A kérdőíves módszer Czető Krisztina czeto.krisztina@ppk.elte.hu.

Az előadások a következő témára: "A kérdőíves módszer Czető Krisztina czeto.krisztina@ppk.elte.hu."— Előadás másolata:

1 A kérdőíves módszer Czető Krisztina

2 A kérdőíves módszer Mikor célszerű alkalmazni?
Közvetlenül nem megfigyelhető jelenségek feltárására alkalmazott legdirektebb módszer, előre meghatározott, egységesen feltett kérdéssor. Leíró, magyarázó és feltáró célokra egyaránt alkalmas. Szokolszky (2004)

3 A kérdőíves módszer a kérdés iránya tényszerű információk ismeretek
viselkedés nézet, vélekedés, hiedelem vélemény, attitűd motiváció, szándék személyiségjellemzők Szokolszky (2004)

4 Egy kutatás születése Kutatási kérdés meghatározása
A vizsgálati populáció, minta, mintavétel kiválasztása Kérdőív megszerkesztése Kipróbálás Kérdőívfelvétel Feldolgozás, kódolás Elemzés, publikálás Szokolszky (2004)

5 A kutatási kérdés meghatározása
Mit gondolnak: fontosság, kívánt szerepek a fiatalok: szűkebb csoport - egyetemisták az apaságról?: jövendőbeli apaszerep Mi jellemzi az egyetemista fiúk leendő apaszerephez való viszonyulását? Szokolszky (2004)

6 A kutatási kérdés meghatározása
Témám Ki a célcsoport? Mi a kutatási érdeklődésem fő kérdése? Mi az általam feltett kérdés (szűkített) fő aspektusa? Kutatási kérdésem Szokolszky (2004)

7 Stratégiák I. Eszközválasztás Publikált kérdőív Saját kérdőív
szerkesztés kipróbált összevethető korábbi eredményekkel széles választék Alkalmas a mintára? Illeszkedik a témához? Szokolszky (2004)

8 Stratégiák II. Alapszerkezet Bevezető: Tartalmi rész:
ismerteti a vizsgálat célját hangsúlyozzuk a válaszadás fontosságát és bizalmas adatkezelést Tartalmi rész: fő kérdések: kutatás tárgyára irányulnak szűrő kérdések: irányítják a válaszadót kiegészítő kérdések az elemzéshez: demográfiai kérdések bemelegítő kérdések kontrollkérdések Szokolszky (2004)

9 Stratégiák III. Szokolszky (2004) Nyílt kérdések Zárt kérdések
kényszerválasztás kategórialista rangsorolás becslési skála numerikus grafikus Szokolszky (2004)

10 Stratégiák III. Zárt kérdések
Kényszerválasztás: két alternatíva közül kell választania a válaszadónak Kategórialista: két vagy több kategória közül kell választani Rangsorolás Becslési skála: mértékre vagy gyakoriságra vonatkozik numerikus: 3-7 fok közötti mozgó skála, amelyen a megjelölt érték a válasz intenzitását vagy gyakoriságát jelöli grafikus skála: Guilford- hőmérő-skála a válaszoló maga jelöli a válasz mértékét a két végpont között Szokolszky (2004)

11 Stratégiák IV. Attitűdskálák
Likert-féle skála: könnyen kidolgozható ítéletsor Jó tanácsok: ne legyen tényszerű ne legyen nehezen érthető ne legyen homályos ne hívjon elő egyöntetű választ ne tartalmazzon egyszerre több állítást ne legyen sugalmazó Szemantikus differenciál skála (Osgood) konnotatív (érzelmi) jelentéstartalmak mérésére tükrözi a hétköznapi gondolkodás eredendően értékelő jellegét a vizsgálati személynek az a feladata, hogy a tulajdonságpárok között elhelyezett 7 vagy 5 fokozatú ítéletek sorozatával fejezze ki az attitűdtárgyra vonatkozó benyomását az érzelmi viszonyulást ragadja meg Szokolszky (2004)

12 Stratégiák V. Nyílt kérdések
szabad kifejezésre ad lehetőséget feldolgozás: tartalomelemzés – kategorizálás – kódolás Mi jellemzi az egyetemista fiúk leendő apaszerephez való viszonyulását? szülői szerepek anyaszerep apaszerep ideális apa védelmező támogató humor saját jövőkép házasság fontosság ideális értékei partnerség őszinteség

13 Stratégiák V. Jó tanácsok
Tompítás: a szociális megfelelési igény hatásának csökkentésére szolgál, amennyire lehet csökkenteni kell a megítélés kicsengését. Bevezető mondat: amely kinyilvánítja, hogy a kérdezők nem nyilvánítanak értékítéletet. Szokott Ön hazudni? Előfordult már, hogy tudatosan nem a valóságnak megfelelő állítást tett? Milyen gyakran? Mindenkivel előfordul, hogy… Szokolszky (2004)

