A NYUGATI FRANK KIRÁLYSÁG

Az előadások a következő témára: "A NYUGATI FRANK KIRÁLYSÁG"— Előadás másolata:

1 A NYUGATI FRANK KIRÁLYSÁG

2 A Nyugati Frank Királyság (843-987)
Arabok, vikingek (normannok) és magyarok támadásai A politikai hatalom szétforgácsolódott, a királyi hatalom meggyengült Kopasz Károly csak birtokadományokkal tudta biztosítani híveinek hűségét 864. Edictum Pistense: a törvényt a nép egyetértése és a király rendelkezése alkotja

3 A Nyugati Frank Királyság (843-987)
888-tól kezdve többször előfordult, hogy a fejedelmek nem a Karolingok közül választottak királyt 888. Odót (Eudes), Párizs grófját választották királynak

4 A Capetingek (987-1328) 987-ben Capet Hugót választják meg királynak
Alkalmasság elve „A trónt nem lehet örökségként megszerezni, csak azt emelhetjük fel oda, aki kitűnik nemcsak a test nemességével, hanem szellemének bölcsességével is.” Primogenitura elve

5 A területi széttagolódás
IX-X. század: a több grófságot felölelő nagyobb területi egységek, a regnumok és a hercegségek önállósodása X. század vége – XI. század eleje: grófságok önállósulása, majd kisebb területi egységekre való felbomlása XI. század: a legtöbb földesuraság, váruraság, grófság, püspökség teljesen autonóm politikai egység

6 A királyi hatalom A király tényleges hatalma csak saját birtokaira korlátozódott A király közepes tartományúr Tekintélyének alapja a királyság szakrális jellege

7 A királyi hatalom eredete
Koronázás és felkenés A felkenés királyi aktus A felszentelés révén a király magasabb rendű fejedelemmé válik A király Istentől gyógyító erőt kap

8 A hűbériség Hűbéreskü szertartása
Hűbériség = pótlólagos rokonság (Marc Bloch) Senior – vazallus – hűségeskü - földbirtok

9 A hűbériség A vazallus kötelezettségei:
Sértetlenség Megbízhatóság Becsületesség Hasznosság Könnyedség és lehetőség A király nem uralkodó, hanem legfőbb hűbér

10 „Isten békéje” mozgalom
A déli és a burgundiai püspökök kezdeményezésére Az egyház magára vállalta a szegények védelmét Tilos a fegyvertelenek elleni erőszak Magánháborúk korlátozása Menedékjog szabályozása Lovagok egymás elleni fegyverhasználatának korlátozása, illetve tilalma

11 Az ország újraegyesítése
XII. század: megkezdődik az ország politikai egységének helyreállítása A hűbériség a királyi hatalom megerősítésének és egységesítési törekvéseinek eszköze A francia királyok támogatója a városi polgárság és az egyház Gazdasági fellendülés Erősödik a király törvényhozó és rendeletalkotó jogköre

12 A Francia Királyság virágkora (1180-1328)
Nagy népesség, dinamikus gazdaság, jól működő intézmények, nagy uralkodó egyéniségek és kulturális virágzás Az ország minden lakója engedelmességgel tartozik az uralkodónak A király legfőbb hűbérúrból uralkodóvá válik

13 A központi kormányzat Kancellária jegyzőkkel és titkárokkal Kamara
Királyi tanács Titkos Tanács / Magántanács Sénéchal (öreg szolga), majd connétable (főistállómester) Marsall Főpohárnok (pincemester)

14 Helyi igazgatás A koronabirtokokon a XI. századtól: prévôt (elöljáró)
XII. század végén új királyi tisztségviselő: bailli Bailli-k északon, sénéchal-ok délen „Ahol a bailli jelen van, ott jelen van a király is.” Elsődleges feladatuk a királyt megillető jövedelmek beszedése

15 Az igazságszolgáltatás
Az uralkodó személyes ítélkezése (curia regis) Châtelet, a párizsi városi bíróság

16 Az igazságszolgáltatás
A parlamentek A párizsi parlament Bírái: „gens de robe longe” Kamarák: Panaszok és sérelmek kamarája Vizsgálatok kamarája Kérelmek és folyamodványok kamarája A Torony kamarája (La Tournelle)

17 A rendi intézmények kialakulása
Hűbéresek gyűlései Tartományi rendi gyűlések Általános rendi gyűlés (états généraux) Tanácsadó / döntéshozó Királyi előterjesztések / rendi felterjesztés és „panaszfüzetek” 1302. IV. (Szép) Fülöp 1347. a királyság három rendjének ülésezése