Településföldrajz E.3.397, hétfő 9.50–11.20 E.3.334, kedd 8.00–9.30

Az előadások a következő témára: "Településföldrajz E.3.397, hétfő 9.50–11.20 E.3.334, kedd 8.00–9.30"— Előadás másolata:

1 Településföldrajz E.3.397, hétfő 9.50–11.20 E.3.334, kedd 8.00–9.30
Összesen 13 alkalom 2 óra elmarad: április 21. (húsvét hétfő) és április 29. Számonkérés: szóbeli vizsga A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Városföldrajz – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajz tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39–70. 1

2 A településfejlődésre ható tényezők
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

3 A települések fejlődésének hatótényezői
Települések kialakulása, fejlődése: különféle hatótényezők Nem pontszerű hatások – nem csak egyes településekre, nagyobb térségekre is hatnak Összetevődnek Történelem során átértékelődnek Kezdetben: inkább természeti (környezeti) tényezők Alacsonyabb technikai szint Mezőgazdasági és védelmi funkciók Legkevésbé változó tényezők Technikai fejlődéssel mégis alárendeltebbé váltak (földrengésbiztos épületek, gátak, utak, közművek) XX. sz.: inkább gazdasági, társadalmi, politikai, műszaki tényezők Ny-szibériai CH Izrael által megszállt arab területek szocialista „újvárosok” 3

4 Települések gazdasági fejlődésére ható tényezők
4

5 Természeti tényezők Település ma is szoros kapcsolatban áll a tájjal, természeti környezettel Közlekedési kapcsolatok Gazdaságtelepítő: ipar, idegenforgalom Kedvező természetföldrajzi adottságok befolyásolják a Településhálózat sűrűségét Mérsékelt égöv alföldjei: sűrű Sivatagok, őserdők, magas hegységek: ritka Települések méretét: területi kiterjedés, eltartható népesség, gazdasági funkciók (gazdálkodás, piac, ásványkincsek) Legnagyobbak mind kedvező fekvésűek (Budapest, Bécs, Milánó, Párizs, London, Buenos Aires, Rio de Janeiro, Peking) Települések belső szerkezetét (pl. Velence) 5

6 Természeti tényezők két csoportja
Helyzeti energiák Földrajzi fekvésből adódó előnyök Inkább a városoknál Abszolút helyzet, relatív fekvés Helyi energiák Csak „helyben” rendelkezésre álló, települések fejlődését lokálisan serkentő adottságok Inkább a falvaknál Elnevezés: Cholnoky Jenő Foglalkozott vele: Teleki Pál, Fodor Ferenc, Mendöl Tibor 6

7 Helyzeti energiák 7

8 Helyzeti energiák: I. abszolút helyzet
Település elhelyezkedését megadó konkrét számadatok Földrajzi szélesség Földrajzi hosszúság Tengerszint feletti magasság Egyenlítőhöz viszonyított helyzet: klimatikus viszonyok Közvetve gazdálkodás mikéntjét Nem árulja el a település jellegét, funkcionális szerepkörét 8

9 Helyzeti energiák: II. relatív fekvés
Fontosabb a településfejlődés szempontjából Környező településekhez képest kedvezőbb helyzetű-e Kedvező fekvés: gyorsabb fejlődés, központi funkciók, nagyobb népesség Jellegük szerint tipizálhatók Eltérő jellegű tájak érintkezése Homogén jellegű tájak központja Kedvező forgalmi helyzet Kisebb városok: tiszta típusok Nagyvárosok: több helyzeti energia 9

10 1. Eltérő jellegű tájak érintkezése
Tájak: sajátos gazdálkodási feltételek, termékek Tájhatárok: eltérő termékek cseréje  vásárvonalak Hegyvidék-alföld találkozása Fa és bányakincsek vs. mg-i termékek (pl. gabona) Középkori vásárvonalak a Kárpát-medencében Vásárvárosok: legkedvezőbb forgalmi helyzetű pontokon (pl. árkok, völgyszorosok, hágók, egyéb átkelőhelyek) Sátoraljaújhely, Tokaj, Miskolc, Eger, Gyöngyös, Vác Síkságon belül talajtípusok határa Eltérő gazdálkodási jelleg Debrecen (Hajdúság: lösz, Nyírség: homok) Sivatagok pereme (vízforrás, karavánutak metszéspontja) Timbuktu, Kartúm, Jarkend Tengerpart (tengeri javak értékesítése) 10 10

