A finn nyelv rendszere és kutatása 2:

Az előadások a következő témára: "A finn nyelv rendszere és kutatása 2:"— Előadás másolata:

1 A finn nyelv rendszere és kutatása 2:
2013. tavasz A finn nyelv helye a világban: öröklött, szerzett/elvesztett és tipológiai tulajdonságok

2 Öröklött tulajdonságok
Miből állhat egy nyelv ősi öröksége? Morfémákból és szerkezetekből. Morfémákon belül: alapszókból (szabad morfémák) ősi toldalékokból, azaz ún. primér szóelemekből (kötött morfémák) (NB. A szótő is kötött morféma, de nem primér szóelem.)

3 Öröklött tulajdonságok: alapszók
névmások: mi − me, ti − te, ki − ke-, ku- stb. számnevek: három − kolme, négy − neljä stb. határozószók: alul − alla, elöl − edessä stb. rokonságnevek: fiú − poika, vő − vävy stb. testrésznevek: fej − pää, kéz − käsi stb. természettel kapcsolatos főnevek: fa − puu, hal − kala, víz − vesi stb. életmóddal kapcsolatos főnevek: nyíl − nuoli, vaj − voi stb.

4 Öröklött tulajdonságok: alapszók
társadalommal kapcsolatos főnevek: név − nimi, had − kunta stb. elemi igék: ad − antaa, él − elää, hall − kuulla, megy − mennä, fél − pelätä stb. Az alapszók számát a finnben kb. 300-ra teszik; szövegbeli gyakoriságuk származékaikkal együtt kb. 85%.

5 Primér szóelemek Primér szóelemek:
képzők: -l − - ele- (ugrál, gyakorol − hypellä, harjoitella); -m − -mA (álom, födém, öröm − elämä ’élet’, kuolema ’halál’) stb. jelek: -i- többesjel; -ne- módjel stb. ragok: -On, -An − -nA (névszók esetragozása); 1sg -m − -n, 2sg -d − -t (igei személyragozás) stb.

6 Öröklött tulajdonságok: szerkezetek
Szerkezeten értendő: a morfémák hangszerkezete a morfémák alkotta szerkezetek (vagyis a kötött–kötött, szabad–kötött, szabad–szabad morfémakombinációk és felépítésük)

7 Az uráli/finnugor alapnyelv szerkezeti sajátosságai
Hangszerkezeti sajátosságok pl.: affrikáták megléte kemény–lágy mássalhangzó-párok (pl. l–l', s–s') zöngés zárhangok hiánya f hiánya szóeleji mássalhangzó-torlódás hiánya a leggyakoribb szótagszerkezet a CVC(C)V magánhangzó-harmónia

8 Az uráli/finnugor alapnyelv szerkezeti sajátosságai
Szó- és mondatszintű szerkezeti sajátosságok pl.: Agglutináció (< lat. agglutinare ’odaragaszt’): sok képző, jel, rag hosszú szóalakok gazdag ragozási paradigmák (l. pl. 14 névszóeset) szintetikus jelleg (= egy szóalak – több morféma)

9 Az uráli/finnugor alapnyelv szerkezeti sajátosságai
Jobbszél-elv: szuffixálás (szuffigálás) prefixálás helyett alaptag a jobbszélen áll csak a jobbszélen jelölődnek az NP morfoszintaktikai jegyei, azaz: nincs jelző–jelzett szó kongruencia SOV szórend (ti. V a mondat "alaptagja")

10 Az uráli/finnugor alapnyelv szerkezeti sajátosságai
Egyéb: tagadóige nemragozódó tagadószó helyett nyelvtani nem hiánya számnév után egyes szám és (alanyi funkcióban) nominativus névszói állítmány (kopula hiánya, pl. m. Géza okos) intranzitív birtoklásmondat (”x-nek van y-ja”)

11 Szerzett/elvesztett tulajdonságok
Az öröklött tulajdonságok megváltozásának lehetnek ”belső” és ”külső” okai. Belső okon a nyelv állandó, természetes fejlődése értendő, külsőn pedig a más nyelvekkel való érintkezésnek, azon belül is főleg a huzamos kontaktusoknak, azaz az areális kapcsolatoknak a hatása. A hangváltozások nagy része az előbbi kategóriába tartozik. Ezeknek köszönhető pl., hogy ami az uráli vagy finnugor alapnyelvben *jäne, *päne, *säne alakban hangzott, az ma a finnben jää, pää, sää, a magyarban pedig jég, fej ~ fő, ég alakú. A külső hatásra bekövetkezett változásokra a következő diákon látunk példákat.

