SNP arra ösztönzi a tagállamokat, hogy minél kisebbnek tüntessék fel államháztartási hiányukat.  Auditálási jogkört akarnak adni az Eurostatnak.

9 Az Európa 2020 stratégia prioritásai  Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.  Fenntartható növekedés: erőforrás- hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság.  Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatottság, valamint szociális és területi kohézió által jellemzett gazdaság kialakításának ösztönzése.

10 Az Európa 2020 stratégia számszerűsíthető célkitűzései 1.A 20–64 éves férfiak és nők foglalkoztatási rátáját 75 százalékra kell emelni. 2.a közszféra és a magánszektor K+F ráfordításai érjék el az EU GDP-jének 3 százalékát. 3.20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzések: 1990 és 2020 között a CO2 kibocsátás és az energiafelhasználás 20%-os csökmentése, a megújuló energia arányának 20%-ra való emelése a végső energiafelhasználásban. 4.Az iskolából kimaradók aránya 10% alatt legyen, a 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya legalább 40% legyen. 5. A társadalmi kirekesztődés mérséklése, különösen a szegénység csökkentése révén.

11 Az Európa 2020 stratégia kihívásai 1.A K+F+I mérésére új indikátorrendszert kell kidolgozni. 2.A társadalmi kirekesztettség statisztikai mérését nem tartják megoldottnak. 3.Átfogó kohéziós indikátor 4.Sok mutató kidolgozás alatt van.

12 A Lisszaboni Stratégia adatbázisa  A Lisszaboni Stratégia az Európa 2020 stratégia előzménye.  79 strukturális indikátort tartalmaz az adatbázisa.  Folyamatosan módosították, új indikátorokat adtak hozzá, más indikátorokat kivettek.  Az Ecofin honlapjáról is elérhető.  Lisbon Methodology Assessment Framework

13 A Lisszaboni Stratégia adatbázisa Ellentmondásos indikátorok, pl. a gazdasági reformot az alábbiak mérik:  Távközlési szolgáltatások, elektromos energia, földgáz ára.  Komparatív árszintek, árkonvergencia.  FDI-intenzitás stb. E mutatószámok nem feltétlenül a gazdasági reformok végrehajtása miatt változnak.

14 A Stabilitási és Növekedési Paktum Az SNP reformja kapcsán a pénzügyi stabilitás mutatószámait bővítik, az államháztartási mutatók mellett a makrogazdasági stabilitást vizsgálják:  A folyó fizetési mérleg egyenlege,  A relatív költségversenyképességi mutatók (ULC stb.) alapján.

15 Összefoglalás, következtetések  A statisztikai adatgyűjtést és adatszolgáltatást mindinkább az európai uniós politikák igényei alakítják, amelyek globális trendekhez és intézményekhez is kapcsolódnak.  Folyamatos lépéstartás a gazdasági-társadalmi folyamatokkal: az indikátorok változnak, újakat fejlesztenek ki, mások előállítását megszüntetik.  Erős hajlam az EU-politikák célrendszerének túldimenzionálására, ezzel összefüggésben erőteljesen nő az adatigény. Ez önmagában véve jó, de megnehezíti a következtetések levonását, különösen európai uniós összehasonlítás esetén. Egy ponton túl öncélúvá válhat.

16 Összefoglalás, következtetések  Próbálják áramvonalasítani a célokat, de mérsékelt sikerrel.  Törekvések az Eurostat audit jogkörének megteremtésére (görög adósságválság). Ez a szubszidiaritás elvébe ütközik. Lehet, hogy másképpen kell kezelni a problémát.  Az illetékes magyar intézményeknek célszerű figyelemmel kísérni az EU-statisztikákat, mert ezeken alapul az ország-teljesítmények értékelése.