KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Linder Viktória (2013. július)

2 TARTALOM Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei
Uniós polgárság és alapvető jogok Az Európai Unió felépítése és működése Az Unió költségvetése Az EU hatáskörei és politikái Magyarország az Európai Unióban

3 Az európai integráció fejlődése
1. fejezet Az európai integráció fejlődése

4 Az európai integráció létrejötte
1950. Schumann terv 1951. Európai Szén és Acél Közösség Hatálya Intézményei 1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása 1957. Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség Célok Intézmények Alapítók mindhárom Szervezetnél: Hatok (Benelux államok, Franciaország, NSzK, Olaszország)

5 Az integráció Maastrichtig
Belső integráció 1965. Egyesülési Szerződés Első bővítések: 1973. Dánia, Írország, Egyesült Királyság 1981. Görögország 1986. Spanyolország, Portugália 1986. Egységes Európai Okmány Elfogadásának okai Politikai területek Intézményi változtatások

6 Maastrichttól Nizzáig
1992. Maastrichti Szerződés (kettős jelleg): Alapítószerződések módosítása: Intézményi-döntéshozatali változtatások Új Szerződés: EU létrejötte: új területetek → pillérszerkezet, politikák 1995. Bővítés Ausztria, Finnország, Svédország 1997. Amszterdami Szerződés Politikai hatás Intézményi, döntéshozatali változások

7 Nizzától Lisszabonig I.
2001. Nizzai Szerződés Szerepe, elfogadásának okai Hatása a döntéshozatalra Megerősített együttműködés Európai Konvent Összehívásának okai Eredményei 2004. Az Alkotmányszerződés, bukása és a „szerződéses válság” feloldása

8 Nizzától Lisszabonig II.
2004. Keleti bővítés (Cy, Cz, Est, H, Lt, Lv, M,Pl, Sk Slo) 2007. Bővítés: Bulgária, Románia 2013. Bővítés: Horvátország Az integráció elmélyítése: 1999. (2002.) € 2000. Lisszaboni stratégia; EU2020 stratégia 2000. Alapjogi Charta Európai Védelempolitika 2007. Lisszaboni Szerződés

9 Az Európai Unió jogi keretei
2. fejezet Az Európai Unió jogi keretei

10 Az uniós jog jellemzői Létrehozásának okai Az uniós jog forrásai:
Elsődleges jogforrások (alapítószerződések, módosításaik, csatolt jegyzőkönyvek, költségvetési szerződések) tartalmuk, elfogadásuk) Az EU jogi aktusai: Rendelet, irányelv, határozat (kötelező, jogalkotási aktusok) Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok) A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai Az acquis fogalma

11 Az uniós jog jellege Az uniós jog viszonya A Bíróság szerepe
A nemzetközi joghoz A tagállamok belső jogához: Elsőbbség elve Előfoglalás elve Közvetlen alkalmazhatóság Közvetlen hatály A Bíróság szerepe Jogharmonizáció

12 Uniós polgárság és alapvető jogok
3. fejezet Uniós polgárság és alapvető jogok

13 Uniós polgárság Az uniós polgárság jellege Pótlólagos jogok
Szabad mozgás és tartózkodás (letelepedés szabadsága) Választás és választhatóság Diplomáciai és konzuli szolgálat Petíció Polgári kezdeményezés Egyéb

14 Az EU demokratikus működésének alapelvei
Demokratikus egyenlőség elve Képviseleti demokrácia elve Részvételi demokrácia elve Polgári kezdeményezés

15 Alapvető jogok Az Alapjogi Charta: Elfogadása Jogi jellege
Viszonya a Szerződésekhez Területei

16 Az Európai Unió felépítése és működése
4. fejezet Az Európai Unió felépítése és működése

17 Az EU intézményei I. Európai Parlament (polgárok képviselete)
Szerepe Választása és összetétele Munkarendje Európai Tanács (állam- és kormányfők) Összetétele Elnöke Eljárása

18 Az EU intézményei II. Európai Unió Tanácsa = Tanács v. Miniszterek Tanácsa (kormányok képviselete) Szervezete Soros elnökség Szavazási rend Bizottság (Unió képviselete) Összetétele, felépítése Szerepe Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Európai Külügyi Szolgálat

