A fejlesztés hatása a szervezetre

Az előadások a következő témára: "A fejlesztés hatása a szervezetre"— Előadás másolata:

1 A fejlesztés hatása a szervezetre
az ELTE-PPK Neveléstudományi Intézetében végzett szakfejlesztés és a szervezet kapcsolatának vizsgálata Csík Orsolya ELTE-PPK Neveléstudományi MA Taní-Tani Konferencia Szükség és remény Miskolc

2 A kutatás előzményei TÁMOP sz. Pedagogikum alprojekt IV. pillér 26. elemi projekt: A tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a közoktatásban- BaBe részprojekt kiegészítő kutatása (kutatásvezető:Vámos Ágnes) Learning Outcomes (LeO) 2. kutatás (Vámos, 2010) Pedagógia alapszak fejlesztése (ELTE-PPK, 2010)

3 A kutatás célja Az egyes oktatói csoportok véleményének feltérképezése
Learning outcomes szemlélet terjedése a szervezetben Következtetések megfogalmazása a learning outcomes szemlélet mentén

4 A kutatás mérőeszköze, körülményei
Online kérdőíves vizsgálat (n=28; 46%) Az alacsony elemszám miatt az eredmények óvatosan kezelendők Oktatói csoportok: beosztás, fokozat, szervezeti egység, a pedagógia alapszak fejlesztésében való részvétel, korábbi fejlesztésben való részvétel Összehasonlítási alap: LeO 2. kutatás (Vámos, 2010.)

5 A régi (Bologna- előtti) felsőoktatás jobb volt.
Aki a felsőoktatásban dolgozik, az szakterületének tudósa legyen. Nemzetközi térben kell majd a hallgatóknak munkát végeznie. A régi (Bologna- előtti) felsőoktatás jobb volt. A felsőoktatás új feladatok előtt áll, amihez az oktatók nem tudnak eléggé alkalmazkodni. Aki a felsőoktatásban tanít, az pedagógiai munkát végez. A tudomány egyre gyorsabb változását nehéz követni és nincs elég idő az oktatással foglalkozni. A tudomány nemzetköziesedése saját nemzeti eredményeinket veszélyezteti. A felsőoktatásban is egyre fontosabb, hogy az intézmény vegye figyelembe a hallgatók közötti egyéni különbségeket. A felsőoktatásban alapvetően tehetséggondozást kell végezni. A munka világával való kapcsolat fontosságát túlértékelik. A felsőoktatásban elsősorban a tudományt kell művelni, ezért fontosabb a kutatás minősége, mint az oktatásé.

6 Az eredmények értelmezése
Négy fokozatú Likert-skála Oktatói csoportok közötti nem szignifikáns különbségek, összefüggések Különbségek a változások elfogadása vagy elutasítása, a munka világ és a nemzetközi tér hatása mentén jelentkeznek

7

8 Országos LeO2 eredményben: 78%

9

10 LeO2 országos eredményben: 83%

11

12 Országos LeO2 eredményben: 23,3%-os elutasítás

13 A tudomány művelése. A munka világa elvárásainak ismerete. Az intézmény mint szervezet működésének minősége. A hallgatók egyéni képességeihez, tudásához való igazodás A hallgatók képzésről való véleményének figyelembe vétele. Az oktató saját meggyőződésének, szándékainak követése, szakmai autonómia.

14 Országos LeO2 eredményen:
4/6 rangsorhely

15 Országos LeO2 eredményen:
5/6 rangsorhely

16 Következtetések LeO szemlélet- szakfejlesztés
Beosztás, fejlesztésben való részvétel LeO országos eredményekkel szembeni elmozdulások Továbbgondolás, mélyebb vizsgálatok szükségessége

17 A kutatás lehetséges folytatása
A megújult pedagógia alapszakon oktatók folyamatos monitorozása; oktatói és hallgatói reflexiók a képzésről A vizsgálat megismétlése a megújult alapszakon tanuló első évfolyam kilépésekor

18 Felhasznált szakirodalmak
Lénárd Sándor (2012): Oktatói együttműködés és tanuló szervezet. In: Lénárd Sándor Vámos Ágnes (szerk.): Akciókutatás a felsőoktatásban a bolognai folyamat kezdetén. Eötvös Kiadó, Budapest. (megjelenés alatt) Vámos Ágnes- Lukács István (2012): Egy alapszak implementációs folyamata, elemzése, megújítása. In: Lénárd Sándor Vámos Ágnes (szerk. ): Akciókutatás a felsőoktatásban a bolognai folyamat kezdetén. Eötvös Kiadó, Budapest. (megjelenés alatt) Vámos Ágnes (2011): A tanulási eredmények a felsőoktatási intézményekben 2. Tempus Közalapítvány, Budapest

19 Csík Orsolya csik.orsolya@ppk.elte.hu
Köszönöm a figyelmet! Csík Orsolya