Reflexió a KFI Stratégia tükrében

Az előadások a következő témára: "Reflexió a KFI Stratégia tükrében"— Előadás másolata:

1 Reflexió a KFI Stratégia tükrében
Dr. Nikodémus Antal Főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály NFÜ Gazdaságfejlesztési értékelési workshop Budapest, április 23.

2 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tervezése
Partnerségi Megállapodás – tervezés keretei GINOP menetrend: Április 5-ig: módosított Bizottsági sablon feltöltése; Április 16.: első tervezetet NFK előtt; Április 30.: belső határidő, intenzív egyeztetés az NFK döntés függvényében; Május 31.: a Bizottsággal való informális egyeztetésre és a társadalmi egyeztetésre alkalmas verzió elkészülése; Október 31.: 1121/2013. (III.11.) Korm. határozat alapján ex-ante kondicionalitásokkal összefüggő feladatok teljesítési határideje; Majd: Operatív Program hivatalos Bizottsági egyeztetésre való benyújtása. Nemzeti KFI Stratégia és az OP viszonya S3 stratégia és az OP viszonya – EAC! A közötti Európai Uniós források felhasználásának tervezési kereteit a Bizottsággal kötendő Partnerségi Megállapodás tartalma adja meg. Az ebben foglalt beazonosított igényekre az Operatív Programokban (OP) meghatározott intézkedések és beavatkozások kívánnak reagálni. A Partnerségi Megállapodás és az OP tervezése párhuzamosan zajlik. Annak érdekében, hogy az Európai Uniós források lehívhatóvá váljanak, az ex-ante kondicionalitások határidőig való teljesítése elengedhetetlen! Az egyik vonatkozó ex-ante kondicionalitás az intelligens szakosodásra vonatkozó stratégia elkészülte, amely kidolgozása az EU-s jogszabályi előírások, ajánlások és az EU2020 stratégia céljainak figyelembevételével, a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiára (KFI Stratégia) alapozva történik. További igazodási pontot jelent az Országos Területfejlesztési és Fejlesztési Koncepció (OTFK), valamint a Nemzeti Reformprogram, amelynek egyik intézkedése a hazai intelligens szakosodási stratégia kialakítása. A stratégia bottom-up szemlélettel épül fel, illeszkedve a KFI stratégiában foglaltakhoz, és kiegészítve annak tartalmát. Figyelembe veszi az egyes régiók egyedi jellemzőit és értékeit, feltárja versenyelőnyeit, a kiválóságra alapozva meghatározza a régió jövőképét, valamint az adott régió szakosodása szempontjából legígéretesebb területeket. A 2014–2020 programozási időszakhoz kapcsolódóan a KFI prioritástengely tervezési fundamentumát a kiválóság elvű politika jelenti, tekintettel a relevancia szempontjaira. Fontos, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keret hogyan kerül felosztásra, valamint hogy ehhez kapcsolódóan (akár részesedéssel, beszállítással) a hazai szereplők milyen módon tudják ezt kihasználni. Az S3 stratégia célja a KFI stratégia top–down keretének bottom–up megtöltése, a regionális specifikumokat figyelembe vevő programok generálása. Míg a horizontális szemléletű KFI stratégia biztosítja az eszközrendszer kereteit és feltételrendszerét és ezen belül azonosítja a finanszírozási szempontból releváns eszköztípusokat, addig a vertikális szemléletű S3 stratégia kizárólag a fejlesztési tevékenységek azonosítására fókuszál, olyan innovációpolitikai elvek mentén, amelyek az azonosított KFI érzékeny területek ágazati hatásait tárják fel. A régiók intelligens szakosodási stratégiái által feltárt KFI igényeket a GINOP 2. prioritástengelyen belül alkalmazandó intézkedések kezelik, a technológiai innováción túlmutató és nagy térségi potenciált jelentő programok megvalósítását pedig speciális területi eszközök (ITI) keretében tartjuk célszerűnek.

