Makroökonómia Aggregált kereslet.

Az előadások a következő témára: "Makroökonómia Aggregált kereslet."— Előadás másolata:

1 Makroökonómia Aggregált kereslet

2 Y,r M/P=L(Y;r) (PP) Y=C(Y-T)+I(r)+G (ÁP) Y*;r*
Exogén Fiskális politika adottság (G, T) Monetáris politika adottság (M, P) Endogén r; Y Az egyensúly csak egyszerre állhat fenn az ÁP és a PP Csak olyan r* és Y*, mely kettős egyensúlyt ad De P adottság ez határozza meg a klb-at és Y-t

3 Y E 3 4 1 5 IS Y’ Y Y = Y E = Y r r Y I E=C(Y-T)+I(r(1))+G
2

4 Az LM - görbe r r Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P: reál-pénzkínálat
2.) 2.) +ΔY 1.) 1.) L’ L Y M/P A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő, tehát reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik, ami változatlan pénzkínálat mellett magasabb reálkamatláb mellett hozza létre az egyensúlyt. A pénzpiaci egyensúlyi pontokat tartalmazó LM-görbén tehát magasabb reáljövedelemhez (vagyis magasabb reál-pénzkereslethez) magasabb egyensúlyi reálkamatláb tartozik (hiszen az LM-görbe mentén a reál-pénzkínálat változatlan).

5 IS - LM modell és az aggregált kereslet: árszínvonal-emelkedés
(AD görbe levezetése) r LM’ LM 2.) B A IS Y 3.) P B’ 1.) A’ AD Y

6 AD 1.) Az árszínvonal nő. 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken: - Az LM görbe balra tolódik, a reálkamatláb emelkedik. - (A reál pénzmennyiség csökken – túlkereslet a pénzpiacon –túlkínálat a kötvénypiacon – esnek a kötvényárfolyamok –emelkedik a reálkamatláb) 3.) A reálkamatlábak emelkedésével csökken a beruházási kereslet, így csökken a reáljövedelem is.

7 AD P Y r LM A 1 10000 4 LM(P=1) B 1,5 (1.) LM(P=1,5) (2.) C 6 (3.) D 9000 (4.)

8 Azaz: Mi történik, ha csökken az árszínvonal? P ↑  LM←  r ↑ 
Y ↓  AD-n balra mozdul Mi történik, ha csökken az árszínvonal? P↓ LM→  r ↓  Y ↑  AD-n jobbra mozdul

9 IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív monetáris politika
1.) A 2.) B IS 3.) Y P 3.) B’ A’ AD AD’ Y

10 IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív monetárispolitika
1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények árfolyamát, ami lenyomja a reálkamatlábat. 3.) A reálkamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül önmagánál nagyobb mértékben emeli az egyensúlyi reáljövedelmet. Az AD-görbe is jobbra tolódik, hiszen változatlan árszínvonal mellett nőtt a reáljövedelem.

11 IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív fiskális politika
B A IS’ IS Y P B’ A’ AD AD’ Y

12 IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív fiskális politika
Az expanzív fiskális politika (kormányzati vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés) jobbra tolja az IS-görbét. A multiplikátor-hatáson keresztül nő a reáljövedelem. Nő a reálkamatláb és AD görbe jobbra tolódik.

13 Restriktív monetáris, restriktív fiskális politika
RM M csökken M/P ↓→ LM← (balra) tolódik r ↑, mert a kötvénypiac túlkínálatos (a pénzmennyiség csökkenése megnöveli a pénzkeresletet, ami csökkenti a kötvények árfolyamát, tehát az r nő) AD ← (balra) tolódik, mert r ↑ így csökken a beruházási kereslet, csökken a reáljövedelem, így balra tolódik mert az árszínvonal állandó) RF IS balra (mert +T vagy –G így IS←) Y ↓ multiplikátor hatás AD ← (balra) mert

14 Budget Deficit G-T Tr, deficit, sufficit Pénzkibocsátás Kötvénykibocsátás Mi történik, ha egyszerre EM és EF politikát alkalmazunk a gazdaságban? Mit okoz a magas infláció? Mit okoz, ha alacsonyabb ország-minősítést kapunk?