BEAVATKOZÁSOK AZ EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA

Az előadások a következő témára: "BEAVATKOZÁSOK AZ EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA"— Előadás másolata:

1 BEAVATKOZÁSOK AZ EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA
Beavatkozások a vízgyűjtőn Pontszerű terhelések szabályozása (1) Lakossági szennyvíz Csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése terhelés növekedés Háromlépcsős tisztítás (mechanikai, biológiai tisztítás, P és N eltávolítás) Szennyvíz elvezetés Vízpótlás (hígítóvíz hozzávezetés)

2 Pontszerű terhelések szabályozása (2)
Állattartó telepek Hígtrágyás  almos technológia Hígtrágya komposztálás (esetleg biogáz termeléssel kombinálva) Megszüntetés Tisztítás Hígtrágya öntözés

3 NEM–PONTSZERŰ TERHELÉSEK
Mezőgazdasági nem–pontszerű terhelés Műtrágya felhasználás Művelési ág Művelési technológia Tevékenység felhagyás Városi lefolyás Záportározók Városi lefolyás kezelése nádastavon

4 BEFOLYÓ VÍZ KEZELÉSE Kémiai kezelés Wachnbach tározó (Németország)
Előtározó Balaton (Kis–Balaton tározó) Szűrőmező (nádastó) Tatai Öreg–tó (terv) Vízelvezetés

5 TAVON BELÜLI BEAVATKOZÁSOK
Célja Fajtái Alkalmazási terület Hasznosság Költség Előnyök és hátrányok

6 Foszfor inaktiválás az üledékben Vas(III)–klorid
Kotrás  Hínárirtás  Foszfor inaktiválás az üledékben   Vas(III)–klorid Alumínium–szulfát Kalcium–hidroxid Kalcium–karbonát Hamu Ritkaföldfém–sók Üledék lefedése

7 Oxigénviszonyok javítása (főleg mély tavak esetében)
Hypolimnion levegőztetése Vegyszeres kezelés (hidrogén–peroxid) Cirkuláltatás Hypolimnion elvezetése Árnyékolás Biotechnikai eljárások Élőlények betelepítése (amúr, busa) Beavatkozás a táplálék láncba Kevés ismeret ÓVATOSSÁG!!

8 A HŐSZENNYEZÉS ÖKOLÓGIAI HATÁSAI
Természetes melegedési és hűlési folyamatok a vízi ökoszisztémában. Éves hőmérséklet változása elérheti a 30 oC-t. Ökoszisztéma alkalmazkodása a lassú (szezonális) változásokhoz. Szezonális szukcesszió. Gondot a hirtelen és nagymértékű hőmérsékletváltozás okoz.

9 FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK
Hőterhelés a vízbe irányuló egyszerű hőleadás (hőátadás). Hőszennyezés a vízi élővilág életében zavart és/vagy károkat okozó hőterhelés. A hőmérséklet hirtelen változása hősokkot okoz. Hőtűrés: élőlények hőmérséklet toleranciája.

10 Szubletális hőmérséklet: legnagyobb hőmérséklet, amelyen 96 óráig tartva a teszt élőlényeket, nincs pusztulás. Kritikus hőmérséklet: az élettevékenységekben kedvezőtlen változások következnek. LT50: hatórás inkubációs időhöz tartozó 50 %-os pusztulást okozó hőmérséklet. Közepes ellenállási idő: az a 96 óránál rövidebb időszak, amelyen belül a teszt élőlények 50 %-a elpusztul.

11 LT100: Letális hőmérséklet, az élőlények 100 %-a elpusztul.
Hőlépcső (T): A hidegvízi és a melegvízi oldal hőmérséklet különbsége. A hőstressz függ a hőhatás időtartamától, ezt befolyásolja: -  A melegvíz elkeveredési viszonyai, -  A hűtővíz és a teljes vízhozam aránya, -  A természetes hűlési folyamat intenzitása.

12 Tiszai hőcsóva profilja 1

13 Tiszai hőcsóva profilja 2

14 Tiszai hőcsóva profilja 3

15 Tiszai hőcsóva profilja 4

16 Hőlépcső (Tmax és T) A kondenzátor bemenő és kimenő oldala közötti értéket (Tmax). A teljes elkeveredés utáni értéket (T). Általában a téli és a nyári T között is különbséget tesznek. A T és Tmax értékére a következő megállapítások tehetők: A kisebb hőfoklépcsőt, de nagyobb hűtővíz mennyiséget általában előnybe részesítendő; A nyári 11 oC- os Tmax még elviselhető.