3 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tervezése
2. prioritástengely: Tudásgazdaság fejlesztése ERFA jellegű intézkedések, beavatkozások – TERVEZET! 1. Vállalati K+F+I támogatása: 1.1. Kkv-k önálló KFI tevékenységének támogatása; 1.2. Kkv-k önálló KFI tevékenységének támogatása (kombinált hitel); 1.3. Kkv-k és feltalálók innovációs tevékenységének, szolgáltatásvásárlásának támogatása; 1.4. Technológiai start-up ökoszisztéma építés; 1.5. Vállalati K+F kapacitásfejlesztés. 2. Stratégiai K+F együttműködések és kezdeményezések: 2.1. Együttműködésben végzett KFI tevékenységek támogatása; 2.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (integrált proj. alp.); 2.3. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerz. (társ. kihív. alp.). 3. Kutatóintézeti kiválóság: 3.1. Kutatóintézeti kiválósági központok; 3.2. Kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése. 4. Nemzetközi K+F kapcsolatok: 4.1. EUREKA; 4.2. EUROSTARS; 4.3. BONUS; 4.4. Nemzetközi TéT és multilaterális közös programok és alapok; 4.5. Nemzetközi kezdeményezésekben való részvétel. 1. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása 1.1. Kkv-k önálló KFI tevékenységének támogatása A beavatkozás célja az innovatív kis- és középvállalatok prototípus/termék/technológia- és szolgáltatásfejlesztésének támogatása. Az intézkedés az adott vállalkozás igényeinek függvényében az innovációs lánc különböző szakaszait támogatja, az alapkutatástól kiindulva akár a létrehozott termék piacra vitelének elősegítéséig. 1.2. Kkv-k önálló KFI tevékenységének támogatása (kombinált hitel) A beavatkozás célja az innovatív kis- és középvállalatok prototípus/termék/technológia- és szolgáltatásfejlesztésének támogatása. Az intézkedés az adott vállalkozás igényeinek függvényében az innovációs lánc különböző szakaszait támogatja, az alapkutatástól kiindulva akár a létrehozott termék piacra vitelének elősegítéséig. A beavatkozás egyben megteremti a lehetőségét annak, hogy a vállalkozások igen csekély önerővel, egyablakos rendszerben igényelhessenek vissza nem térítendő támogatást, és mellé a kedvező feltételeket kínáló hitelt. 1.3. Kkv-k és feltalálók innovációs tevékenységének, szolgáltatásvásárlásának támogatása A beavatkozás célja a KKV-k és feltalálók KFI tevékenységének ösztönzése innovációs szolgáltatások vásárlásának és szellemi alkotások hazai, vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló oltalomszerzési és oltalom fenntartási tevékenységek támogatása révén. 1.4. Technológiai start-up ökoszisztéma építés A beavatkozás célja a nemzetközi piacokon versenyképes, magyar K+F eredményekre alapuló vállalkozások felépítése és működésének beindítása. Ehhez az egyik fontos eszköz a legjobb nemzetközi tapasztalatokat alkalmazó technológiai inkubátor rendszer elindítása, valamint erre alapozva az induló technológiai vállalkozások felépítését célzó, egymásra épülő fázisok támogatása. 1.5. Vállalati K+F kapacitásfejlesztés A beavatkozás célja a nemzetgazdasági szinten jelentős méretű, a hazai innovációs ökoszisztémába integrálódó egyedi K+F beruházások ösztönzése, ezen belül különösen új vállalati K+F munkahelyek teremtése, valamint az ipar és a kutatói szféra stratégiai kutatás-fejlesztési együttműködése keretében folytatott közös projektjeinek megvalósítását szolgáló K+F infrastruktúra létrehozása. 2. intézkedés: Stratégiai K+F együttműködések és kezdeményezések 2.1. Együttműködésben végzett KFI projektek támogatása A beavatkozás célja olyan, együttműködésben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, ill. ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik. A vállalkozások és kutatóhelyek együttműködésében megvalósuló projektek aktuális állapotának függvényében az innovációs lánc különböző szakaszai kerülnek támogatásra, az alapkutatástól kiindulva akár a létrehozott termék piacra vitelének elősegítéséig. 2.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (integrált projektek alprogram) A beavatkozás célja olyan, széleskörű együttműködésben végzett, az érintettek által kezdeményezett, de részben felülről (top-down) felépített és koordinált K+F projektek közös keretben történő támogatása, amelyek egy kiemelt ágazat nemzeti, vagy regionális szinten jelentős szereplőinek többsége által kidolgozott, jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű, szakmailag jól körülhatárolt és összefüggő K+F feladatok megoldására irányulnak. 2.3. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (társadalmi kihívások alprogram) A beavatkozás célja valamely (globális) társadalmi probléma megoldására fókuszálva, az érintett ágazatok tudományos, kutatási és technológiai erőforrásait szinergiában alkalmazva olyan komplex, jövőbe mutató megoldások kidolgozásának támogatása, amelyek egyúttal globális piaci kitörési lehetőségeket biztosíthatnak. A beavatkozás révén létrejövő, teljes mértékben felülről felépített (top-down) „komplex” projektek célja, hogy a széleskörű együttműködésben végzett KFI tevékenység, kiegészítve versenyképes K+F kapacitások kiépítésével, olyan nemzeti kezdeményezések kialakulását segítse elő, amelyek a Horizont 2020 nemzetközi kiválóságot feltételező pályázatain akár témavezetőként is sikeresen indulhatnak. A hazai KFI szereplők közötti kooperáció erősítését célozza meg a szakterületi határok átlépésével, különös tekintettel az interdiszciplináris területekre. 