– KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN – dr

Az előadások a következő témára: "– KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN – dr"— Előadás másolata:

1 – KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN – dr
– KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK AZ ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATBAN – dr. Laáb Ágnes BME, egyetemi docens, kandidátus elérhetőség: fogadóóra: kedd 10-12

2 KÖLTSÉG = ERŐFORRÁS-ÁLDOZAT
A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSOKKAL JÁR. MELYEK EZEK AZ ERŐFORRÁSOK? MUNKAERŐ MUNKAESZKÖZÖK (GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, STB.) MUNKA TÁRGYA (MEGMUNKÁLÁSRA VÁRÓ ANYAGOK, IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁSOK, STB. PÉNZ A TEVÉKENYSÉG ÉRDEKÉBEN FELMERÜLT ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSOK PÉNZBEN KIFEJEZETT ÉRTÉKÉT KÖLTSÉGNEK NEVEZZÜK.

3 A legmagasabb szintű költségfogalom, az opportunity cost (haszonáldozati költség).
A haszonáldozati költség a legnagyobb valószínűséggel választható alternatíva/alternatívák hozama/hozamai. A haszonáldozati költség nem számviteli kategória. A számviteli szabályozások csak azon erőforrás áldozatokat ismerik el költségként, melyek egyértelműen mérhetőek.

4 KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI
költségnem elszámolhatósági mód volumenhez való kapcsolat periodicitás tevékenységhez való kapcsolat időszakhoz való kapcsolat befolyásolhatóság kalkulálhatóság szerint. Volumenhez való kapcsolat szerint: viszonylag állandó költségek, változó költségek (lineáris, degresszív, progresszív, regresszív)

5 Költséghelyek Költséghelyek elkülöníthetők:
Elszámolás-technikai szempontok szerint (segéd-költséghely, vég-költséghely). Felelősségi területek szerint. Térbeli szempontok szerint. Funkcionális terület szerint. Feladatok: Az általános költségeknek a felmerülés szempontjából indokolt hozzárendelése a költséghelyekhez. A költséghelyek egymás közti teljesítménykapcsolatainak ábrázolása. A kalkulációs kulcsok kialakítása.

6 Költségviselők Költségviselők lehetnek: Folyamatok.
Projektek / munkák. Saját-rezsis beruházások. Belső teljesítmények, szolgáltatások, belső rendelések (pl. karbantartási, gyártási). Feladatok: Önköltség kiszámítás alapja (árminimum, elszámoló ár, közintézmények megrendelései). Árkalkuláció. Az eljárások összehasonlításának kiindulási adatai. Tevékenységfedezet számítás. A periódus eredményének meghatározása.

7 Az önköltségszámítás Közvetlen és közvetett költségek (költségviselők és költséghelyek)
Az önköltségszámítás a termék előállítás, szolgáltatás során felmerült költségek felosztására épít. Közvetlen költségnek tekinti – és közvetlenül a költségviselőre terheli – mindazon költségeket, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy mely termék, szolgáltatás érdekében merültek fel. (Pl.: közvetlen anyagköltség, közvetlen bérköltség stb.) Közvetett (általános vagy rezsi) költségnek tekinti – és költséghelyeken gyűjti – mindazon költségeket, amelyek a termelés során nem csak egy termékkel hozhatók kapcsolatba, hanem egy meghatározott időszakban valamennyi termék (szolgáltatás) célját szolgálják. (Pl.: épületek, gépek amortizációja stb.) A költségviselőknek a felmerült általános költségeket együttesen is viselniük kell, ezért a költséghelyeken gyűjtött általános költségeket időszakonként fel kell osztani az érintett költségviselők között.

8 A közvetett (általános) költségek felosztása
Vetítési alap A vetítési alap funkciója az általános költségek és a produktumok közötti kapcsolat megteremtése. Felosztás = Pótlékkulcs×vetítési alap ×100 Felosztandó általános költség tömege Pótlékkulcs %-ban= A felosztás az ún. pótlékoló kalkuláció metodikáját követi.