19 Az EU intézményei III. Európai Unió Bírósága Számvevőszék
Szintjei: EU Bírósága Törvényszék (korábban I. fokú Bíróság) Közszolgálati Törvényszék (speciális hatáskör, eurokraták ügyeire) Feladatai Összetétele Eljárásai Döntéseinek kötelező jellege Számvevőszék Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere

20 Tanácsadó- és egyéb uniós szervek
Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Ombudsman Adatvédelmi biztos Ügynökségek decentralizált ügynökségek (> 30, önálló entitások) Euratom ügynökségei, végrehajtó ügynökségek (határozott időre, jelenleg 6) Intézményközi testületek (4, közte: Kiadó Hivatal, Közigazgatási Iskola)

21 Döntéshozatal Bizottság szerepe Tanács szerepe Parlament szerepe
Jogalkotási eljárások Rendes jogalkotási eljárás (Bizottság előterjeszt, Tanács és Parlament együtt döntenek) Különleges jogalkotási eljárások: Konzultáció Hozzájárulás 1-2

22 Felülvizsgálati eljárások
Céljuk a döntéshozatal egyszerűsítése, gyorsítása Rendes felülvizsgálati eljárás Konvent Kormányközi konferencia Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített felülvizsgálat Általános átvezető záradék Különleges átvezető záradékok Vészfékzáradékok

23 5. fejezet Az Unió költségvetése

24 Költségvetési alapelvek
A teljesség és pénzügyi pontosság elve Az éves jelleg elve Az egyensúly elve Az elszámolási egység elve A globális fedezet elve A specifikáció elve A megbízható pénzügyi menedzsment elve Az átláthatóság elve

25 Többéves pénzügyi keret és éves költségvetési eljárás
Korábban: pénzügyi perspektívák Eljárás Éves költségvetés Bizottság  Tanács  EP Egyeztető bizottság

26 Saját források

27 Kiadások

28 Forrás: EU-vonal

29 Forrás: EU-vonal

30 Az EU hatáskörei és politikái
6. fejezet Az EU hatáskörei és politikái

31 Vámunió 1968. vámunió Közös vámtarifa külsőkkel szemben
Vámok Vámjellegű díjak Diszkriminatív adók eltörlése Közös vámtarifa külsőkkel szemben Mennyiségi korlátozások felszámolása Kivételek

32 Versenyszabályok Bizottság kiemelt szerepe
Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok Korlátozó magatartás tilalma Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma Piaci koncentrációk ellenőrzése Államokra vonatkozó versenyszabályok Állami támogatás Állami vállalatoknak nyújtott támogatás Verseny korlátozása: kivételképpen

33 Monetáris politika (€)
Euró bevezetésének szakaszai 1994. liberalizáció (tőkeáramlás, központi bankok függetlensége, gazdaságpolitikai harmonizációs lépések) kidolgozás (egységes monetáris politikai rendszer, központi bankok közötti együttműködés kialakítása) 1999. bevezetés (bankszámla-, készpénzforgalomban Maastrichti kritériumok Árstabilitás Kamatok konvergenciája Árfolyamok stabilitása Stabil költségvetés Eurócsoport

34 Kereskedelempolitika
Tagállami kétoldalú megállapodások vége Vámunió és versenyszabályok Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon Bizottság kiemelt szerepe Társulási megállapodások

35 Nemzetközi megállapodások
Kizárólagos EU hatáskör, ha Uniós jogszabály írja elő EU hatásköreinek gyakorlásához szükséges Hatással van uniós szabályokra Funkcionális szerződéskötési képesség Területek

36 Belső piac 4 alapszabadság: áruk, szolgáltatások, tőke,
személyek (közös piacnál munkaerő-, majd EU-ban letelepedés szabadsága) szabad áramlása.

