1 2010. évi XC. törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról.

Az előadások a következő témára: "1 2010. évi XC. törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról."— Előadás másolata:

1 1 2010. évi XC. törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról

2 2 Társasági adó 2010. évi XC. törvény 2010. augusztus 16-i hatállyal módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao-tv.)2010. évi XC. törvény 2010. augusztus 16-i hatállyal módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao-tv.) módosult 19. §módosult 19. § (adókulcs) kiegészült 29/K. §kiegészült 29/K. § (adóalap meghatározás) kiegészült 29/L. §kiegészült 29/L. § (egyéni vállalkozó egyéni céggé történő átalakulásakor nyilvántartott Szja. különbözet sávos adófizetés miatt)

3 3 Az új szabály alapján az adóalap megosztását, és az ahhoz kapcsolódó rendelkezést alkalmazza a naptári év szerint működő adózóa naptári év szerint működő adózó nem alkalmazza a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó (Art. 6.sz. mell.)a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó (Art. 6.sz. mell.) A végelszámolás alatt álló adózóA végelszámolás alatt álló adózó (kivéve, ha 2010.08.16. - 2010.12.31. között kezdődik a végelszámolás) (kivéve, ha 2010.08.16. - 2010.12.31. között kezdődik a végelszámolás) Felszámolási eljárás alattlévő adózó nem Tao. alany Felszámolási eljárás alatt lévő adózó nem Tao. alany

4 4 Adóalap-megosztás Az adóév naptári napjai alapján – egész évi működés esetén 365 nap – 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti időszak adóalapja2010. január 1. - 2010. június 30. közötti időszak adóalapja (éves adóalap/adóév naptári napjaival,365 nap) x 181 nap 2010. július 1. – 2010. december 31. közötti időszak adóalapja2010. július 1. – 2010. december 31. közötti időszak adóalapja (éves adóalap/adóév naptári napjaival,365 nap) x 184 nap Más módszer nem alkalmazható !

5 5 Példa adóalap megosztásra (1) 2010. egész évi működés esetén I. félév 2 739,73 Ft/nap x 181 nap = 495 890 Ft II. félév 2 739,73 Ft/nap x 184 nap = 504 110 Ft 365 nap 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft (2010. évi adóalap) 1 000 000 Ft (2010. évi adóalap)= 2 739, 73 Ft/nap 365 nap (adóév napjainak száma)

6 6 Példa adóalap megosztásra (2) 2010. 04. 08-tól kezdődő működés esetén 1 000 000 Ft (2010. évi adóalap) 1 000 000 Ft (2010. évi adóalap)= 3 731,34 Ft/nap 268 nap (adóév napjainak száma) I. félév 3 731,34 Ft/nap x 84 nap 84 nap = 313 433 Ft II. félév 3 731,34 Ft/nap x 184 nap = 686 567 Ft 268 nap 1 000 000 Ft

7 7 2010. évi adókötelezettség -I. félévre meghatározott adóalap egésze után (választható) 19 százalékkal, II. félévre meghatározott adóalapnak a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Tao-tv. 29/K.§ (2) bek.] VAGY -I. félévre meghatározott adóalap után választható, hogy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal, II. félévre meghatározott adóalapnak a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Tao-tv. 29/K.§ (4) bek.]

8 8 Példa adófizetési kötelezettség megállapítására (1) I. félévi adóalap 65 000 000 Ft x19% = 12 350 000 Ft II. félévi adóalap 253 000 000 Ft 250 000 000 Ft x10% = 25 000 000 Ft 3 000 000 Ft x19% = 570 000 Ft 2010. évi adófizetési kötelezettség 37 920 000 Ft

9 9 Példa adófizetési kötelezettség megállapítására (2) I. félévi adóalap 65 000 000 Ft 50 000 000 Ft x10% = 5 000 000 Ft 15 000 000 Ft x19% = 2 850 000 Ft II. félévi adóalap 253 000 000 Ft 250 000 000 Ft x10% = 25 000 000 Ft 3 000 000 Ft x19% = 570 000 Ft 2010. évi adófizetési kötelezettség 33 420 000 Ft

