Biológiailag aktív és járulékos anyagok

Az előadások a következő témára: "Biológiailag aktív és járulékos anyagok"— Előadás másolata:

1 Biológiailag aktív és járulékos anyagok

2 1. A vitaminok szerepe a gyakorlati takarmányozásban
1.1. Vitaminok fogalma : olyan járulékos anyagok, amelyek az állati szervezetben igen kis mennyiségben fordulnak elô és elengedhetetlenek a normális életfolyamatokhoz 1.2. Avitaminozis, hipovitaminozis, hipervitaminozis fogalma Avitaminozis: valamely vitamin vagy provitamin teljes hiánya a takarmányban ( a gyakorlatban nem fordul elô)

3 Hipovitaminozis: valamely vitamin vagy provitamin
abszolut vagy relativ hiánya ill. a szükségleti szintnél alacsonyabb mennyisége a takarmányban. (gyakorlatban gyakran elôfordul) Oka: - tartási és takarmányozási viszonyok természetszerütlenné válása - termelés nagymértékü növekedése - ezzel az i- gényszintek növekedése Hipervitaminozis: valamely vitamin igényszintet lé- nyegesen meghaladó mennyisége a takarmányban.

4 A takarmányok vitamintartalma és az addicionális vitaminkészitmények
A takarmányok vitamintartalma - általában nem számolnak vele (kérôdzô állatoknál célszerü figyelembe venni) Befolyásolja: - növény faja,fajtája, fenofázisa, része - éghajlat, talaj - begyüjtés,tárolás, elôkészités - gyártási eljárás (ipari tak.-nál) Addicionális vitaminkészitmények: vitamin panelek, vitamin premixek A folyamatos ellátást biztositják.

5 2. Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészítés módjai
2.1. Karotinoidok, A-vitamin Karotinoidok - növényi szinanyagok (A-provitaminok) szerepe: növekedés, fejlôdés, szaporodásbiológiai funkciók ( nô-, és himivarban egyaránt) A-vitamin - csak az állati szervezetben alakul ki karotinoidokból szerepe: hámszövet védelme - minden hámeredetü szövetre hat Ellátás biztositása: KAROTINOIDOK- zöldtakarmányok, sárgarépa, tök (tárolás alatt bomlik) A-VITAMIN - állati eredetü takarmányok, ill. addicionálisan

6 2. Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészités módjai
2.2. E-vitamin és biológiai antioxidáns védelem E-vitamin ( tokoferolok) az egyetlen természetes eredetü zsiroldékony antioxidáns vegyületcsoport Szerepe: a biológiai membránok foszfolipidjeinek védelme a kontrollálatlan (per)oxidációs folyamatoktól. Védi továbbá az A-, és C-vitamint az oxigén- szabadgyökök által elôidézett károsodásoktól Forrás: silózott zöldtakarmányok, csiraolajok ill. addicionálisan

7 2. Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészités módjai
2.3. A D-vitamin szerepe és kapcsolata az ásványi anyag ellátással D-vitamin - kalciferol - aktiv formája (1,25-diOH kolekalciferol) az állati szervezetben alakul ki. Szerepe:- kalcium ( és P) felszívódást segíti: CaBP (Ca Binding Protein) szintézis, amely a Ca- nak a sejtmembránon való átjutásához szükséges kalcium transzport - csontba történô transzport Szintézis lehetôségek az állati szervezetben : -zooszterin (7-dehidrokoleszterin) UV - vit D3 -ergoszterin UV - vit D2 Forrás: állati eredetű takarmányok hüvelyes magvak (zooszterin, ergoszterin)

8 2. Az egyes vitaminok jelentősége és a kiegészítés módjai
2.4. K-vitamin szerepe, antivitaminjai Szerepe: véralvadási folyamatokhoz szükséges - a protrombint aktiváló enzimben szerepel Részt vesz több elem transzportjában, a csöves csontok növekedésében Antivitaminjai: kumarin (somkóró) - kompetitiv antagonista a protrombin szintézisnél Forrás: állati eredetű takarmányok, zöldlucerna

9 2. Az egyes vitaminok jelentősége és a kiegészítés módjai
2.5. B-vitamin csoport jelentősége, a kiegészítés módjai B1-vitamin (tiamin) -fiatal állatoknak fontos addicionálisan is Antivitaminja: tiamináz -nyers halhúsban Forrás: takarmányélesztô, korpa,sörélesztô B2-vitamin (riboflavin) - fiatal állatoknak és tojótyúkoknak fontos (keltethetôség) Forrás: tej,élesztô,szeszgyári moslékok B3-vitamin (pantoténsav) - gyakorlatban hiánya ritka minden takarmánynövényben jelen van (kivétel burgonya)

