Gazdasági–funkcionális városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és.

Az előadások a következő témára: "Gazdasági–funkcionális városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és."— Előadás másolata:

1 Gazdasági–funkcionális városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu

2 2 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom Városi funkcióbőség már az urbanizáció történetének kezdetén: Városi funkcióbőség már az urbanizáció történetének kezdetén: –Agrárfoglalkoztatás jellemző a városokra is (hasonlóan a falvakhoz) –De: városokban tevékenységek sokfélesége (szemben a falvakkal) Ipari forradalom: eltérő gazdasági szerkezetű modern városok: Ipari forradalom: eltérő gazdasági szerkezetű modern városok: –Városokban főleg mezőgazdaságon kívüli ágazatok aránya –Könnyen elválaszthatókká váltak az ipari jellegű városok és a továbbra is agrárkarakterű falvak Ma (főleg fejlett világban): agrárium gazdasági szerepe kevésbé mérvadó Ma (főleg fejlett világban): agrárium gazdasági szerepe kevésbé mérvadó –Városi és vidéki térségekben is: tercializáció  szolgáltatások meghatározóak –De: városokban szolgáltató intézményeik magasabb szintje, a központi szerepkörök (szemben a falvakkal)

3 3 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök

4 4 Legfontosabb városi sajátosság településhálózatban betöltött sokféle szerepkör Legfontosabb városi sajátosság településhálózatban betöltött sokféle szerepkör –Falvak: dominánsan agrárfunkciójúak Funkcióbőség függ a falvak és a városok eltérő adottságú földrajzi fekvésétől, a környezetük ún. helyi és helyzeti energiáitól Funkcióbőség függ a falvak és a városok eltérő adottságú földrajzi fekvésétől, a környezetük ún. helyi és helyzeti energiáitól Egy-egy helyi energia  megfelelő karakterű falvak Egy-egy helyi energia  megfelelő karakterű falvak –Jó termőtalaj vagy mezőgazdasági szempontból elegendő vízmennyiség  agrárfalvak –Gazdaságilag hasznosítható ásványkincs  bányászfalvak –Gyógyvíz  üdülőfalvak

5 5 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Emberiség újkőkorszaki letelepedésétől (szilárd hajlékhoz és növénytermesztéshez szükséges kőszerszámok) közelmúltig: a falvak gazdaságilag főleg agrártevékenység dominálta Emberiség újkőkorszaki letelepedésétől (szilárd hajlékhoz és növénytermesztéshez szükséges kőszerszámok) közelmúltig: a falvak gazdaságilag főleg agrártevékenység dominálta Ritkábban nem mezőgazdasági bázisú falvak (például bányászfalvak vagy üdülőfalvak) is Ritkábban nem mezőgazdasági bázisú falvak (például bányászfalvak vagy üdülőfalvak) is Falusi gazdaság: napjainkban is jellemzően egy-egy gazdasági tevékenység, ágazat uralja Falusi gazdaság: napjainkban is jellemzően egy-egy gazdasági tevékenység, ágazat uralja Valójában a falvak szó szoros értelmében nem monofunkcionálisak Valójában a falvak szó szoros értelmében nem monofunkcionálisak –Lakófunkcióval is rendelkeznek –Kiegészíthetnek (jó esetben) alapfokú oktatási, kulturális, egészségügyi vagy éppen közigazgatási szerepkörök is

6 6 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Tér kitüntetett pontjain: városok fejlődhettek ki Tér kitüntetett pontjain: városok fejlődhettek ki –Helyi helyett inkább már (a magasabb rendűnek számító) helyzeti energia fordul elő –Több különböző helyi és helyzeti energia kombinálódik Eltérő tájak találkozási zónája Eltérő tájak találkozási zónája –Helyi piacokon gazdát cserélhettek az eltérő szomszéd tájegységek sajátos áruféleségei (például a hegyvidékről származó fa és a síkvidékek gabonája)  pl. az Északi- középhegység és az Alföld peremvidékén a vásárvárosok –Az eltérő tájak kontaktzónája mivel nem pont-, hanem vonalszerű  a vásárvárosok füzérszerűen egy sorba rendeződve ún. vásárvárosvonalat alkotnak