3. intézkedés: Kutatóintézeti kiválóság 3.1. Kutatóintézeti kiválósági központok A beavatkozás a hazai K+F eredmények hasznosításának érdekében az originális eredmények jelentős részét produkáló kiemelkedő kutatóhelyek, tudásközpontok esetében kimagasló és biztos infrastruktúrát és finanszírozási hátteret biztosít, megfelelő ösztönzőkkel a hazai ipari szereplőkkel való szoros együttműködésre és professzionális menedzsment struktúrák kialakítására. EIT KIC A hazai innováció erősödése és a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében fontos, hogy az európai innovációra várhatóan jelentős hatást gyakorló Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: EIT) Tudományos és Innovációs Társulásainak (Knowledge and Innovation Community, a továbbiakban: KIC) tevékenységébe magyar kutatóhelyek is érdemben be tudjanak kapcsolódni vagy elért pozíciójukat erősíteni tudják. A beavatkozás célja, hogy a KIC-ekben való hazai részvételt ösztönözze, elősegítve, hogy a hazai partnerek az egyes KIC-ek működési struktúrájában a lehető legmagasabb szintű pozíciót érjék el. ELI (2. fázis) A GOP 1. K+F és innováció a versenyképességért prioritása terhére megvalósuló ELI-ALPS nagyprojekt szakaszokra bontva kerül megvalósításra. Az 1037/2013. (II. 1.) Korm. határozat alapján a as programozási időszak terhére maximum nettó 36,998 milliárd forint allokálható a nagyprojekt I. fázisának megvalósítására. A tervek szerint az I. fázis eredményeként 2015 végére elkészül a lézerberendezéseket tartalmazó épületegyüttes, befejeződnek a szükséges infrastrukturális beruházások, és leszállításra és tesztelésre kerül a lézerberendezések egy része. Az ELI II. fázis tervezett összköltsége nettó 24,3 milliárd forint, ennek finanszírozása a as költségvetési időszak terhére valósul meg. Nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való hálózati kapcsolódás támogatása alprogram A beavatkozás az EU-s szinten is kiemelkedő fontosságú, az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő kutatási nagyberendezés infrastruktúra projektekben való részvételt, valamint a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való hálózati kapcsolódás támogatását szolgálja. 3.2. Kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztés A beavatkozás célja a hazai költségvetési- és non profit kutatóhelyek K+F műszerállományának bővítése, korszerűsítése, kiegészítő műszerkapacitások igénybevételének elősegítése. A beavatkozás támogatja mind az új műszerek/infrastruktúra beszerzését, mind a meglévő K+F eszközök korszerűsítését. 4. intézkedés: Nemzetközi K+F kapcsolatok (H2020 kapcsolódás  rásegítő programok!!!) 4.1. EUREKA A beavatkozás célja a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködését elősegítő EUREKA programban való magyar részvétel támogatása, illetve ezen keresztül a magyar vállalatok piacképességének növelése, a magyar szerepvállalás erősítése nemzetközi szinten, a kutatói és vállalkozói szféra K+F együttműködésének támogatása innovatív piac-közeli projektek támogatásával, amely révén prototípus vagy új termék, technológia fejlesztésére kerül sor, nemzetközi K+F projektekben való részvétel hazai hasznosulásának erősítése. 4.2. EUROSTARS A beavatkozás célja a kutató-fejlesztő kis- és középvállalkozások aktív részvételével, nemzetközi együttműködésben megvalósuló, piacorientált kutatás-fejlesztési projekteket támogató EUROSTARS programban való magyar részvétel ösztönzése, a EUROSTARS projektek magyar tagjainak támogatásán keresztül. 4.3. BONUS A beavatkozás célja, hogy az egyes EU-s nemzetközi programok és közös kezdeményezések keretében támogatott kutatás-fejlesztési projektek költségeihez – a maximális támogatási intenzitás erejéig – az EU-tól el nem nyert támogatási rész hazai forrásból történő pótlására - kiegészítő támogatást nyújtson. 4.4. Nemzetközi TéT és multilaterális közös programok és alapok A beavatkozás célja - a nemzetközi Tudományos és Technológiai (TéT) és multilaterális együttműködés eszközrendszerével – a kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás növelése, a versenyképes és tudásalapú gazdaság fejlesztése a vállalkozások és a kutatóintézetek kutatási és innovációs aktivitásának és együttműködési készségének növelésén, a K+F infrastrukturális háttér megerősítésén, a magasan kvalifikált munkaerő megtartásán, a K+F eredmények célirányos hasznosításán, valamint a nemzetközi együttműködésekben történő aktívabb magyar részvételen keresztül. A jövőben várható, hogy a korábban bilaterális alapon működtetett alapok, az ún. ikeralapok – a kölcsönös érdeklődés fennmaradása miatt - újra indulnának. Emellett megjelenhetnek olyan, több ország együttes pénzügyi hozzájárulását igénylő alapok, amelyek létrehozását egy-egy régió vagy egy speciális szakterület kihívásai indokolják, igénylik a közös anyagi erőforrások koncentrálását. Ebbe az irányba mutat a Duna stratégia fejlődése is, ugyanis várhatóan egy közös alap, az ún. DRRIF (Danube Region Research and Innovation Fund) közös pénzügyi keret kialakítására kerül majd sor a régió jövőbeli, közös KFI stratégia mentén kialakított fejlesztéseinek biztosításához. 4.5. Nemzetközi kezdeményezésekben való részvétel A beavatkozás célja növelni Magyarország részvételét az egyes EU-s nemzetközi programokban és közös kezdeményezésekben. Az EU kezdeményezésére olyan nagyléptékű kutatási programok kerülnek támogatásra a források koncentrálásával, amelyek egyrészt fontos társadalmi problémák megoldására irányulnak, másrészt az európai ipar versenyképességét fokozzák. A beavatkozás biztosítja ezen programokban való részvételhez a megfelelő hazai forrást, továbbá segítséget nyújt az anyagi és humán erőforrás tekintetében komoly megterhelést jelentő felkészülési, partnerkeresési és pályázatírási feladatokhoz (konzorciumépítés). Az energiaszektor EU szintű dekarbonizációja jelentős K+F tevékenységet igényel, ennek értelmében határozták meg a kulcstechnológiákat tartalmazó SET terv prioritásait is, melyeket a Horizon2020 keretprogram figyelembe vesz.