10 2. Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészités módjai
B4-vitamin (kolin) - májvédô hatása miatt baromfifajoknak fontos Forrás: zöld növényi részekben , de addicioná- lisan is indokolt B5-vitamin (niacin) - az állati szervezetben triptofánból képzôdhet Forrás: hüvelyes magvak , addicionálisan ser- tés és baromfi részére indokolt. B6-vitamin (piridoxid csoport) hiánya igen ritka Forrás: tej, élesztô B12-vitamin (kobalamin)- hemoglobin, purin, pirimidin szintézishez szükséges kofaktor Forrás: bélflóra (E. coli)

11 . Az egyes vitaminok jelentôsége és a kiegészítés módjai
Biotin - hiánya csak baromfinál jelentôs Antivitamin: nyers tojás - biotin -avidin Forrás: bélflóra, hüvelyes magvak (elôkezelés kárositja) C-vitamin (aszkorbinsav) - gazdasági állataink szintetizálni képesek Forrás: zöld növények, káposztafélék,paprika Kiegészítés: stresszhatások esetén az igény megnövekedhet

12 3. A takarmányok járulékos anyagai
közvetlen táplálóhatással nem rendelkeznek, de befolyásolhatják a táplálóanyagok kihasználását, illetve értékesülését Egyesek kifejezetten toxikus hatásúak is lehetnek az állati szervezetre. 3. 1. A takarmányokban található enzimek és ezek hatásai proteázok a fehérjék bomlási folyamatait indíthatják meg, ezzel elősegítve a takarmány gyors romlását és csökkentik annak biológiai értékét. Fitáz: a gabonamagvakban található ún. fitin-kötésből szabadítja fel a foszfort. ureáz a karbamidot bontja a kérődző állatok nem-fehérje-nitrogén (NPN) anyagokkal való ellátása során kell figyelmet fordítani az ammóniamérgezés elkerülése érdekében. Jelentős ureáz aktivitás: pl. szója. A hüvelyes magvakban jelenlévő lipoxigenáz a zsíroldékony vitaminokat (karotinoidok, A- és E-vitamin) és a telítetlen zsírsavakat károsítja a telítetlen kettőskötések oxidációja révén.

13 3. A takarmányok járulékos anyagai
3. 2. A takarmányok hormonhatású anyagai a szervezetben termelődő hormonokhoz hasonló kémiai szerkezettel rendelkeznek Fitoösztrogének: olyan vegyületek, amelyek női nemi hormon-szerű ún. ösztrogén hatással rendelkeznek. Hatásuk: gátolják az ösztrogének receptoraikhoz történő kapcsolódását pl. a petefészekben, ezzel receptor gátlást idéznek elő, ami az arra érzékeny állatfajokban -juh, ló, sertés- szaporodásbiológiai zavarokhoz vezetnek Számos növényfajban (lucerna, csenkesz-fajok) megtalálhatók

14 3. A takarmányok járulékos anyagai
3.3. A takarmányok egyéb antinutritív hatású komponensei Antinutritív hatású komponensek: közvetlen, vagy közvetett módon gátolják valamely táplálóanyag hasznosulását a szervezetben. A szerin-proteáz (tripszin, kimotripszin) inhibitorok a hüvelyesekben található fehérjék. Specifikusan gátolják a tripszin-, illetve a kimotripszin enzimek működését, gátolva ezzel a fehérjék emésztését, hasznosulását. A szerin proteáz inhibitorok nedves hőkezeléssel inaktiválhatók. Lektinek: a hüvelyesekben található glükoproteinek, amelyek bélgyulladást előidéző faktorok, közvetett módon szintén csökkentik a táplálóanyagok hasznosulását

15 3. A takarmányok járulékos anyagai
3.4. Alkaloidák és glükozidák hatásuk igen hasonló: - a takarmányokban rendszerint kis mennyiségben találhatók, - zömében íz-, aroma-, és szaganyagot képviselnek, - nagyrészük antinutritív, illetve toxikus hatású, - befolyásolják a takarmány étrendi hatását, specifikus hatást is kifejtenek.

16 3. A takarmányok járulékos anyagai
Az alkaloidák elnevezésüket oldatban lúgos kémhatásukról (alkalikus karakter) kapták. anyarozs ergotoxin, az őszi kikerics: kolhicin, bors:piperin, a mák: ópium, papaverin és morfin, a nadragulya atropin, ricinus: ricin Takarmányozási szempontból a legjelentősebb a csillagfürtben található lupinin. a legelő állatokban okoznak mérgezéseket, de némely alkaloid a legelőfű szénájában is aktív marad. Hatástalanításuk csak igen erőteljes kémiai beavatkozással lehetséges.

17 3. A takarmányok járulékos anyagai
3.4. Alkaloidák és glükozidák A glükozidák szénhidrát természetű anyagok Mandulában: amigdalin, lucernában és más pillangósokban: szaponinok a cirokfélék tannin, amely erőteljes antinutritív -emésztőenzim (fehérje- és zsíremésztés) gátló- hatással is rendelkezik. lenmag: linamarin