Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaKlaudia Gulyásné Megváltozta több, mint 10 éve
1
A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai
Östör Ádám geográfus III.
2
A terület geológiai felépítése I.
Vizsgált terület: Rózsa-domb, Ferenc-hegy, Vaskapu-hegy, Látó-hegy, Mátyás-hegy, Hármashatár-hegy Alaphegység: triász karbonát (késő-triász) Karni és nóri Fődolomit – kevés barlang ( m) Karni-nóri-rhaeti Mátyáshegyi Formáció tűzköves Mátyáshegyi mészkő tagozat (50-200m) Mátyáshegyi Formáció tűzköves Sashegyi dolomit tagozat
3
A terület geológiai felépítése II.
Triász formációra települő paleogén és kvarter képződmények: Felőeocén alapkonglomerátum és alapbreccsa (néhány m) Felsőeocén Szépvölgyi Mészkő (10m) Felsőeocén-alsóoligocén Budai Márga (néhol fedő) Tardi Agyag, Kiscelli Agyag (oligocén) Pleisztocén-holocén édesvízi mészkő
4
A barlangok tektonikai viszonyai I.
Tektonikus preformációnak döntő szerepe Leggyakoribb tektonikai irányok: É-D K-Ny ÉNy-DK ÉK-DNy NyÉNy-KDK E törésirányokon belül másodlagos riedel törések + tenziós törések Hévizek felemelkedtek a törésekben barlangjáratok kioldása Barlangok fő hasadékai ezeket követik kulisszás geometriájúak É Ny K D
5
A barlangok tektonikai viszonyai II.
Később újabb vetők Reaktiválták, kitágították a korábbi töréseket É-D irányú neotektonikus vetők: fiatalabbak mint az ásványkiválások, helyenként eltörik azokat Terület kiemelkedése térben és időben differenciáltan ment végbe más és más tektonikai irányok újultak fel az egyes barlangokban Rétegdőlés – szintén fontos szerep (Mátyás-hegyi-b., Pál-völgyi-b., Szemlő-hegyi-b.)
6
A barlangok megismerése
A XI. sz. előtt nem ismertek a térségben barlangok Szinte az összes barlang zárt (kaverna) típusú, nem rendelkeznek természetes kijárttal Kioldásban a felfelé törő melegvíz játszotta a fő szerepet nem érték el a felszínt oldó hatásuk a keveredési korrózió övezetében Felfedezésük véletlen folytán, mesterséges feltárás során: Kőbányászat: Pál-völgy, Mátyás-hegy (1900-as évek elején) Csatornaásás: Ferenc-hegyi-b.
7
A barlangok megismerése II.
II. vh után kőfejtők bezárása tervszerű barlangkutatás – nagy felfedezések ´70-´80-as évek – rózsadombi építkezési láz – házalapozások sokszor szakember nem látta ezeket jó esetben: betömésük megakadályozása, kutatás (pl.: József-hegyi-b.) Jelenleg kb. 50 barlang és ugyanennyi barlangindikáció, felszínre került gömbfülke ismert (összes hosszuk kb. 30km)
8
A barlangok kialakulása I.
A térségben a mai barlangok kialakulását több korábbi karsztosodási fázis előzte meg Paleokarsztos üregek Paleokarszt: a földtörténeti múlt során képződött karszt, mely általában fiatalabb üledékekkel fedett, és már nincs aktív vízcirkulációja Általában ezek nem őrződtek meg változatlan állapotban: Maradvány paleokarszt (soha nem temetődött be) Feltárult paleokarszt (fiatalabb üledékekkel fedett) Reaktiválódott paleokarszt (a régebben képződött karsztos formák mentén újabb karsztosodás)
9
A barlangok kialakulása II.
Magmás hatások: 0,5-2m vastagságú kovás telérek – járatszelvény alakjában is meghatározó jelentőségük lehet A mezozóos-paleogén paleokarsztok keletkezési ideje szerinti csoportosítása: Felsőtriász paleokarsztok Felsőkréta-eocén paleokartsztok Felsőeocén paleokarsztok Alsóoligocén paleokarsztok Egyes ásványkiválások is jóval idősebbek a vizsgált barlangok néhány százezer éves koránál
10
A barlangok kialakulása III.
Többség: felsőeocén Szépvölgyi Mészkőben Egyes alsóbb szintek: triász Mátyáshegyi Mészkőben Felső járatok helyenként: Budai Márgában Egyesek (pl.: Molnár János-barlang) teljes egészében ebben
11
A barlangok kialakulása IV.
A barlangok hidrotermás eredetűek Egyes kutatók (pl.: Cholnoky) szerint a termális fázist hidegvizes szakaszok előzték meg A felszálló hévíz csekély oldóképessége nem ad magyarázatot a nagy horizontális kiterjedésekre keveredési korrózió Ennek létrejöttéhez a vízzáró Kiscelli Agyag lepusztulására volt szükség (felsőmiocén) a barlangok ennél fiatalabbak Hegytömeg kiemelkedés, erózióbázis süllyedés keveredési zónák áthelyeződése Ez, ill. az emelkedés szakaszossága különböző barlangszintek, emeletes barlangok
12
A barlangok kialakulása V.
Az oldás megszűnése ásványok kiválása Egy részük a meleg vízből (lemezes kalcit) Másik rész inaktívvá válás után (gipszbevonat, cseppkövek) Szárazzá válás után pusztuló fázis agyagbemosódás, eltömődés, omlások Újabb vízszintemelkedés is elképzelhető melegvizes ásványkiválások megfigyelhetők az omladékok felszínén Ez akár többször, ismételten is előfordulhatott (pl.: Ferenc-hegyi-b. - korróziós bemaródások a képződményeken) Felfelé harapódzó omlások – zsombolyképződés (pl.: József-hegyi-b.)
13
A barlangok formakincse I.
A termálkarsztos barlangok sajátosságai: Gyakori, hirtelen és drasztikus méretváltozások Teljes függetlenség a felszín domborzatától Nincsenek fluviális üledékek (vannak kivételek pl:. Mátyás-hegyi-b. Agyagos-patak) Gyakori hidrotermás ásványok A termálkarsztos barlangok legjellemzőbb elemei a gömbfülkék és a korróziós üstök
14
A barlangok formakincse II.
Gömbfülkék: Ezek zárják le a repedések tetején feláramló melegvíz útját Általában 0,5-3m átmérőjűek Előfordulnak a fő járatszint tetejében, ill. a felszín alatt néhány m-rel Legtöbbször sima felületűek, de gipszkiválások is borítják őket helyenként Általában magányosak, gyakran viszont fűzért alkotnak (gyöngysorserű- vagy szőlőfürtszerű gömbfülke sorozat)
15
A barlangok formakincse III.
Kialakulásuk: Vízzel borított járat felett légtér hűvös oldalfalra pára csapódik kipárolgó CO2 oldalfalon kondenzálódik (agresszív) lecsurogva old Víz alatti konvekciós áramlások hatására bekövetkezett kioldódás eredményei
16
A barlangok formakincse IV.
Korróziós gömbüstök: A gömb csak kisebb része alkult ki Néhány dm-es sima falú bemélyedések Melegvízben felfelé áramló gázbuborékok alakították ki csak 90°-nál laposabb falfelületen alakulhat ki Scallop (áramlási kagyló) Feláramlási csövek (keletkezése vitatott)
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.