17 Kitettségi idő A legnagyobb hőfok különbség (mintegy 40 oC Pakson) a kondenzátorok. A dunai hőcsóvában mintegy 5 órát tartózkodik a víz.

18 A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA A VÍZMINŐSÉGRE
A vízminőség változáshoz min 10 %-os melegvíz hozam kell. Romló oxigénviszonyok (Tisza II.).

19 A HŐSZENNYEZÉS HATÁSA AZ ÉLŐ SZERVEZETEKRE
A reakció függ: A hőtűrésük mértékétől, A generációs időtől. Rövid generációs idő: társulás szerkezet átrendeződése Hosszabb generációs idő: pusztulás (plankton), vagy elvándorlás (halak).

20 BAKTERIOPLANKTON Könnyen alkalmazkodó társulás. Gyors generációs idő.
Főként a struktúra átrendeződésével reagál. Pszichrofil -- termofil baktériumok. Paksi és tiszai tapasztalatok. Hőszennyezés hatása a patogénekre

21 FITOPLANKTON A Tmax fontosabb tényező, mint a T.
A javasolt felső hőmérsékleti határ 28 oC. A T értéke max.12 oC. Kovaalgák helyett cianobaktériumok. Mechanikai tényezők hatása.

22 ZOOPLANKTON A mechanikai stressz fontosabb tényező, mint a T.
A hőstresszel járó pusztulás 10 % alatti, ha a hőmérséklet 29 oC alatti. A T értéke oC között változott.

23 ÉLŐBEVONAT Tmax = 25 oC. Bevonat-képződési problémák a hűtőrendszerben (pl. vándorkagyló, mohaállat stb.).

24 MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELENEK
LT50 és LT100 értéke általában 30 oC alatti, 28 oC -os Tmax engedhető meg. A dunai hőcsóvában az erőmű működése óta csökkent az üledék fauna fajszáma.

25 HALÁLLOMÁNY TMAX = 25-35 oCKÖZÖTT. HŐLÉPCSŐ = VÁNDORLÁSI GÁT.
PAKSON: oC-os hősokk jellegű és oC-os lassú hőfoknövelést viseltek el a halak. LT50 = oC fajtól függően. Tmax = 30 oC-os felső határt lehetséges. LT100 értéke oC közötti.

26 HATÁRÉRTÉKEK, ELŐÍRÁSOK
Megengedhető maximális hőmérséklet (Tmax) Tmax-ra oC közötti érték. Hazai viszonyok között a Tmax értéke 30 oC.

27 AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI
TERMÉSZETES ÁLLAPOT Alacsony népsűrűség Természeti források alacsony kihasználtsága Gyűjtögető-vadászó életmód Kevés hatás a környezetre Szelekciós előny: eszközhasználat, kommunikáció, gondolkodás, beszéd, írásbeliség Következmény: nagyobb forrás kihasználás = népesség növekedés

28 NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS HATÁSAI
Specializáció Mezőgazdaság fejlődése Ipar fejlődése Terjeszkedő magatartás (erdőirtás, ugar feltörés, ipari térségek, stb. ) Természetes táj kultúrtájjá változik Környezet terhelés nõ Lényeg: Az ember a többi fajjal szemben szelekciós előnyre tett szert, és azt ki is használja)

29 Következmény: - Túlszaporodás - Források felélése
- Életfeltételek romlása (környezetszennyezés) - Földi ökoszisztéma degradálása (diverzitás csökken, élőhelyek megszűnnek, stb.)

30 Gondok: - A fajok genetikailag nem követhetik a változásokat (időlépték!) - Egyes fajok eltűnnek örökre - Sok faj léte veszélyben van - A Föld véges - Hosszú távú tervezés kontra társadalmi törvények - Környezetvédelmi gondok globálissá válása

31 A MEZŐGAZDASÁG HATÁSAI A növénytermesztés intenzifikálása
KÉTNYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS HÁROMNYOMÁSOS GAZDÁLKODÁS VETÉSFORGÓ TALAJJAVÍTÁS (TRÁGYÁZÁS) TAGOSÍTÁS MŰTRÁGYÁK NÖVÉNYVÉDŐ-SZER GYOMIRTÁS NEMESÍTÉS GÉNTECHNIKA BELTERJES MEZŐGAZDASÁG ÖNTÖZÉS

32 Állattenyésztés fejlődése
RIDEG ÁLLATTARTÁS HÁZTÁJI ÁLLATTARTÁS NAGYÜZEMI ÁLLATTARTÁS NEMESÍTÉS GÉNTECHNIKA