10 10 Sávos adókulcs választása esetén Meg kell felelni 5 feltételnek [Tao-tv. 29/K.§ (5) bek.] -az első félévre meghatározott adóalap után adókedvezmény nem érvényesíthető -az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő vagy az adóévben legalább egy fő -az első félévben és az azt megelőző adóévben az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jöv.nyer.min. összegével kell, hogy megegyezzen (kivételek Tao-tv. 6.§ (6) bek.) -rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének meg kell felelni -első félévben foglalk.átl.áll.létszáma és az adóév első napján érv. min.bér kétszerese szorzatának az első félévi időszakra számított összegére valljon be nyugdíj és eb.járulékot (kivétel)

11 11 Első félévi adómegtakarítás -1857/2006 EK rendelet szerinti vagy de minimis támogatásnak minősül -az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni -lekötése adóévét követő négy adóévben fel kell használni -nem a törvényben meghatározott célra történő felhasználása vagy az előírt határidőig fel nem használása esetén késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.

12 12 De minimis támogatástartalom Ha I. félévben nem alkalmazza a sávos adómértéketHa I. félévben nem alkalmazza a sávos adómértéket I. félévben az adóalap csökkentő tételként érvényesített de minimis kedvezmények 19 % és II. félévben az adóalap csökkentő tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegéből 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 %, meghaladó rész 19 % VAGY Ha I. félévben alkalmazza a sávos adómértéketHa I. félévben alkalmazza a sávos adómértéket I. félévben az adóalap csökkentő tételként érvényesített de minimis kedvezmények összegéből 50 millió forintig 10 %, meghaladó rész 19 % és II. félévben az adóalap csökkentő tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegéből 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 %, meghaladó rész 19 %

13 13 Személyi jövedelemadó Vállalkozói adóalap meghatározása az adóév naptári napjai alapján – egész évi működés esetén 365 nap – arányosítással 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti időszak adóalapja2010. január 1. - 2010. június 30. közötti időszak adóalapja (éves adóalap/adóév naptári napjaival,365 nap) x 181 nap 2010. július 1. – 2010. december 31. közötti időszak adóalapja2010. július 1. – 2010. december 31. közötti időszak adóalapja (éves adóalap/adóév naptári napjaival,365 nap) x 184 nap Más módszer nem alkalmazható !

14 14 Személyi jövedelemadó -I. félévben meghatározott vállalkozói adóalap egésze után választható 19 százalék II. félévben meghatározott vállalkozói adóalapnak a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalék, az e feletti részre 19 százalék az adó mértéke VAGY -I. félévben meghatározott vállalkozói adóalap után választható, hogy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, a felettes részére 19 százalék II. félévben meghatározott vállalkozói adóalapnak a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalék, az e feletti részre 19 százalék az adó mértéke

15 15 Sávos adókulcs választható Ha az egyéni vállalkozó -az első félévben meghatározott adóalap után kisvállalkozói adókedvezményt nem érvényesít és -az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő vagy az adóévben legalább egy fő és -az első félévben arányosított adóalap és a 2009. évi vállalkozói adóalap legalább a jöv.nyer.min. összegével meg kell hogy egyezzen (kivéve kezdő v. elemi kár sújtotta) és -meg kell felelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének és -első félévben foglalk.átl.áll.létszáma és az adóév első napján érv. min.bér kétszerese szorzatának az első félévi időszakra számított összegére vall be nyugdíj és eb.járulékot (kivétel)

16 16 Első félévi adómegtakarítás -állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minősíteni kell, bevallásban tájékoztató adatként fel kell tüntetni, nyilvántartásba kell venni -törvényben előírt célra lehet felhasználni -nyilvántartásba vétel évét követő három adóévben fel kell használni -nem a törvényben meghatározott célra történő felhasználása vagy az előírt határidőig fel nem használása esetén késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.

17 17 Adóelőleg-fizetés Az adóelőleg fizetés 2010. első és második negyedévére már teljesült, a harmadik és negyedik negyedévre átmeneti szabály vonatkozik.Az adóelőleg fizetés 2010. első és második negyedévére már teljesült, a harmadik és negyedik negyedévre átmeneti szabály vonatkozik. Ha az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második félévre eső (naptári napokkal arányos) része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 % mértékkel fizetni a szja-előleget.Ha az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második félévre eső (naptári napokkal arányos) része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 % mértékkel fizetni a szja-előleget.