37 Szociálpolitika Az Egységes Európai Okmány szerepe Szociális Charta
Amszterdami Szerződés szerepe Területek

38 Gazdasági, társadalmi és területi kohézió
Strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap Fő célkitűzések között: Konvergencia Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés

39 Mezőgazdaság és halászat
KAP céljai: Termelékenység növelése Megfelelő életszínvonal mezőgazdaságból élők részére Piacok stabilizálása Folyamatos ellátás, elfogadható árszínvonal biztosítása KAP alapelvei Közösségi preferencia Egységes piac Pénzügyi szolidaritás 1992-es reform elemei 2003-as reform elemei Összevont gazdaságtámogatási rendszer Közvetlen kifizetések csökkentése Horizontális célkitűzéseknek megfelelés Vidékfejlesztés erősítése Halászati politika fokozatos elkülönülése

40 Környezetvédelem Célkitűzések: Alapelvek:
Környezet minősége Emberi egészség Természeti erőforrások védelme Problémák kezelése nemzetközi összefogással Éghajlatváltozás elleni küzdelem Alapelvek: Szennyező fizet Megelőzés Elővigyázatosság Helyreállítás a forrásnál Területek (levegő-, vízminőség, hulladékgazdálkodás, zajvédelem, nukleáris biztonság, állat-, növényvilág védelme, vegyi anyagok ellenőrzése)

41 Fogyasztóvédelem ‘70-es évektől szabályok és Fogyasztói tanácsadó bizottság → Első fogyasztóvédelmi cselekvési program (1975.) Fogyasztóvédelmi politika alapelvei: egészséghez, biztonsághoz, kártérítéshez, tájékoztatáshoz, képzéshez, gazdasági érdek védelméhez való jogok HORIZONTÁLIS POLITIKA Fogyasztóvédelmi biztos Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport

42 Közlekedés, transzeurópai hálózatok (TEN)
Egységes belsőpiac Liberalizáció 1998-ra Környezetvédelem Vasút Városi tömegközlekedés TEN (trans european networks) Közlekedés Telekommunikáció Energia

43 Energia Új terület (Lisszabon) Célkitűzések: Szolidaritás
energiapiac működésének biztosítása energiaellátás biztonságának garantálása energiahatékonyság és –takarékosság új és megújuló energiaforrások alkalmazása energiahálózatok összekapcsolása Szolidaritás

44 Szabadság, biztonság és jog
Maastricht: 3. (kormányközi) pillér - Bel- és igazságügyi együttműködés, majd (2003-tól) Büntető- és rendőrségi igazságügyekben való együttműködés (BRIE ) pillére Területek Amszterdami Szerződés Közösségiesítés (bevándorlás-, menekült-, vízumügyek, foglalkoztatáspolitika → 1. pillérbe) Schengen Új rendőrségi és bűnügyi együttműködés 9/11 hatásai Pillérszerkezet megszűnésének hatásai

45 Kutatás, technológiafejlesztés
Versenyképesség a világpiacon Területei Európai kutatási térség

46 Fejlesztési támogatás
Célok: Fejlődők integrálása a világgazdaságba Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés Szegénység elleni küzdelem Emberi jogi és demokratikus normák szem előtt tartása Biztonsági vonatkozások Katasztrófák által sújtott területek segítése Területek Segélyek Szerződéses Egyedi Humanitárius segélyek

47 Gazdaság és foglalkoztatás
Célok: Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés Szociális védelem Foglalkoztatás növelése Energia-szolidaritás Integrált iránymutatások Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások Foglalkoztatási iránymutatások

48 Kül- és biztonságpolitika
Maastrich: Közös kül- és biztonságpolitika -2. kormányközi pillér Lisszabon: pillérrendszer megszűnése Intézmények Főképviselő Külügyi Szolgálat Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs Jogalkotási aktusok Általános iránymutatások Határozatok Döntéshozatal

49 Támogató, összehangoló, kiegészítő hatáskör
Emberi egészség védelme Iparpolitika Kultúra Idegenforgalom Oktatás, szakképzés, ifjúság, sport Polgári védelem Igazgatási együttműködés

50 Magyarország az Európai Unióban
7. fejezet Magyarország az Európai Unióban

51 Kapcsolatok alakulása
Európai Megállapodás Csatlakozási kritériumok Koppenhágai kritériumok Csatlakozási tárgyalások Screening Érdemi tárgyalások Csatlakozási szerződés elemei

52 Az EU és a magyar közigazgatás
Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolata Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EU-ban Európai Közigazgatási Térség Európai ügyek koordinációjának intézményi keretei és döntési szintjei (Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság)

53 Magyar modell Alapelvek: Miniszteriális felelősség
Egyközpontú kormányzati koordináció Egycsatornás és egységes álláspont-képviselet

54 KÉRDÉS(EK)? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!