4 ESZA jellegű intézkedések a KFI-hez kapcsolódóan – EFOP keretein belül – TERVEZET! –
Beillesztésre javasoltuk: Innovációs menedzser képzés támogatása, entrepreneurship szemléletformálás a természettudományos és műszaki oktatásban Nemzetközi és szektorközi kutatói mobilitás és kiválóság ösztönzése: Külföldi Master és PhD hallgatók fogadása COFUND programok társfinanszírozása Nemzetközi K+F infrastruktúrákhoz való hozzáférés támogatása ERC ERA Chair Az NGM részéről a korábban küldött levélnek megfelelően a következő fő célokkal leírható konstrukciók EFOP keretében való kidolgozását tartjuk kulcsfontosságúnak: Innovációs menedzser képzés támogatása, valamint entrepreneurship szemléletformálás a természettudományos és műszaki oktatásban - a start-up ökoszisztéma továbbfejlesztése érdekében; Nemzetközi és szektorközi kutatói mobilitás ösztönzése. NIH-től érkezett javaslatok, amelyeket az EMMI is megkapott: Kutatói kiválóság és mobilitás ösztönzés a) Külföldi Master és PhD hallgatók fogadása  Azok a tanszékek, intézetek, amelyek vállalják természettudományos, matematika vagy műszaki területen kimagasló külföldi Master és PhD hallgatók teljes vagy min. 1 éves részképzését, kapjanak támogatást a hallgatónak fizetendő ösztöndíjra és a fogadó tanszék, intézet költségeire. b) COFUND programok társfinanszírozása  Az FP7 alatt is futó társfinanszírozott nemzeti mobilitás programok társfinanszírozása a Horizon 2020-ban is tervezett. Tekintettel arra, hogy a 40%-os EUs társfinanszírozás mellett jelenleg is szükséges hazai forrás biztosítása, ezt tervezni kell. A program a Horizon 2020 alatt, a kutatói mobilitást finanszírozó nemzeti programok társfinanszírozását célzó COFUND programok esetén, a hazai pályázó intézmények számára szükséges önrészt biztosítaná. c) Nemzetközi K+F infrastruktúrákhoz való hozzáférés támogatása  A támogatás a hazai kutatók nemzetközileg kiemelt fontosságú nagyműszerekhez való hozzáférését segítené, kiemelten azokban az esetekben, ahol az „in-kind” hozzájárulásként elfogadott. d) ERC  Az agyelszívás mérséklésére fontosnak tartjuk, hogy az ERC-hoz kapcsolódóan kisegítő támogatásokat nyújtsunk. Ilyen pl. azoknak a kutatóknak az esete, akik már a nemzetközi megméretésben jó eredményt értek el, de végül támogatásban nem részesültek- Ennek előkészítéseként már széles szakmai konzultáció indult meg az egyetemekkel és kutatóintézetekkel, valamint az ERC támogatást elnyert kutatókkal annak érdekében, hogy a programot minél inkább az igényeknek megfelelően tudjuk kialakítani. A konzultáció eredményeképpen a konkrét javaslatok megfogalmazása is elkezdődött. e) ERA Chair  Az FP7 keretében pilot jelleggel indította el a Bizottság az ERA-Chair programot, elsődlegesen azzal a céllal, hogy a konvergencia régióban nyújtandó támogatással a tagországok közötti különbséget csökkentse. A pályázatok beadási határideje március, várhatóan 4-6 projektjavaslat fog támogatásban részesülni. Minden segítséget megadunk a hazai potenciális pályázóknak ahhoz, hogy legyen közülük egy nyertes. Mivel a program pilot jelleggel indult, se tapasztalat, se további részletes terv nincs a H2020-ban arra nézve, hogy hogyan várható ennek a programnak a folytatása. A felkészülés érdekében azonban meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy amennyiben lesz magyar nyertes, a szükséges társfinanszírozást biztosítani tudjuk. Fontos eszköz lehet ugyanis a program az európai szintű hazai kutatói kiválósági központ kialakításához.

