Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály

Az előadások a következő témára: "Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály"— Előadás másolata:

1 Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye

2 Nagykunság „Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére.” Petőfi Sándor: A Tisza

3 A Tisza Alföldünk főfolyója, hazánk második leghosszabb folyója
A Tisza Alföldünk főfolyója, hazánk második leghosszabb folyója. A Tisza teljes hossza 997 km. Az Ukrajnában magasodó Máramarosi-havasokban ered, s Szerbia területén Titelnél ömlik a Dunába. A Tisza évente kétszer árad, egyrészt kora tavasszal a Kárpátokban lévő hó olvadásakor, másrészt a kora nyári esőzések idején. A folyót a XIX. században erősen leszabályozták, kanyarulatait átvágták, s ezáltal a lerövidült folyó erejét és sebességét megnövelték. De az árhullámok még így is viszonylag lassan vonulnak le a megmaradt sok kanyar miatt. A folyó árterét mocsarak, nádasok, vizenyős rétek borítják. A Tisza árvizei az elmúlt századokban sok kárt okoztak, de a es pusztító árvíz arra is rávilágított, hogy további védőmunkára van szükség.

4 Vízduzzasztó

5

6 A Nagykunság a Tisza és a Körösök összefolyása között található, mélyen fekvő terület. A Jászság a Duna és a Tisza között lévő vidék északi részén, a Mátra vonulatától délre fekszik. Ezek a vidékek a folyóknak köszönhetik kitűnő minőségű talajukat. A Nagykunság tökéletes síkság, vagyis szinte teljesen vízszintes. A Tisza és a Körösök terítették szét hordalékukat itt. Hazánk legtermékenyebb tájai közé tartozik, a növénytermesztés egyik központi területe. A Jászság szintén iszappal borított termékeny vidék, véges-végig szántóföldekkel.

7

8 A Hortobágy különlegessége
A Hortobágy a Nagykunságtól északra, a Tisza bal partján terül el. A folyószabályozásokig a Tisza árterülete volt. A folyó régi medrének maradványai mai is megtalálhatók. A Hortobágyon nagy területet foglalnak el a szikesek. Ezek olyan vidékek, ahol a folyószabályozások, lecsapolások után a kiszárított területen kicsapódik a só. Ezek a területek szinte terméketlenek, kevés olyan növény van, amely alkalmazkodni tud a száraz, sós talajhoz.

9