9 Költségfelosztási módszerek
Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

10 Az egyszintű fedezeti összeg-számítás (részköltség-számítás) logikája
Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

11 Az egyszintű fedezeti összeg számítás (teljesköltség-számítás) logikája
Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

12 Állandó költség felosztása és a fedezet
Egy vállalat "A", "B", és "C" terméket gyárt. Az árbevétel és a változó költség az egyes termékeknél az alábbiak szerint alakult. "A" "B" "C" "Összes" Árbevétel (mFt) Változó költség (mFt) Állandó költség (mFt) Gépóra felhasználás Munkaóra felhasználás Feladatok: 1) Osszuk szét a termékek között az állandó költséget az alábbi vetítési kulcsok segítségével a)      árbevétel b)      változó költség c)       gépóra d)      munkaóra 2)      Állapítsuk meg mind a négy esetben az egyes termékek nyereségtartamát! 3)      Mi lenne, ha a vállalat vezetői "C" termék gyártását megszüntetnék? 4)      Ábrázoljuk az árbevételt és a költségeket fedezeti diagram segítségével és olvassuk le a fedezeti pontot, ha feltételezzük, hogy a jelenlegi termelés a kapacitás 80%-át köti le! 5)      Számítsuk ki, mekkora lenne a fedezet 100%-os kapacitás-kihasználtság mellett? (feltételezve, hogy ez nem ütközik piaci korlátba).

13 a) vetítési alap az árbevétel
5 Összes költség (2+4) 9000 18000 16000 43000 Ssz. Megnevezés A B C Összes 1 Árbevétel 10000 20000 15000 45000 2 Változó költség 5000 25000 3 Vetítési alap 22% 45% 33% 100% 4 Állandó költség 4000 8000 6 000 6 Eredmény (1-5) 1000 2000 -1000

14 b) vetítési alap a változó költség
5 Összes költség (2+4) 8600 17200 43000 Ssz. Megnevezés A B C Összes 1 Árbevétel 10000 20000 15000 45000 2 Változó költség 5000 25000 3 Vetítési alap 20% 40% 100% 4 Állandó költség 3600 7200 18000 6 Eredmény (1-5) 1400 2800 -2200 2000

15 c) vetítési alap a gépóra felhasználás
5 Összes költség (2+4) 10400 17200 15400 43000 Ssz. Megnevezés A B C Összes 1 Árbevétel 10000 20000 15000 45000 2 Változó költség 5000 25000 3 Vetítési alap 30% 40% 100% 4 Állandó költség 5400 7200 18000 6 Eredmény (1-5) -400 2800 2000

16 d) vetítési alap a munkaóra felhasználás
5 Összes költség (2+4) 10625 20125 12250 43000 Ssz. Megnevezés A B C Összes 1 Árbevétel 10000 20000 15000 45000 2 Változó költség 5000 25000 3 Vetítési alap 31% 56% 13% 100% 4 Állandó költség 5625 10125 2250 18000 6 Eredmény (1-5) -625 -125 2750 2000

17 A "C" termék megszüntetése
4 Összes költség (2+3) 33000 Ssz. Megnevezés A B Összes 1 Árbevétel 10000 20000 30000 2 Változó költség 5000 15000 3 Állandó költség 18000 5 Fedezet (1-4) -3000

18 ÁKFN struktúra 80%-os kapacitáskihasználás mellett
x – 0,56x = 0 x  40910 Kapacitás: 0,80 : = q : q  0,73 Árbevétel mFt KAPACITÁS %

19 ÁKFN struktúra 100%-os kapacitáskihasználás mellett
0,80 : = 1,0 : x x  Fedezet: =6750 Árbevétel mFt KAPACITÁS %

20 A fix költség blokk differenciált kezelésének lehetősége
A „G” termék(fajta) árbevétele - A „G” termék változó költségei I. fedezeti összeg - A „G” termék(fajta) fix költségei II. fedezeti összeg („G” szint) Egy termékcsoport valamennyi termékfajtája II. fedezeti összegeinek összege - A termékcsoport fix költségei III. fedezeti összeg (a „G”-t tartalmazó termékcsoporté) Egy vállalati üzleti terület valamennyi termékcsoportja III. fedezeti összegeinek összege - Az üzleti terület fix költségei IV. fedezeti összeg (az üzleti területé) A vállalat valamennyi üzleti területe IV. fedezeti összegeinek összege - Vállalati fix költségek Az időszak eredménye Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

21 Mitől keletkeznek a költségek?
A hagyományos költséggazdálkodási rendszerekben a változó (közvetlen) költségek okai többnyire ismertek, a fix (közvett költségek) okai azonban feltáratlanok. A fix (közvetett) költségek súlya a gazdálkodásban nő. Ez az ismeretlen költségokozók növekvő szerepére utal.

