Projektmenedzsment Költségtervezés.

Az előadások a következő témára: "Projektmenedzsment Költségtervezés."— Előadás másolata:

1 Projektmenedzsment Költségtervezés

2 A költség fogalma A költség a termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében felmerülő élő és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. eredményt csökkentő tétel Összköltség = változó költségek + fix költségek

3 Költséghely A költséghely a költségek felmerülési helye, egy területileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. Alapvető költséghely típusok: Igazgatási költséghelyek Irányítási költséghelyek Termelői költséghelyek Szolgáltató költséghelyek Technikai költséghelyek Anyagigazgatási költséghelyek Épület- általános költséghelyek Szociális költésghelyek

4 Költségviselő A költségviselő az az eszköz (termék), szolgáltatás, tevékenység, amelyre a a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelyeknek előállítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülnek. Pl.: projekt, folyamat, munka, beruházás, stb.

5 A költségek csoportosítása
Megjelenési forma/ termelési tényező szerint: Anyagi jellegű Személyi jellegű Értékcsökkenési eljárás Elszámolhatóság szerint Közvetlen (egyedi): idő csökkenésével progresszíven csökkennek, de egy meghatározott minimum alá nem kerülnek Közvetett (általános): általában az egész feladatra vonatkozik és az idő növekedésével lineárisan nőnek Keletkezés szerint Termékköltség Időköltség

6 Termelés volumenével való kapcsolata szerint
Változó (lineáris, progresszív, degresszív, regresszív) Állandó (állandó, viszonylag állandó) Kapacitáskihasználás változásakor való reagálás szerint Fix költségek Változó költségek Összetételük szerint Egyszerű Összetett Felmerülésük szerint Költséghely költségviselő

7 Költségtervezés, költségelemzés
A teljes (klasszikus) összköltségszámítás:

8 A klasszikus költségtervezés ábrája

9 A folyamat- költségtervezés (Idővezérelt folyamatköltség számítás)

10 Időfolyamat- költségszámítás (time driven abc)
Három lépésben: Rögzítsük a folyamat végrehajtásához szükséges időmennyiséget. Szorozzuk össze az átfutási időket a folyamatok tényleges lefutásának számával. Az így kapott időmennyiséget szorozzuk meg a szervezeti egység egy órájára jutó átlagos költséggel. Előnyei: Az információkhoz alacsony az erőforrás igény, hiszen az informatikai rendszereknek köszönhetően az adatok könnyen megtudhatók. A módszer további előnye, hogy csak a ténylegesen felhasznált költséghelyi erőforrásokat számoljuk el a folyamatokra.