Az „Építészet kezdetei, népi építészet” c. tárgy féléves feladatai

Az előadások a következő témára: "Az „Építészet kezdetei, népi építészet” c. tárgy féléves feladatai"— Előadás másolata:

1 Az „Építészet kezdetei, népi építészet” c. tárgy féléves feladatai
Épületmakett és műszaki rajzok tartalmi és formai követelményei Összeállította: Fekete J. Csaba okl.építészmérnök

2 A népi építészeti féléves feladat célja, hogy
Feladatkiírás: A népi építészeti féléves feladat célja, hogy a tárgyban szerzett elméleti ismeretek rendszerezett formában, egy-egy táji jellegzetességet mutató népi emlék összefüggéseiben kerüljenek bemutatásra; a bemutatás műszaki rajzban és méretarányos makettban történik

3 Tartalmi követelmények:
1.) Épületmakett munkarész elkészítéséhez szükséges általános ismeretek: Tartalmi követelmények: az egyes tankörökben meghatározott tájegységre jellemző forma-, szerkezet és anyaghasználat bemutatása, M 1:50-es léptékben, és ennek megfelelő kidolgozottságban Formai követelmények: az épületforma-, szerkezet- és anyag hű előadásmódja, ezek absztrakt (nem naturális) megfeleltetése, természetes vagy természetes alapú anyagok felhasználása

4 Épületfajták és makettek
lakóépület „középület” (templom) gazdasági épület

5 Épülettípusok és makettek
archaikus (XVIII. századi házformák) módos (XIX. századi házformák)

6 Makettek kialakítása tömegmakettek
„robbantott” (szerkezeteket és belső tereket bemutató) makettek

7 Egy kiállítás képei… …az Egyetem Aulájában

8 Székelyföld > < Kalotaszeg Felső-Tiszavidék >

9 Alföld > < Felföld Kisalföld >

10 Őrség > < Balatonfelvidék Baranya >

11 2.) A műszaki rajzok elkészítéséhez szükséges általános ismeretek
Tartalmi követelmények: az épület (makettel azonos méretű) M 1:50-es léptékű, műszaki igényű, ortogonális- (alaprajz, keresztmetszet és két homlokzat) és látványrajz (2 nézetből felvett perspektíva), feliratokkal (tájegységi megnevezés; név, tk. dátum) ellátva Formai követelmények: A/3 (vagy nagyobb) méretű rajzlapon, a műszaki ábrázolás követelményeivel összhangban (rendezett vetületek), ceruzával szerkesztve (esetleg tónusozva, kifestve), a főbb méretek (fesztáv, nyílásköz stb.) jelölésével

12 3.) Népi épületek és épületszerkezetek rajzi ábrázolásának alapjai
3.1.) Az ortogonális (merőleges) ábrázolás tulajdonságai és szabályai a térbeli alakzatot (ház) a (kép)síkra merőlegesen vetítjük, a vetületeket egymáshoz kapcsoljuk (rendezzük) és azonos léptékben készítjük, a rendezett vetületekből a méretek közvetlenül leolvashatók (mérethűség)

13 3.2.) A vetületi ábrázolások fajtái: alaprajz, metszet, homlokzat, látványrajz
ALAPRAJZ: az épület padlószintje fölött ~1m magasságban (de valamennyi nyílást átmetsző) vízszintes metsző síkra képzett merőleges vetület. METSZET: jellemzően az épület nyílásait átszelő, függőleges metsző síkra képzett merőleges vetület. (KERESZTMETSZET, HOSSZMETSZET). HOMLOKZAT: az épület kontúrján kívül eső, azzal oldalanként párhuzamos függőleges síkra képzett ortogonális vetület. RÉSZLETRAJZ: az épület jellemző szerkezeti részletét (ablak, ajtó stb.) bemutató merőleges vetületi ábrázolással készített rajz. LÁTVÁNYRAJZ: az épület centrális ábrázolási módszerrel képzett képies képe.

14 3.3.) A vetületi ábrázolások (rajzok) általános szemlélési szabályai
A merőleges vetületi ábrázolás során úgy képzeljük, hogy előttünk áll a tárgy, melyet vetítünk, mögötte a (kép)sík, melyre vetítünk. Így a tárgy (kép)síktól távolabbi – tehát felénk eső – oldallapja jelenik meg a vetületen: egyenes állású metszet fordított állású metszet Az általános szemlélési szabály a rajzokat kiegészítő méretszámok (kóták) és segédvonalaik elhelyezésére (állására) is vonatkozik.