22 A termeléssel azonban csak a változó költségek hozhatók kapcsolatba
A hagyományos költséggazdálkodási rendszerekben a költségeket a termeléssel magyarázzák A termeléssel azonban csak a változó költségek hozhatók kapcsolatba

23 A költségszerkezet azonban erőteljesen átrendeződött…
A közvetlen anyagköltség csökkenésének okai: megnőtt az automatizáltság, intenzívebbé vált a beszerzési és értékesítési piacokkal való kapcsolat a számítógépbe integrált gyártási rendszerek lehetővé teszik a termékek lényegesen rugalmasabb gyártását kifejlesztettek un. „éppen időben” rendszereket, hogy minimalizálják a készletezés (diszponálás, raktározás, előkészítés) költségeit termelési zavarok nélkül. A közvetlen bérköltség csökkenésének okai a bérköltség aránya elsősorban az erőteljes technológiai továbbfejlesztés és az ehhez kapcsolódó racionalizálás miatt csökkent. a csökkenő bérköltségek együtt jártak az ún. technológiai költségek (mindenekelőtt az értékcsökkenési leírások, kamatok, energia, karbantartás) emelkedésével. Az általános költségek növekedésének okai erőteljesen megnőttek az előkészítő, a tervező, az irányító és az ellenőrző tevékenységek a kutatásban és a fejlesztésben, a beszerzésben és a logisztikában, a gyártástervezésben és a gyártás-irányításban, a minőségbiztosításban és a minőségvizsgálatban, valamint a megrendelések lebonyolításában, a forgalmazásban és az egyéb szolgáltatások terén.

24 A hagyományos rendszerek jellemzői magyarázatának keresése
Hagyományos eljárások: a század elejétől a nyolcvanas évekig Módszertani kritika és megújulási törekvések a nyolcvanas évektől Miért? Tömeg- és szériatermelés  egyedi termékek Hosszabb életciklusok  rövidülés Kínálati piacok, kevésbé éles verseny  keresleti piacok, éles verseny Befelé fordulás lehetősége  nyitás a piacra és a stratégiai szemlélet hétköznapokba költözése Az informatikai támogatottság alacsonyabb foka informatikai „bumm” A közvetlen költségek magasabb aránya  általános költség „bumm” Az elő- és utóteljesítmények alacsonyabb aránya  drámai növekedés Illeszkedési problémák Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

25 A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS HIÁNYOSSÁGAI
PROBLÉMÁK A KÖLTSÉGEK OBJEKTUMHOZ RENDELÉSÉNÉL ÉS IDŐBELI LEKÉPEZÉSÉNÉL HIÁNYZÓ MÓDSZERTANI ÉS FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ A PERIODIZÁLÁS PROBLÉMÁJA MÓDSZERTANI HIÁNYOSSÁGOK HIÁNYOSSÁGOK KORLÁTOK A FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGET ILLETŐEN A STRUKTURÁLÁS PROBLÉMÁJA HIÁNYZÓ VEZETÉSORIENTÁLT KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK, A VERSENYSTRATÉGIÁRA VONATKOZÓAN A KÖLTSÉGINFORMÁCIÓK ÁTLÁTHATATLANSÁGA ÉS A KÖLTSÉGMENEDZSMENT ELÉGTELENSÉGE A STRATÉGIAI VERSENYPOZÍCIÓ NEGLIGÁLÁSA HIÁNYZÓ MOTIVÁCIÓS HATÁS DISZFUNKCIONÁLIS MAGATARTÁS ELŐIDÉZÉSE INFORMÁCIÓHIÁNY A SIKERPOTENCIÁLRÓL Forrás: Lázár László: Üzleti döntések megalapozása: a teljesköltség-számítástól a többszintű fedezetszámításig A költségszámítási rendszerek fejlődési tendenciái című április 21.előadása

26 Erőforrások osztályozása Kosiol nyomán
Forrás: Kosiol, E. Kostenrechnung der Unternehmung, 2. Aufl.Gabler, Wiesbaden p. 29

27 Az erőforrások csoportosítása Antal-Mokos/Balaton/Drótos/Tari nyomán
Forrás: Antal-Mokos/Balaton/Drótos/Tari: Stratégia és szervezet Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest p. 70.

28 Az erőforrások csoportosítása Lázár nyomán
Lázár L.: Értékek és mértékek - A vállalati erőforrás-felhasználás leképzése és elemzése hazai üzleti szervezetekben – BKÁE PhD értekezés 2002, p. 23)

29 Költségek és folyó ráfordítások viszonyának értelmezése az angol irodalomban
Forrás:Horngren, Ch.T./Foster, G./Datar, S.M. (1997): Cost Accounting, 9. ed. Prentice-Hall, New York p. 39.