18 18 Példa adóelőleg-fizetés megállapításra Halmozott adóelőleg alap II. II. negyedév végén 15 000 e Ft III. III. negyedév végén 25 000 e Ft e Ft IV. negyedév végén 45 000 e Ft I. félévre jutó adóelőleg alap (III.né. halmozott adat alapján) I. félévre jutó adóelőleg alap (III.né. halmozott adat alapján) 25 000 e Ft = 68 e Ft/nap x 181 nap = 12 397 e Ft 365 nap II. félévre jutó adóelőleg alap (III.né. halmozott adat alapján) II. félévre jutó adóelőleg alap (III.né. halmozott adat alapján) 25 000 e Ft - 12 397 eFt = 12 603 e Ft I. fé. adóe. fizetési kötelezettség 12 397 e Ft x19% = 2 355 e Ft III. né. esedékes adóe. fiz. köt. 12 603 e Ft x10% = 1 260 e Ft

19 19 Pénzügyi szervezetek különadója A különadót 2010. évben két egyenlő részletben,A különadót 2010. évben két egyenlő részletben, - 2010. szeptember 30. napjáig és - 2010. december 10. napjáigkell megfizetni. - 2010. december 10. napjáig kell megfizetni. A megállapított és bevallott különadót a 2010. évben kell az adózás előtti eredmény terhére elszámolni.A megállapított és bevallott különadót a 2010. évben kell az adózás előtti eredmény terhére elszámolni.

20 20 Pénzügyi szervezetek különadója Pénzügyi szervezet különadó alapja 2009. évi beszámoló alapján különadó mértéke (%) Hitelintézet módosított mérleg főösszeg 50 milliárd Ft 0,15 felette 0,5 Biztosító korrigált díj 6,2 6,2 Egyéb püi. szervezet - pénzügyi vállalkozás kamateredmény díj- és jutalékeredmény 6,5 6,5 - befektetési vállalkozás korrigált nettó árbevétel 5,6 5,6 - tőzsde - tőzsde korrigált nettó árbevétel 5,6 5,6 - árutőzsdei szolgáltató korrigált nettó árbevétel 5,6 5,6 - befektetési alapkezelő nettó eszközérték és kezelt pénztári illetőleg egyéb portfólió vagyon 0,028 0,028

21 21 2010. évi LXXXIII. törvény a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról

22 22 Társasági adó A látvány-csapatsport támogatása a vállalkozás érdekében felmerült költségA látvány-csapatsport (a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong) támogatása a vállalkozás érdekében felmerült költség Az adózó a látvány-csapatsport támogatásáról szóló igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe.Az adózó a látvány-csapatsport támogatásáról szóló igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe.

23 23 HatálybalépésHatálybalépés A Tao-tv. új rendelkezései szerinti adókedvezmény állami támogatásnak minősül, ezért ezek a szabályok az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lépnek hatályba. A Tao-tv.-t módosító szabályok csak a hatálybalépésük napját követően nyújtott támogatásokkal összefüggésben alkalmazhatóak. MÉG NINCS HATÁLYBAN ! MÉG NINCS HATÁLYBAN !

24 24 Személyi jövedelemadó Adómentes juttatássá válik (hatályos 2010. 08. 18.) az olimpiai járadékaz olimpiai járadék Gerevich Aladár sportösztöndíjGerevich Aladár sportösztöndíj a volt sportolóknak adott szociális támogatása volt sportolóknak adott szociális támogatás a sportolók eredményességi támogatásaa sportolók eredményességi támogatása A sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet (összeghatártól függetlenül)A sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet (összeghatártól függetlenül) Bármely más kifizető által juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet legfeljebb évi 50 e forintigBármely más kifizető által juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet legfeljebb évi 50 e forintig [Szja-tv. 1. sz. melléklet 3.2.1., 3.2.2., 8.17., 8.28.]

25 25 Személyi jövedelemadó Adómentes juttatássá válik összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea [Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17.]. 2010. január 1-jére visszamenőleges hatállyal alkalmazható [Szja-tv. 84/C.§].