12 Szerzett/elvesztett tulajdonságok: a finn nyelv areális kapcsolatai
Az indogermán nyelvekkel való kapcsolataiban a finn, ill. az ősfinn, ill. az ősfinn-lapp főleg átvevő szerepet játszott. A következő nyelvekről van szó: ősbalti (a kontaktus kezdete: i.e. 3. évezred közepe, vége) ősgermán (a kontaktus kezdete: i.e. 2. évezred közepe) ősszláv (a kontaktus kezdete: i.sz. 600) svéd (a kontaktus kezdete: i.sz. 800)

13 Az indoerópai nyelvek családfája, benne az átadó nyelvekkel
indoiráni > perzsa, hindi, urdu, cigány stb. balti-szláv > balti (lett, litván), szláv (orosz, lengyel, szerb stb.) itáliai > olasz, francia stb. kelta > ír, walesi stb. germán > északi (norvég, dán, svéd stb.), északi-tengeri (angol), déli (holland, német) egyéb (anatóliai, albán, görög, örmény, tokhár)

14 Szerzett/elvesztett tulajdonságok: a finn nyelv areális kapcsolatai
A finn a közeli rokon nyelveivel is folyamatos kölcsönkapcsolatban állott, különösen a következőkkel (hogy miért épp ezekkel, az benne rejlik az előző óra anyagában): lapp inkeri vót E kontaktusokban a finn inkább az átadó fél volt.

15 Szerzett/elvesztett tulajdonságok a morfémák szintjén: jövevényszók
kb. 130 balti, 500 germán, több száz szláv és több ezer svéd jövevényszó (l. Lehikoinen 1994: 242–251) balti: hammas ’fog’, meri ’tenger’, silta ’híd’, tytär ’lánya vkinek’ germán: kansa ’nép’, kauppa ’üzlet’, kuningas ’király’, ranta ’part’, rikas ’gazdag’

16 Jövevényszók szláv: ikkuna ’ablak’, pappi ’pap’, risti ’kereszt’, tavara ’áru’ svéd: herra ’úr’, kaupunki ’város’, lasi ’üveg’, maanantai ’hétfő’, sakset ’olló’, talli ’istálló’ A XX. század második felében a svéd helyét az angol vette át, noha a finn–angol érintkezés nem nevezhető areálisnak: bändi ’együttes’, liftata ’autóstoppol’, meikki ’smink’, stara ’sztár’

17 Jövevényszók Mikor lehet veszteségről beszélni a szókölcsönzésnél, mikor nyereségről? Az új szavakat vagy egy régi helyett kezdik használni (pl. hammas a finnugor eredetű pii helyett; utóbbi mai jelentése: ’gereblye stb. foga’), vagy egy új, korábban ismeretlen fogalom neveként veszik át (pl. risti, lasi).

18 Szerzett/elvesztett tulajdonságok a szerkezetek szintjén
Talán kontaktushatással magyarázhatóak a következő hangszerkezeti változások: affrikáták eltűnése (vö. ősgerm., ősbalti) lágy/kemény párok eltűnése (vö. ősgerm., ősbalti) A d svéd hatásra jelent meg a XVIII-XIX. sz.-i művelt finn köznyelvben, a t gyenge fokú párjaként.

19 Szerzett/elvesztett tulajdonságok a szerkezetek szintjén
Kontaktushatással magyarázható szó- és mondatszintű szerkezeti változások: kongruencia megjelenése az NP-ben (vö. balti, germán, szláv) SVO szórend megjelenése (vö. svéd) kopula megjelenése (vö. balti, germán)

20 Továbbá: csak többes számban előforduló szók megjelenése (jauhot ’liszt’, silmät ’szempár’, sakset ’olló’, tanssit ’táncmulatság, bál’; vö. balti) a partitivus megjelenése grammatikai esetfunkciókban (alanyként, tárgyként, számnév után; vö. balti) kérdőszavas eldöntendő kérdés használata (vö. balti, szláv) összetett igealakok megjelenése (vö. germán) birtokos személyragozás visszaszorulása (vö. balti, germán, szláv) az alany-NP és a birtokos-NP kitételének (majdnem) kötelezővé válása

21 Tipológiai tulajdonságok
A szóalakokban a fúziós jelleg megjelenése az agglutinációs mellett: relatíve gyakran jut egy szóelemre több jelentés (pl. többes genitivusi -ten, indik. pres. 3sg -V) a hangváltozások eredményeképp néha viszonylag magas a tő- és a toldalékváltozatok száma, pl. nsg vesi, essg vete-nä, insg vede-stä, psg vet-tä, inpl ves-i-stä; gpl mies-ten: mai-den: kaloj-en: pappe- in(kokous) gyakori a tő és a toldalék fúziója (pl. psg kalaa, indik. pres. 3sg sanoo)

22 Tipológiai tulajdonságok
Az analitikus jelleg megerősödött a szintetikus rovására: segédszókkal kifejezett grammatikai kategóriák (pl. igeidő) kötelező alany-NP és birtokos-NP a beszélt nyelvben birtokos névmás használata birtokos személyrag helyett a beszélt nyelvben vagyis: egy szóalakra a korábbihoz képest kevesebb morféma jut, azaz megnő a mondat–szó arány.

23 Tipológiai tulajdonságok
Számos hangszerkezeti jellegzetesség jobban megőrződött, mint a magyarban. Ezt bizonyítják a következő finn–magyar szópárok: kala–hal, neljä–négy; rakuuna–dragonyos, ranska– francia, ill. az olyan sűrűn hallható ejtések is, mint Pudabest, kulassi, virma. Alapvetően megőrződött a szavak szintetikus jellege (viszonylag magas az egy szóalakra jutó morfémák száma). Megőrződött a ragozási rendszerek gazdagsága.