11 2. Homogén jellegű tájak központja
Nagytáj középpontjából könnyen elérhető, ellenőrizhető a táj minden pontja Medencék Budapest, München, Párizs, London Balassagyarmat, Tapolca, Klagenfurt Ármentes térszínek Debrecen (Tisza, Hortobágy, Berettyó, Ér, Kraszna árterei között) Tengeri szigetek Tengerparti: Kérkira (Korfu), Visby (Gotland) Sziget belsejében: Nicosia (Ciprus), Antananarivo (Madagaszkár) 11 11

12 3. Kedvező forgalmi helyzet
Felértékelődött a szerepe ipari forradalom modern közlekedési technikák nagytömegű áruszállítás Különösen a tengerhajózás és a vasút elterjedése óta Jó elérhetőség Térbeli összeköttetés 12 12

13 3. Kedvező forgalmi helyzet
Folyami átkelőhelyek Eleinte gázlók: Oxford, majd hídi városok: Komárom, Baja, Szolnok, Csongrád) Szárazföldi folyótorkolatok Lyon (Rhone–Saone), Győr, Tokaj, Szeged Tengeri folyótorkolatok (főleg tölcsér) Bréma, Hamburg, Rotterdam Kikötésre alkalmas tengeröblök Dalmát tengerpart Tengerszorosok Stratégiai, közlekedési Dover, Gibraltár, Isztambul, Aden, Szingapúr Földszorosok (kisebb jelentőségű) Szárazföldi közlekedési, kiegészülhet csatornával Szuezi-, Panama-, Korinthoszi-csatorna 13 13

14 3. Kedvező forgalmi helyzet
Árkok Tata, Mór, Pilisvörösvár Völgyek kijáratai Eger, Miskolc, Vác Hágókapuvárosok Innsbruck és Bolzano (Brenner-hágó), Martigny és Aosta (Szt. Bernát-hágó), München és Milánó (Alpok), Kolozsvár (Királyhágó), Munkács (Vereckei-hágó), Brassó (Tömösi-hágó), Nagyszeben (Vöröstorony-szoros) Vasúti csomópontok (Mo-i hálózat kiépülése: XIX. sz.) természeti (domborzat, vízrajz), katonai-stratégiai, gazdasági (nyersanyaglelőhelyek), külgazdasági (Nagyvárad–Fiume) szempontok, földbirtokviszonyok Szolnok, Nyíregyháza, Békéscsaba, Budapest (világváros) Határátkelőhelyek Záhony, Röszke, Hegyeshalom 14 14

15 Helyi energiák 15

16 Helyi energiák Természeti tényezők A tér csak bizonyos pontjain
Település létrejöttéhez Plusz fejlesztő előny, ha már odatelepült a város Széles körűek Domborzat Víz Ásványkincs előfordulások Ökológiai tényezők (környezeti állapot) Biztonság (nincs földrengés-, árvíz-, belvízveszély: költséges előkészítő védelmi munkák kellenének) 16 16

17 Domborzat Folyóteraszok, homok- és löszhátak (síkságokon)
Árvízmentes Főleg Alföldön, Buda Morénasáncok (egykor eljegesedett területeken) Magasabb és termékenyebb Finnország, Svédország egyes területei Kárfülkék (hegyvidékeken) Szélvédett alsó részei Törmelékkúpok (hegyvidékeken) Réteglépcsők lábai Szőlőtermelés, intenzív kertgazdálkodás Hatóterületek: Közlekedéshálózat, települések építészeti jelleg (Pécs, Esztergom, Veszprém) 17 17

18 Domborzat Hatóterületek: Domborzat településfejlesztési nehézségei
Közlekedéshálózat Települések építészeti jellege (Pécs, Esztergom, Veszprém) Domborzat településfejlesztési nehézségei Síkságok: települések szétterülése, területpazarlás – elnyúló műszaki infrastruktúra – magasabb költségek (alföldi városaink) Dombságok: bonyolultabb, drágább közlekedési vonalak (Prága, Kijev, Besztercebánya, Zalaegerszeg) Hegységek: még bonyolultabb, víz-, energiaellátás, szennyvíz, felszíni víz elvezetése, tereprendezés 18 18

19 Víz Kezdetben létszükséglet: ivóvíz
Különösen száraz sivatagi-félsivatagi éghajlaton Mennyiség és minőség Sivatagi kutak, oázisok Karsztvidékek (mélyen van a talajvíz) Karsztforrások Nyersanyagforrás (gazdaságserkentő tényező) Energiatermelés, alumíniumipar, élelmiszeripar Energiaforrás Malmok XX. sz.: idegenforgalom (gyógyturizmus, termálvíz) Cserkeszőlő, Zalakaros, Hévíz, Harkány, Bük 19 19

