A Volgermeerpolder természetes lezárása

Az előadások a következő témára: "A Volgermeerpolder természetes lezárása"— Előadás másolata:

1 A Volgermeerpolder természetes lezárása
Kozma Dóra

2 Fogalmak I. Hulladéklerakó bezárása: a hulladék-átvételi és -lerakási tevékenységek megszüntetése. Hulladéklerakó lezárása: felső záróréteg rendszer megvalósítása. Csurgalékvíz: a lerakott hulladéktesten átszivárgó, illetve az ott keletkező minden olyan folyadék, amely a hulladéklerakóban marad, vagy amelyet a hulladéklerakó kibocsát. (1) Remediáció:vegyi anyagokkal szennyezett környezeti elemek és/vagy fázisok környezeti kockázatának elfogadható mértékűre csökkentése. Monitoring (monitorozás): a monitoring rendszer működtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétlődő gyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását.

3 Fogalmak II. HDPE: nagysűrűségű polietilén (High-Density PolyEthylene). A speciális környezetvédelmi HDPE fóliák olyan nagy sűrűségű polietilén fóliák, amelyek izolálásra, így vízzáró létesítmények (tározók, medencék, tavak, hulladéklerakók stb.) vízzárási, szigetelési problémának megoldására alkalmasak. A fóliák különböző vastagságban 0,6−3,0 mm kerülnek forgalmazásra, a tekercsek szélessége 5,1 m illetve 8,0 m. A termékek sima vagy érdesített felülettel rendelkeznek, így alkalmasak rézsűoldalak szigetelésére is. A lemezek toldása hegesztési eljárással történik. Erózió:a felszínen lefolyó víz (fluviális) vagy a jég (glaciális) talajpusztító munkája. Tágabban ide értendő a szél (eolikus) felszíni ill. talajpusztító munkája, ezt megkülönböztetésül deflációnak nevezzük.(2) (1) 20/2006 KvVM rendelet (2) Környezetvédelmi Információ

4 Mi a Volgermeerpolder? A huszadik században hulladéklerakónak használt terület, Hollandiában. Egy 105 hektáros mocsaras, ármentesített belvizes mélyföld sekély talajvízzel, nyílt víztükörrel és tőzeges talajjal Amszterdamtól 5 km-re északra. Lakossági és ipari hulladékok lerakására szolgált, ami nagy mennyiségű kémiai hulladékot foglal magába, ezért az egyik legszennyezettebb terület Nyugat-Európában.

5 A Volgermeerpolder I. 1981-ben bezárták és megkezdték a remediációt.
Elsőként a szennyezőanyagok és a szennyezett csurgalék környezetbe jutását kellett megakadályozni, amihez el kellett szigetelni a szennyezést a környezettől. A talajvíz monitorozási adatok szerint a talajvíz nem szennyeződött a környező mocsaras, belvizes területen. A mély tőzeges talaj természetes gátként megakadályozta a szennyezőanyag szétterjedését. Így elegendő lefedni a lerakót, ezzel a szennyezőanyag kiáramlását teljesen meg tudják akadályozni, a lerakó kvázi izolálva lesz a tágabb környezettől.

6 A Volgermeerpolder II. 2001-ben az ACV konzorcium (Advies Combinatie Volgermeerpolder) megkezdte a remediáció megtervezését. 2005-ben elkezdődött a remediáció, mely a tervek szerint 2010-ben befejeződik. A remediáció során az ACV szakemberi rájöttek, hogy a tőzeges talaj aktívszén szűrőként viselkedik, így akadályozza meg a szennyeződés szétterjedését. Az ACV létrehozott egy új fogalmat a „natural capping” (természetes lezárás) fogalmát.

7 „Natural capping” I. A takarófólia a hulladéklerakóknál a víz beszivárgását akadályozza meg a hulladéktestbe, a lerakót szigetelő fólia pedig a csurgalék kontrollálatlan elszivárgását. Az elv alapja, hogy a remediáció utáni időt is kihasználhatjuk. Ez a management fázis. Ez az azt jelenti, hogy mivel a HDPE fólia élettartama véges ( év), rendszeresen cserélni kellene. A takarófólia cserélésének elkerülése érdekében fejlesztették ki a „természetes lezárás” módszert, melynek köszönhetően a fóliát fokozatosan egy természetes, élő, szerves réteg váltja fel. (3) (3) ACV: consultant specialized in the clean-up of peat grasslands

8 „Natural capping” II. Hagyományos lerakóknál jól tömörített agyagos talaj és HDPE fólia akadályozza meg a szennyezőanyag környezetbe jutását, erre kerül egy vékony réteg talaj. Ezt a rendszert nehéz fenntartani, mert a vékony talajréteg könnyen lecsúszhat a fóliáról, mivel a növények nem tudnak mély gyökeret növeszteni, így nincs ami összetartaná a talajt (mint pl. a hegyoldalak növényzete). A fólia bomlása miatt pedig alá, vagyis a hulladéktestre is kerülhet.

9 A hulladéklerakó lezárásának kétféle lehetősége
Ha a hagyományos módon biztosítanak egy bezárt lerakót, akkor az eltemetett hulladékot tömör agyaggal és műanyag fóliával takarják be. Legalább 6 inch talaj szükséges néhány növény megtelepedéséhez. Ha azonban a lerakó tetején több lábnyi talaj van, akkor lehetővé tesszük a növényeknek a mélyebb gyökérzónák elérését. (4) (4) Texas Commission on Environmental Quality

10 Említett mértékegységek
Az inch (hüvelyk) a hosszúság mértékegysége. Jelölése: ″ 1″ = 2,54 cm 1 láb = 18,9-33,6 cm; a gyakorlatban általában 31,6 cm. Ma leggyakrabban angolszász jelentésében fordul elő, ahol 30,48 cm-t jelent. (5) (5) Wikipédia

11 A tőzeggel való természetes izolálás előnyei
A tőzeg, jelentős mennyiségű CO2-t tart vissza Egyszerű, hatékony, költséghatékony A lerakó illeszkedik a holland tájképbe Más országokban is használható eljárás (pl. az USA-ban is alkalmazták) Esztétikailag előnyösebb, mint látható az USA-beli Forth Worth-i lerakó esetében:

12 Kép forrása: Dienst Milieu en Bouwtoezicht
A Volgermeerpolder felülnézetből