7 7 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök A városok kifejlődésével párhuzamosan hamar megjelent a kereskedelmi funkció  városi piacok egyre ismertebb, jelentősebb helyekké váltak az azokat felkereső, környékbeli lakosság számára is A városok kifejlődésével párhuzamosan hamar megjelent a kereskedelmi funkció  városi piacok egyre ismertebb, jelentősebb helyekké váltak az azokat felkereső, környékbeli lakosság számára is A görög agóra, a római fórum, a középkori piactér: nem csak kereskedelmi funkció, központi terek a köréjük épülő templomokkal, uralkodói palotákkal fontos kulturális, vallási és politikai szerepkörök A görög agóra, a római fórum, a középkori piactér: nem csak kereskedelmi funkció, központi terek a köréjük épülő templomokkal, uralkodói palotákkal fontos kulturális, vallási és politikai szerepkörök Piacok közelsége előnyt jelentett a kézműipar megtelepedése számára is  városi gazdaságban mezőgazdasági kívüli kereskedelmi és kisipari tevékenységek is Piacok közelsége előnyt jelentett a kézműipar megtelepedése számára is  városi gazdaságban mezőgazdasági kívüli kereskedelmi és kisipari tevékenységek is Gazdasági és politikai vezető szerep  védelmi funkció szükséges Gazdasági és politikai vezető szerep  védelmi funkció szükséges –Városfal képe: a falvaktól megkülönböztető fontos látványelemet is jelentett Hagyományosan meghatározó jelentőségű tehát a városokban előforduló tevékenységek sokszínűsége Hagyományosan meghatározó jelentőségű tehát a városokban előforduló tevékenységek sokszínűsége –Falvakban általában csak néhány funkció –Városok a különböző szolgáltatások széles skálája

8 8 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Nem csupán a szolgáltatási funkciók mennyiségében, hanem azok minőségében is alapvető különbség figyelhető meg a falvak és a városok között Nem csupán a szolgáltatási funkciók mennyiségében, hanem azok minőségében is alapvető különbség figyelhető meg a falvak és a városok között Falvak: általában kizárólag csupán alapfunkciók (pl. általános iskola, orvosi rendelő, kisbolt vagy rendőrőrs) jellemzőek Falvak: általában kizárólag csupán alapfunkciók (pl. általános iskola, orvosi rendelő, kisbolt vagy rendőrőrs) jellemzőek Városok az alapellátás mellett központi funkcióknak is otthont adnak (pl. középiskola, kórház, áruház vagy rendőrkapitányság) Városok az alapellátás mellett központi funkcióknak is otthont adnak (pl. középiskola, kórház, áruház vagy rendőrkapitányság) Számos ellátótevékenység (oktatás, egészségügy, kereskedelem, rendvédelem) intézményhálózata hierarchikus elrendeződésű Számos ellátótevékenység (oktatás, egészségügy, kereskedelem, rendvédelem) intézményhálózata hierarchikus elrendeződésű –Egyes szintekhez különböző intézménytípusok tartoznak (pl. az oktatásban óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem) Egyes települések különböző hierarchiaszintű intézményeknek adnak otthont Egyes települések különböző hierarchiaszintű intézményeknek adnak otthont Befogadott intézmények alapján maguk a települések is hierarchiába rendezhetők  maga a településhálózat is hierarchikus felépítésű Befogadott intézmények alapján maguk a települések is hierarchiába rendezhetők  maga a településhálózat is hierarchikus felépítésű –Hierarchia felső szintjein elhelyezkedő a városokra a vezető, központi szerepkörök jellemzők

9 9 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Funkcionális városfogalom: egyes országok (pl. k-köz-eu többsége): a városok hivatalos meghatározása Funkcionális városfogalom: egyes országok (pl. k-köz-eu többsége): a városok hivatalos meghatározása –Központi funkciók léte –Saját népességük mellett a környező falvak lakóit is ellátják áruval és szolgáltatásokkal Várost komplex mutatók alapján funkcionális értelemben különítik el a falutól Várost komplex mutatók alapján funkcionális értelemben különítik el a falutól –Városi jogállás megítélésében különösen fontos hangsúlyt kap a megfelelő mennyiségű és minőségű központi szerepkört biztosító intézmény megléte vagy az infrastruktúra fejlettsége Mo: kritériumrendszer egyre engedékenyebbé vált  várossá nyilvánítás szabályainak kiürülése  városállományunk „felhígulása” Mo: kritériumrendszer egyre engedékenyebbé vált  várossá nyilvánítás szabályainak kiürülése  városállományunk „felhígulása” A városok központi szerepköreik szerinti meghatározásának egységes nemzetközi alkalmazásánál alapvető nehézség A városok központi szerepköreik szerinti meghatározásának egységes nemzetközi alkalmazásánál alapvető nehézség –Városi jelleghez kötött funkciók, intézmények és kommunális ellátások kritikus szintje és köre társadalmanként eltérhet –Technikai fejlődéssel és fogyasztási szokásokkal párhuzamosan az elvárt központi funkciók időben is gyorsan változnak

10 10 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége

11 11 Ipari forradalom – modern városok: munkaerőigényes gyáripari termelés otthonai  tevékenységi sokszínűségük mellett a gazdasági arculatuk is egyre határozottabban eltért a falvakétól Ipari forradalom – modern városok: munkaerőigényes gyáripari termelés otthonai  tevékenységi sokszínűségük mellett a gazdasági arculatuk is egyre határozottabban eltért a falvakétól Városi gazdaságokat ekkortól mindmáig főleg a mezőgazdaságon kívüli ágazatok határozzák meg Városi gazdaságokat ekkortól mindmáig főleg a mezőgazdaságon kívüli ágazatok határozzák meg –XX. század második feléig főleg az ipari tevékenység vált meghatározóvá, ami alapvetően megkülönböztette őket a továbbra is agrárkarakterű falvaktól