15 3.4.) Rajzi vonalak jellegzetességei
A műszaki ábrázolásban önálló elnevezéssel illetett rendezett vetületeken (alaprajz, metszet, homlokzat) megjelenő vonalak vastagságukkal érzékeltetik a rajz típusát. vonaltípusok: vonal-vastagság: ceruza-jellemzők: alkalmazások: metszetvonal vastag 0.7 (0.5) B (HB) metszetrajzok vonalai (elmetszett szerkezetek kontúrvonalai) nézetvonal vékony szaggatott 0.3 (0.2) B (HB) el nem metszett szerkezetek ún. látott (nézett) részleteinek rajzi vonalai a metsző sík fölött/mögött elhelyezkedő ún. nem látott (takart) részletek rajzi vonalai kótavonal 0.3 (0.2) B (HB) egy adott mérettávolságot kijelölő szakasz szerkesztővonal alig látszó 0.1 (0.2) F (HB) rajzi segédvonal

16 3.5.) Anyagjelölés szabályai a népi épületek ábrázolásában
A műszaki ábrázolás általános követelményei szerint az elmetszett szerkezeteket nemcsak vonalvastagsággal, hanem anyagjelöléssel (grafikai szimbólummal) is meg kell mutatni; de a népi épületek rajzi ábrázolásánál nagyon kevés anyagot jelölünk, minimális anyagjelölést használunk. Mert: az ábrázolandó épületekre egyszerű, természetes, homogén anyaghasználat (föld, kő, fa stb.) jellemző a beépített anyagok (pl. a falszerkezetben) különböző felületképzéssel takartak (tapasztás, festés stb.)

17 3.6.) Méretarány, lépték (grafikus lépték) fogalma és szerkesztése
A műszaki rajzokon ábrázolt épületek, térbeli szerkezetek vetülete valóságos (természetbeni) méretükben nem készülhetnek el. A mérethelyes ábrázoláskor hasonlósági kicsinyítést alkalmazunk: H térbeli objektum valós hosszúsága ––– = a ––––––––––––––––––––––––––––– = módosítás h ábrázolt rajzi hossz A módosítás (arányszám) reciprok értéke: M „méretarány” (módosítási arány): M = 1: a (általában M 1: a jelöléssel) Ha a vetületi rajzról egymás után több hosszúságot kell lemérnünk, vagy a valóságból számos mérési adatot kell a rajzra rávinnünk, akkor – a számítások megtakarítása érdekében – a méretaránynak megfelelő léptéket (mérce) alkalmazunk. Az építészeti rajzokon alkalmazott vonalas léptéket „grafikus lépték”-nek nevezzük: pl. M 1: 8000 méretarányhoz tartozó grafikus lépték

18 4.) A népi építészet rajzfeladatainak megoldása és feldolgozása
4.1.) A feladatkiírás és a kiadott rajzok jellegzetességei A féléves feladat önálló feldolgozásának segítésére a hallgatók tájékoztató rajzokat kapnak kézhez, amelyek „életszagúak” (szélsőségesen változó minőségű xerox másolatok), esetenként ismeretlen léptékűek, a feladat céljától eltérő átalakításokat (jellemzően pl. cserélt tüzelőberendezéseket és nyílászárókat) mutatnak, a megadott méretadataik hozzávetőleges pontosságúak, ellentmondásosak

19 4.2.) A feladatmegoldás lépései és a szükséges tárgyi tudnivalók
I., ELRENDEZÉSI VÁZLATRAJZ készítése Jellemzői: szabadkézi (vázlat), néhány szerkesztő vonallal ábrázolja az épület tájegységi jellemzőit (pl. alaprajzi elrendezés, tüzelőberendezés, füstelvezetés módja, fedélszék, homlokzati megoldás), arányhelyes, megadott méretei csupán tájékoztató jellegűek, munkaközi (nem végleges papírra felhordott, beadásra szánt) rajz, amelyet tovább kell fejleszteni

20 Elrendezési vázlatrajz és a szerkezetválasztás (tájegységi jellegzetességek megismerése) a háztípusok megkülönböztetésének lehetőségei 1. Háztípusok kifejezőeszközei: faluszerkezet telekosztás (beépítés) telepítés (lakóház diszpozíciója) elrendezés (melléképületek) bejárat, tornác, eresz homlokzat (felületképzések) tetőforma (tömeg) alaprajzi elrendezés (osztat) konyha-szoba fűtési módja (füstelvezetés és tüzelőberendezés) 2. Háztípusok anyagi eszközei (anyag és építéstechnológia) : falazat (és benne lévő nyílászáró szerkezetek) födém tetőszerkezet héjazat

21 II., LÉPTÉKHELYES VÁZLATRAJZ készítése
Jellemzői: felszerkesztett, az épület összes lényeges részének vékonyvonalas rajzi ábrázolása fő méreteiben, leméréssel is ellenőrizhető szerkesztési pontossággal, az épület befoglaló méreteit, falvastagságokat, helyiség és nyílásméreteket (nem nyílástengelyeket) tartalmazza, munkaközi (nem végleges papírra felhordott, beadásra szánt) rajz, amelyet tovább lehet fejleszteni, részletesebbé és hitelesebbé tenni

22 III., VÉGLEGES RAJZ készítése
Jellemzői: szerkesztett, strukturáltan (hármas vonalrend) kidolgozott rajz, műszaki igényű, dokumentatív jellegű, az épületre vonatkozó minden lényeges adatot és információt (feliratok) léptékhelyesen tartalmazza, szerkezeti részleteket visszafogott anyagjelöléssel ábrázol