5 Ex-ante kondicionalitások
GINOP 2. prioritástengely, (1) tematikus célkitűzés („A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése”) esetében Intelligens specializációra vonatkozó stratégia Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó többéves terv BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOK ERFA 5. cikk (1) a): A kutatási és innovációs (K+I) infrastruktúra és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása. ERFA 5. cikk (1) b): A vállalatok K+I beruházásának, a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által. A technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése. A GINOP 2. prioritástengely, (1) tematikus célkitűzés („A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése”) esetében ex-ante kondicionalitások: az intelligens specializációra vonatkozó stratégia, valamint a kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó többéves terv elkészülte. Fontos különbség, hogy amíg ez utóbbi nem teljesülése esetén „csak” a strukturális források egy része nem hívható le, addig amennyiben az S3 nem készül el határidőre, akkor az (1)tematikus célkitűzéshez kapcsolódó valamennyi beruházási prioritás esetén meghiúsul a források elérése.

6 Az intelligens szakosodásra vonatkozó stratégia kidolgozásának folyamata
Eddig teljesült: S3 stratégia-kidolgozási módszertanok adaptálása, módszertani útmutató elkészítése Bizottság ajánlásai, útmutatásai alapján; Indító workshop – konszenzus a módszertan gyakorlati alkalmazhatóságáról; Regionális nyitó rendezvények, workshopok, interjúk – regionális érintettek bevonása a tervezési folyamatba. Folyamatban: területi szemléletű országos statisztikai elemzés, kvalitatív módszertani eszközöket alkalmazó regionális szintű elemzések készítése; az elkészült elemzések egyeztetése az érintettekkel interaktív regionális workshopok keretében; a regionális intelligens szakosodási részstratégiák elkészítése. Későbbi fázis: szintézis-stratégia kialakítása, elkészítése; szintézis-stratégia egyeztetése a regionális szereplőkkel; a "Nemzeti intelligens szakosodás alapú stratégia (S3)" véglegesítése. 1121/2013. (III.11.) Korm. határozatban előírt határidő: október 31.! A stratégia elfogadása a Kormány ügyrendje, valamint a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságról szóló 140/2012. (VII. 2.) Kormányrendelet alapján fog történni. A stratégia kidolgozásának főbb mérföldkövei a következők: az S3 stratégia-kidolgozási módszertanok adaptálása a magyarországi helyzetre, módszertani útmutató elkészítése a Bizottság ajánlásai, útmutatásai alapján (teljesült); indító workshop szervezése az érintett szervezetek részvételével, konszenzus a módszertan gyakorlati alkalmazhatóságáról (teljesült); regionális nyitó rendezvények, workshopok megrendezése, amelyek biztosítják a regionális érintettek széles körének bevonását a tervezési folyamatba (elkészült); interjúk lefolytatása a regionális érintettek különböző csoportjaival (elkészült); területi szemléletű országos statisztikai elemzés, valamint kvalitatív módszertani eszközöket alkalmazó regionális szintű elemzések készítése (folyamatban); az elkészült elemzések egyeztetése az érintettekkel interaktív regionális workshopok keretében (folyamatban); a regionális intelligens szakosodási részstratégiák elkészítése (az első változatok elkészültek); szintézis-stratégia kialakítása, elkészítése (később kezdődik); szintézis-stratégia egyeztetése a regionális szereplőkkel (az év közepén); a "Nemzeti intelligens szakosodás alapú stratégia (S3)" véglegesítése (október 31-ig); 1121/2013. (III.11.) Korm. határozatban előírt határidő: október 31.! A stratégia elfogadása a Kormány ügyrendje, valamint a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságról szóló 140/2012. (VII. 2.) Kormányrendelet alapján fog történni. Az intelligens szakosodásra vonatkozó stratégia kidolgozása folyamatban van, a 1121/2013. (III.11.) Korm. határozatban előírt határidőig (2013. október 31.) befejeződik. A stratégia elfogadása a Kormány ügyrendje, valamint a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságról szóló 140/2012. (VII. 2.) Kormányrendelet alapján fog történni, a dokumentum a oldalon kerül közzétételre.