33 Környezetvédelmi problémák
- Erdőirtások - Talajerózió - Szikesedés (Na, Ca, Mg) - vízgazdálkodással összefüggésben - Elsivatagodás - Fajdiverzitás csökkenés

34 A mezőgazdaság ökológiai hatásai
- Agrár ökoszisztémák létrejötte - Különleges társulások létrejötte (pl. kertek) - Szelekciós előny a termesztett fajoknak - Diverzitás csökkenés (kultúrtájjá válás) - Új társulások (taposott, rézsás, falrések és út menti társulások, stb.) - Nitrogénkedvelő fajok előnyben - Kozmopolita fajok előnyben - Természetes zonáció megzavarása

35 A BÁNYÁSZAT HATÁSAI (1) bányászat fejlődése Tájdegradáció
Iparfejlődés bányászat fejlődése Tájdegradáció Környezetvédelmi problémák - Esztétikai gondok (tájsebek) - Morfológiai felszín változás - Porszennyezés - Zajszennyezés - Felszíni lefolyás változás - Talajvízszint süllyedés (Nyírád) - Szennyezett bányavíz elhelyezés (tisztítás) (Tatabánya)

36 A BÁNYÁSZAT HATÁSAI (2) Bánya- és meddő rekultiváció szükségessége
- Erózió megakadályozás - Természetes szukcesszió utánzása - Erdősítés

37 AZ IPAR HATÁSAI (1) Vegyipar (műtrágya, műanyag, mosópor, hadiipar)
Kőolaj feldolgozó ipar Kokszolás - Rákkeltő anyagok (benzol, fenol, benzpirén) - Szagterhelés (cián, ammónia, kén-hidrogén, merkaptán, fenol, stb.) - Szennyezett hulladékvíz (-"- )

38 AZ IPAR HATÁSAI (2) Vas- és acélgyártás (CO, nehézfémek)
Színesfém kohászat, Al ipar (fluor származékok) Galvanizálás (nehézfémek, Kazincbarcika) Papír és cellulózipar (szervesanyag, Bajkál-tó) Bőripar (festékek, állati hulladékok, Cr) Cementgyártás (kén-dioxid, szilikát, por) Energiaipar (por, hamu, savanhidridek, stb.)

39 AZ IPAR HATÁSAI (3) Környezetvédelmi problémák
- Ipari parlagterületek (fejlett ipari államokban) - Légszennyezés - Környezet savasodása (északi államokban) - Üvegházhatás (globális hatás) - Hőterhelés (Paks, hőerőművek) - Radioaktív szennyezés (Csernobil) Nagy ipari termelés -- nagy szennyező képesség -- havaria események

40 AZ IPAR HATÁSAI (4) A gondok megoldási lehetőségei
- Legjobb hozzáférhető technológia alkalmazása - Környezetvédelmi törvények (határérték, bírság, behajtás) - Tisztítási előírások és technológiák - Állami szerepvállalás lehetősége a beruházásokban - A szennyező fizet elve (szennyezőre hárítás) - Tisztítás beépítése a termék árába (fogyasztóra hárítás) - A kármegelőzés fontossága - Kárelemzések - Környezeti hatásvizsgálatok - Ipar környezeti kárainak rekultivációja

41 AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (1)
Környezetvédelmi problémák a városiasodással kapcsolatban - Kevés elsődleges termelő szervezet - Felszín tömörödés - Nagy fedettség (aszfalt, beton, kő) - Hőkibocsájtás - Zajterhelés - Lakossági szennyvíz - Talajvíz szennyezés - Légszennyezés - Hulladékkezelés - Ipari szennyezőanyag kibocsátás

42 AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (2)
Ökológiai hatások - Mozaikos ökoszisztémák kialakulása - Emberek általi populáció gyérítés - Ökológiai szelekció hiánya

43 AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (3)
Környezetvédelmi problémák az út- és vasúthálózattal kapcsolatban - Építés során környezeti károsodás lép fel (területveszteség, bányakárok, stb.) - Mikroklíma megváltozása - Zajterhelés - Levegőszennyezés - Toxikus anyagok felhalmozódása az élővilágban - Sószórás jégmentesítésre - Élőhelyek elszigetelése - Vízgazdálkodási gondok (talajvízszint, felszíni vízelvezetés)

44 AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS HATÁSAI (4)
Környezetvédelmi problémák az idegenforgalommal kapcsolatban - Élőlények zavarása - Élőlények (növények elsősorban) taposása - Tápanyag terhelés növekedés -- eutrofizáció - Szennyvízkezelés - Hulladékgazdálkodás