20 Nyersanyagok Korábban: fa (középkori német falvak nevei: Buche, Tanne, Linde, Wald) Só (Parajd) Érclelőhelyek: középkori bányavárosok Építőanyagok Energia-lelőhelyek XIX. sz: szénmedencék XX. sz. közepétől: szénhidrogénmezők 20 20

21 Modern helyi energiák: ökológiai és image tényezők
Domborzat, víz, nyersanyagok: klasszikus helyi energiák XX. sz. közepétől: modern helyi energiák Ökológiai tényezők (környezeti állapot) Táj szépsége (pl. vízesések): turizmussal összeköthető Történelmi események helyszíne (csaták): Mohács, Waterloo, Kápolna Vallási jelenségek helyszíne (búcsújáróhelyek) 21 21

22 A helyi és helyzeti energiák együttes hatása
Természeti tényezők szerepe összetetten érvényesül Nagyobb települések (London, Párizs): helyi, helyzeti energiák összeadódnak Budapest Medenceközponti fekvés Alföld és Budai-hegység találkozása (vásárvonal, vásárváros) Pilisvörösvári-árok elvégződési pontja (Bécs, Ny-Európa felé útvonal) Magaslat: Budai Vár (IV. Béla), teraszok Erdők (fa, vad), folyó (ivóvíz, hal), hegység (építőanyag) Folyami átkelőhely (Duna): első állandó kőhíd Közúti és vasúti csomópont Víz megléte (ivóvíz, ipari víz) Gyógyturizmus Táj szépsége (világörökség része) 22 22

23 A helyi és helyzeti energiák együttes hatása
23 23

24 Nem természeti tényezők
24

25 Gazdasági tényezők Ókor, középkor
Mezőgazdaság (falu) Kereskedelem, kézműipar (város) Ipari forradalomtól kezdve erősödik meg igazán a szerepe Bányászat: szén, érc (bányász falu, bányaváros) Feldolgozóipar (város) Fejlett infrastruktúra, egyéb ágazatok is (nagy településcsoportok, pl. Közép-Anglia, Ruhr-vidék, nagyvárosok pl. XIX sz. végi Bp.) De rontja a környezeti adottságokat 1970-es évek (Mo es): posztfordizmus Ipar szerepe lecsökken, de nem szűnik meg Tercierizálódás: iparosításból kimaradt területek, vonzó klimatikus, táji adottságok (inkább nagyobb városok) 25 25

26 Társadalmi tényezők Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a szerepe
Szorosan összefügg a gazdasági tényezőkkel (munkanélküliség) Egyházi és világi székhelyek Fiatalos korösszetétel, magasabb átlagos iskolai végzettség Elöregedő falusi térségek, válságtérségek: fiatalok, képzettek kivándorlása Nemzetiségek Nemzeti konfliktusok hiánya Kisebbségek érdekérvényesítő képessége Sváb falvak vs. cigányfalvak Dinamikusan fejlődő régiók: munkaerőhiány – vendégmunkások – multikulturalizmus Különösen a települések belső fejlődésében Etnikai szegregáció, gettósodás (Budapest: 1980-as évek, majd rendszerváltás után felerősödik) 26 26

27 Politikai tényezők XX. sz: felerősödik Újvárosok
Korábban is: uralkodói székhelyek, stratégiai-védelmi központok Újvárosok Szocialista: Politikai (ideológiai, területfejlesztési) és gazdasági szempontok (nyersanyaglelőhelyek feltárása) Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros (=Tiszaújváros) meglévőt fejlesztették: Ózd, Tatabánya Esztergom, Balassagyarmat: nem támogatják Angol újvárosok Európai metropoliszok körül kialakított bolygóvárosok Fejlesztési dokumentumok 1971: Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció Területfejlesztési politika (állami vagy EU) Pusztán politikai megfontolások Izrael által megszállt arab területeken zsidó települések Erdély (1980-as évek): falurombolási terv Mo. (1950-es évek): tanyafelszámolási mozgalom Önkormányzati irányítás feltételei (Mo.: 1990) 27 27

28 Műszaki tényezők Vitatott, hogy külön tényezőcsoport-e
Közműellátottság Római Birodalom (pl. Savaria – Szombathely): víz-, szennyvízvezetékek, padlófűtés Ma közműolló Közlekedés Településközi és településen belüli Úthálózat és tömegközlekedés Építési technika Lakótelepek: nagyobb népesség Megváltozott a városszerkezet (Pécs, Szeged, Szolnok, Szombathely) 28 28