7 A regionális intelligens szakosodási stratégiák továbbtervezése
Négy szakterület kiemelt további elemzése Nemzetközi és EU kapcsolódás KFI-infrastruktúra Regionális irányítási struktúra Régiók közötti szinergiák Az országos KFI Stratégia és az S3 szintézis-stratégia további illesztése Mutatószámok, monitoring kidolgozása Az országos szintű, kormány elé kerülő szintézis S3 stratégia régiós megvitatása Véglegesítés

8 Monitoring, értékelés és a visszacsatolási mechanizmusok
Tanácsadó Testület: félévenként a stratégia előretervezése, Tárcaközi Koordinációs Testület: a megtervezett feladatok és intézkedési tervek előrehaladásának negyedéves értékelése, TéT Obszervatórium: a stratégia megvalósulásának nyomon követését lehetővé tevő adatgyűjtés- és elemzés, Az indikátorrendszerek előzetesen kidolgozásra kerülnek és a KFI- pályázatokat menedzselő szervezet azokat folyamatosan gyűjti

9 A 2012-es pályázati portfólió
Nemzetközi kiválósági alapra helyeztük a stratégiai célokat Források összehangolása GOP és TIOP közötti lehatárolás

10 Közfinanszírozási rendszer
Tudásbázis (Egyetem/Akadémia) Ipari felhasználók Közvetlen támogatások Vissza nem térítendő Hitel Garancia Kockázati tőke Adóösztönzők Közvetett támogatás Humán tőke, kutatói állomány K+F infrastruktúra Inkubátorok, technológiai irodák, specializált innovációs szolgáltatások Klaszterek-együttműködő hálózatok és szervezetek

11 A Közép Magyarországi Régió problémája
Kutatók száma régiónként K+F kiadások régiónként

12 További kérdések Innováció értelmezése
Technológiai Nem technológiai K+F specifikus célok megvalósítása Gazellapályázat – 4 fázis

13 Az intézményrendszer tranzakciós költségei
Pályázatok értékelése és kiválasztás Szakmai versus végrehajtási szempontok

14 Kötelező vállalások átalakítása
A kötelező vállalások átalakításra kerültek, így a kutatás-fejlesztéshez jobban illeszkedő, a projektek szakmaiságát jobban alátámasztó feltételek álltak elő. A K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések, valamint a K+F+I ernyőprojektek tárgyú pályázatok esetében: Iparjogvédelmi oltalom vagy tesztelt prototípus vagy know-how Új K+F munkahelyek létrehozása  Üzleti hasznosíthatóság K+F ráfordítások szintjének megőrzése Együttműködés a kutatószervezetekkel Stratégiai megállapodás a kormánnyal K+F létszámtartás  Üzleti hasznosíthatóság K+F ráfordítások szintjének megőrzése

15 Köszönöm a figyelmet!