30 A költségeket valójában a kapacitások működtetése, illetve fenntartása magyarázza

31 A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK NÉGY SZINTJE
Éretlen rendszerek gyenge belső szabályozás, a vezetés nem kap hasznos információkat A rendszer nem tölt be kontrolling funkciót Fejlődő rendszerek Valamivel kialakultabb belső szabályozás A költséggazdálkodás még független az üzemi folyamatoktól Ezért a költséginformációk nem pénzügyi területen csak korlátozottan használhatók Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

32 A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK NÉGY SZINTJE
Hagyományos rendszerek Kiváló belső szabályozás A költséggazdálkodás csak formálisan kapcsolódik az üzemi folyamatokhoz Az információk gyakran félrevezetők, hibás döntésekhez vezetnek A kontrolling funkció egyre inkább szerepet kap a tervezésben és az ellenőrzésben Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

33 A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK NÉGY SZINTJE
4. Átfogó költséggazdálkodási rendszer A költségek nyilvántartása tökéletes összhangban van a vállalat üzemi folyamataival és stratégiájával, az üzleti folyamatok egészének menedzselésével kapcsolatban ad útmutatást. Kiváló belső szabályozás Jellemzői: Üzemi teljesítmény és stratégiai célok között közvetlen kapcsolat A költségek megelőzésére, nem pedig nyilvántartására összpontosít Nem csak a költségek alakulását kíséri figyelemmel, hanem a termék, vevőcsoportok stb. jövedelmezőségét és a cash flow-t is A döntéshozatal során tekintettel van az értékesítési, igazgatási és egyéb általános költségekre is Fontos célnak tekinti a technológiai fejlesztés nyereségnövelő hatását és a költségek csökkentését Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

34 A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE
Forrás: Cooper, Robin – Kaplan, Robert S.: Költség és hatás; Panem-IFUA 2001.

35 MÓDSZER A KÖLTSÉGEK FONTOSSÁGI SÚLYOZÁSÁRA: PARETO ELEMZÉS

36 Az ABC elemzés elve (Pareto nyomán)
Elemzési kategóriák Tételek számaránya, % Tételek értékaránya, % Megjegyzések „A” kategória 5 75 Tételenkénti elemzés célszerű. 5% munkaigény mellett a teljes megtakarítás 75%-a realizálható „B” kategória 20 20 A teljes „B” kategóriát egyetlen közös tételként célszerű vizsgálni a marketingakció vagy a takarékossági kampány során „C” kategória 75 5 A nagy tételszámú „C” sokaság egésze csekély jelentőségű, így foglalkozni vele felesleges. Varsányi Judit - Üzleti stratégia, üzleti tervezés. Nemzeti Tkkiadó, Bp. 1996, 2001

37 Példa a Pareto elemzésre:
Ha egy cégnél 58 költségfajta létezik, amelyek éves szinten összesen 18 millió forintot tesznek ki, akkor Pareto megfigyelése szerint A) a költségfajták 5%-ából, azaz mindössze 3 költségfajtából adódik az összköltség 75%-a, azaz 13.5 millió forint; B) az elemek számának 20%-a, azaz 12 költségfajta okozza a költségeknek mintegy 20%-át, azaz 3,6 millió forintot; C) miközben az elemek számának 75%-a, azaz 43 költségfajta a költségeknek csak 5%-át, azaz 0.9 millió forintot tesznek csak ki.

38 A Pareto elemzés felhasználása az időbeosztáshoz
Készítsünk időtervet március 15-ig! Mennyi a rendelkezésre álló időalapunk? Milyen feladatokat kellene addig megoldani, és mekkora ezeknek a várható időszükséglete? Mennyi lenne a szükséges időalapunk, és mekkora az eltérés a szükséges és a rendelkezésre álló között? Jelöljük a feladatokat fontosságuk (és nem sürgősségük) szerint A, B, C jelekkel. Mekkora az „A” feladatok időigénye? Hány %-a az összes rendelkezésre álló időalapnak? Mekkora a „B” feladatok időigénye? Hány %-a az összes rendelkezésre álló időalapnak? Mekkora a „C” feladatok időigénye? Hány %-a az összes rendelkezésre álló időalapnak? Igyekezzünk úgy alakítani a tervünket, hogy az „A” és „B” jelű feladatok ne haladják meg a 20-25%-ot!

39 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!