12 12 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége Társadalmi mobilitás (lakosság mezőgazdaságból iparba vándorlása) egyúttal földrajzi migrációt (faluból városba áramlás) is jelentett Társadalmi mobilitás (lakosság mezőgazdaságból iparba vándorlása) egyúttal földrajzi migrációt (faluból városba áramlás) is jelentett Nem csak a gyárak vonzották a népességet a városokba, hanem fordítva is: Nem csak a gyárak vonzották a népességet a városokba, hanem fordítva is: –Nagy nőtt metropoliszok, mint óriási közeli felvevőpiac egyúttal ideális telephelyeivé is váltak a nagyszériás fordista tömegtermelés számára Egy térség gazdasági fejlettségét ekkoriban még jól kifejező iparosodottsága és városodottsága tehát kölcsönösen hatottak egymásra  maga az iparosodással párhuzamosan végbemenő urbanizáció is végső soron a fejlettség, a modernitás fokmérője Egy térség gazdasági fejlettségét ekkoriban még jól kifejező iparosodottsága és városodottsága tehát kölcsönösen hatottak egymásra  maga az iparosodással párhuzamosan végbemenő urbanizáció is végső soron a fejlettség, a modernitás fokmérője Ipar dominálta a korszak a városi gazdaságait, de ezek a városok sem monofunkcionálisak  számos lakossági köz- és magánszolgáltatás (például közlekedési, oktatási, egészségügyi, közigazgatási, rendészeti, kommunális és kulturális szolgáltatás) Ipar dominálta a korszak a városi gazdaságait, de ezek a városok sem monofunkcionálisak  számos lakossági köz- és magánszolgáltatás (például közlekedési, oktatási, egészségügyi, közigazgatási, rendészeti, kommunális és kulturális szolgáltatás) –Zsúfolttá váló nagyváros működtetése megkövetelte –Technikai fejlődés pedig lehetővé is tette

13 13 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége XX. sz. második fele, fejlett világ: nyersanyagtermelő és feldolgozó nehézipar válsága XX. sz. második fele, fejlett világ: nyersanyagtermelő és feldolgozó nehézipar válsága –Jóléti társadalmak: erősödő munkásszakszervezetek –Kimerülő ipari nyersanyagforrások –Erősödő környezettudatosság, az anyagtakarékos technikai innovációk (pl. miniatürizáció) –Fejlődő világ, mint piaci versenytárs megerősödése Paradigmaváltás: Paradigmaváltás: –Posztmodern városokban továbbra is a mezőgazdaságon kívüli tevékenységek jellemzőek –De ipar helyett a szolgáltató ágazatok (dezindusztrializáció vagy tercierizáció) –Megmaradt ipar is inkább a kisszériás, környezettudatosabb posztfordista termelés –Meglévő szolgáltatások mellett sokféle újabb tercier és kvaterner szolgáltató ún. „kreatív” ágazat (pl. pénzügyi, kutatás–fejlesztési, művészeti, szórakoztató, turisztikai vagy hírközlési tevékenységek) –Információs társadalomba intenzíven bekapcsolódó városok egyúttal az információáramlás elosztó központjaivá (hub) válnak Korábbi központi piactér továbbra is megmaradt a városban (Time Square, Broadway, Wall Street, City of London) Korábbi központi piactér továbbra is megmaradt a városban (Time Square, Broadway, Wall Street, City of London) –De tevékenységi köre a kor igényének megfelelően átalakult III. évezred: a városi gazdaságokra a szolgáltatások nagyon színes, sokoldalú keveredése jellemző III. évezred: a városi gazdaságokra a szolgáltatások nagyon színes, sokoldalú keveredése jellemző –De globalizálódó világban egyes városok közötti egyedi különbségek részben el is halványultak

14 14 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége Agrárium alacsony súlyának figyelembe vétele a városok meghatározásánál leginkább napjainkban már csak a fejlődő világban releváns Agrárium alacsony súlyának figyelembe vétele a városok meghatározásánál leginkább napjainkban már csak a fejlődő világban releváns –India kritikus 5000 fős népességszám kritikus 5000 fős népességszám 400 fő/km2-es népsűrűség 400 fő/km2-es népsűrűség férfi munkavállalók legalább 75 százaléka a nem mezőgazdasági szektorokban dolgozik. férfi munkavállalók legalább 75 százaléka a nem mezőgazdasági szektorokban dolgozik. Fejlett világ: agráriumon kívüli ágazatok gazdasági aránya ma már kevésbé mérvadó a városok definiálásában Fejlett világ: agráriumon kívüli ágazatok gazdasági aránya ma már kevésbé mérvadó a városok definiálásában –Tercier ágazatok nem csak a városi hanem a vidéki gazdaságokban is teret hódítanak –OECD (fejlett országok): vidéki térségeiben is átlagosan mindössze 14 százalék az agrárkeresők aránya