14 Stratégiák V. Jó tanácsok
Projektív kérdezés: a kényes, nehéz kérdésekre adandó választ könnyíti, ha az illetőnek nem saját személyére kell vonatkoztatni a választ. Indirekt kérdezés: ha a célhoz való kapcsolódás implicit, latens, a válaszadó nem látja rögtön át a kérdés célját. Hazugságskála: a megfelelési igény ellenőrzésére szolgál, néhány kérdés, amely implicit módon arra kérdez, hogy az illető számára mennyire fontos mások véleménye, amikor ő maga véleményt alkot Mit gondol, helyes a gyerekeket fizikailag büntetni? Sokan gondolják, hogy helyes a gyerekeket fizikailag büntetni. Ön szerint egyet lehet érteni ezzel a nézettel? Előfordult már Önnel, hogy hazudott? Szokolszky (2004)

15 Stratégiák V. Jó tanácsok
Külső forrással való egybevetés: minél inkább tudatásban van a válaszadó ellenőrizhetőségének, annál őszintébben válaszol.  Pozitív és negatív kérdések egyensúlya: egyaránt legyenek pozitív és negatív módon megfogalmazott kérdések (DE! a tagadólag megfogalmazott kérdésekre nehezebb válaszolni). Vissza szokta vinni időre a könyvtári könyveket? Előfordul, hogy nem viszi vissza időre a könyvtári könyveket? Szokolszky (2004)

16 Stratégiák V. Mérlegelés
Előnye: olcsó, gyors a használatuk nagy mennyiségű adatot kaphatunk általuk Hátránya: Vajon mennyiben jelzik előre a valós viselkedést? olyan esetben is véleményt mondhatnak, amivel kapcsolatban nincs attitűdjük Lehetőség: TRIANGULÁCIÓ! Szokolszky (2004)

17 Példák, dilemmák felvetések
A tanulási eredmények alkalmazása a felsőoktatási intézményekben On-line kérdőív

18

19

20 Murphy és Likert dolgozta ki 1938-ban, és „Internacionalizmus skálának” nevezik.
„Utasítás: Az alábbiakban olyan mondatokat sorolunk fel, amelyek azt mondják meg, hogy mit kellene és mit nem kellene tenni. Ha Ön nagymértékben egyetért a megállapítással, akkor húzza alá a „nagymértékben helyesli” szavakat, és így tovább, tekintetbe véve a többi attitűdöt (helyesli, határozatlan, helyteleníti, nagymértékben helyteleníti). 18. A tartós béke érdekében arra kellene törekednünk, hogy bírói úton döntsük el más nemzetekkel minden olyan nézetkülönbséget, amelyet nem tudunk a diplomácia révén rendezni. 19. Az olyan személynek, aki szereti az embertársait, vissza kell utasítania, hogy bármiféle háborúban részt vegyen függetlenül attól, hogy ez milyen komoly következményekkel jár az országra nézve. Nagymértékben helyesli Helyesli Határozatlan Helyteleníti Nagymértékben helyteleníti 5 4 3 2 1 Nagymértékben helyesli Helyesli Határozatlan Helyteleníti Nagymértékben helyteleníti 5 4 3 2 1

21 Hasznos irodalmak Hivatkozás segédlet
Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Osiris. Budapest. Falus Iván (szerk., 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Hivatkozás segédlet

22 Műhelynaptár Kari konferencia: Nevezési határidő a hallgatók számára:
2012. november vége – december eleje. 10 oldalas munkaanyag. 15perces bemutató + 5 perc vita. Nevezési határidő a hallgatók számára: 2013. január 9. (szerda) XXXI. OTDK: 2013. április 2-5. (?4-6)

23 TDK kisokos A nevezés feltételei: A dolgozat formai követelményei:
képzési idő alatt, önképzési céllal készült munka. Nem tartoznak a szekcióba a döntően szakmódszertani (tantárgy- pedagógiai), illetve oktatástechnológiai (oktatástechnikai) indíttatású és tartalmú munkák! A dolgozat formai követelményei: terjedelem: 60 oldal ( karakter) + 40 oldal mellékletek, irodalomjegyzék. Rezümé: 2500 karakter.

24 A dolgozatok értékelése
ELMÉLETI EMPIRIKUS INNOVÁCIÓ 1. A témaválasztás indoklása, a kutatás relevanciája: 0–6 pont 1. A témaválasztás indoklása, az innováció és/vagy fejlesztés relevanciája: 0–6 pont 2. Az alkalmazott kutatási módszer sajátosságai: 0–6 pont 2. Az adatgyűjtés módja: 0–4 pont 2. Az innováció és/vagy fejlesztés eredetisége: 0–4 pont 3. A kutatási módszer felhasználásának szintje: 0–7 pont 3. A minta megfelelősége: 0–4 pont 3. Az innováció és/vagy fejlesztés kidolgozottsága: 0–4 pont 4. Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása: 0–12 pont 4. Az adatok feldolgozásának mélysége: 0–7 pont 4. A kipróbálás következtetéseinek, eredményeinek bemutatása: 0–7 pont 5. A dolgozat szerkezete, stílusa: 0–6 pont 5. Az eredmények megbízhatósága, bizonyítottsága: 0–10 pont 5. Az eredmények elemzésének mélysége: 0–10 pont 6. Az irodalomjegyzék és a mellékletek: 0–6 pont 6. A dolgozat szerkezete, stílusa 0–6 pont 7. A lektor dolgozatról alkotott összbenyomása: 0–7 pont 7. Az irodalomjegyzék és a mellékletek: 0–6 pont 8. A lektor dolgozatról alkotott összbenyomása: 0–7 pont

25 Jó munkát kívánok!