26 26 Ekho törvény Ekho választására jogosulttá válik a szakképzett edző, sportszervező, -irányító 2618 FEOR számmala szakképzett edző, sportszervező, -irányító 2618 FEOR számmal hivatásos sportoló, sportmunkatárshivatásos sportoló, sportmunkatárs 3716 FEOR számmal FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember (sportedző, sportoktató, mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró)FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember (sportedző, sportoktató, mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró) Hatályos 2010. 08. 18.

27 27 Ekho törvény Ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója az Ekho választására jogosító összeghatár 100 millió (2010-ben 50 millió) forint. Az ilyen sportolónak az Ekho-ra való jogosultsághoz az általános szabályok szerint adózó jövedelmet nem kell szerezni.

28 28 Ingatlannal rendelkező társaság tagja Tao. tv. 4. § 18/a. Ingatlannal rendelkező társaság az adózó, amennyiben 1.a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék ÉS 2. tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását.

29 29 Ingatlannal rendelkező társaság tagja Tao. tv. 4. § 18/a. Számbavétel évente a beszámoló alapján Tájékoztatás a bevallás esedékességét követő 60 napon belül, ha ingatlannal rendelkezőnek minősül, akkor 90 napon belül bejelenti az adóhatóságnak Adóhatóság szeptember 30-áig közzéteszi a honlapján ELSŐ KÖTELEZETTSÉG 2011. ADÓÉVBEN a 2010. évi beszámoló adatai alapján

30 30 2010. ADÓÉVI TÁMOGATÁS Az adózás előtti eredményt csökkenti a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek nyújtott támogatás 50%-a, de legfeljebb az adózás előtti eredmény összege (Nyilatkozat) közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás 20 %-a, legfeljebb az adózás előtti nyereség (Nyilatkozat)

31 31 Egyéni cég Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (EvTv.) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (EvTv.) alapján teljesen új tartalmú szervezeti formaként alapítható. - jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany - cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre - kizárólag egy tagja (alapítója lehet) - a Gt., és a PTK rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni - számviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitel vezetésére kötelezett - társasági adó törvény hatálya alá tartozik - korlátolt mögöttes felelőséggel vagy - korlátlan mögöttes felelőséggel jöhet létre - jogelőd nélkül alakult adózónak minősül

32 32 Egyéni cég Evtv. alapján kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat egyéni céget. Az Evtv. hatálybalépésekor bejegyzett egyéni cég 6 hónapon belül köteles működését az Evtv. rendelkezéseivel összhangba hozni, vagy az egyéni cég nyilvántartásból történő törlését kérni a cégbíróságon. A hat hónapos határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget törli a nyilvántartásból.

33 33 Egyéni cég Az egyéni céggé alakuló egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra - vagyoni leltárt kell készítenie (készleteiről), - tételes kimutatást kell összeállítania követeléseiről, - nettó értéken a te., nem anyagi javairól. A nyilvántartásban meg kell jelölnie azokat az eszközöket amelyet az egyéni vállalkozó bevisz az egyéni cégbe. Megszűnő egyéni vállalkozónak a személyi jövedelemadóról vagy az eváról a megszűnés szabályai szerint kell elszámolni.

34 34 Egyéni cég Nem kell a megszűnés szabályait alkalmaznia - Az alapító egyéni vállalkozónál keletkezett és elhatárolt veszteségre mely leírható az egyéni cégnél (bevitt eszköz arányosan), mely leírható az egyéni cégnél (bevitt eszköz arányosan), - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem adózott fejlesztési tartalékra, adózott fejlesztési tartalékra, - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem adózott kisvállalkozói kedvezményre, adózott kisvállalkozói kedvezményre, - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem adózott foglalkoztatási kedvezményre, adózott foglalkoztatási kedvezményre, - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem adózott személyi jövedelemadó különbözetre (sávos kulcs), adózott személyi jövedelemadó különbözetre (sávos kulcs), - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem adózott kisvállalkozói adókedvezményre adózott kisvállalkozói adókedvezményre

35 35 Köszönöm a figyelmet!

36 36