Hogyan lehet a növekedést fenntartani adózás helyett? Előadó: Gurabi Attila

Az előadások a következő témára: "Hogyan lehet a növekedést fenntartani adózás helyett? Előadó: Gurabi Attila"— Előadás másolata:

1 Hogyan lehet a növekedést fenntartani adózás helyett? Előadó: Gurabi Attila coachgurabi.attila@anima-kurt.hu

2  „A hagyományos iparágakban, Nyugat- Európában és Észak-Amerikában nehezen lehet állandó, fenntartható üzleti növekedést létrehozni. Itt a piacok le vannak osztva, és növekedni csak a nyereséget beáldozva, a versenytársak felvásárlásával vagy innovációval lehetséges.” /2007, International Network of M&A Partners/

3  Az Országgyűlés 2003-ban megszavazta a Kutatási és Innovációs Alapról szóló törvényt (2003.évi XC. törvény), majd  2004. december 20-án elfogadta a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt (Ktitv).

4 A K+F-re fordított GDP arányos kiadás 0,9% (EU: 2-3%) Kiemelt kormányzati cél a K+F támogatása Sok eredeti ötlet van, csak nem jutnak el a megvalósulásig Rövid távú pénzügyi gondolkodás akadályt jelent Nem ismert szabályozások Nem ismert finanszírozási lehetőségek Nem ismert beépített ösztönzők az adórendszerben

5

6 1. Az innovációs hozzájárulás terhére finanszírozható. 2. Valós problémák kerülnek megoldásra olyan minőségben, amely más forrásból nehezebben finanszírozható. 3. Hozzáértő team végzi a kutatást. 4. HR területen is végezhető K + F. 5. K + F végzésére non-profit társaság jött létre, együttműködve egyetemekkel.

7 Az ilyen tevékenységekkel összefüggő költségeket több adónemben is érvényesíthetik, leírhatják a szervezetek: − a társasági adó és az osztalék alapjából; − az innovációs járulékból; − a szolidaritási adó alapjából. A tapasztalatok szerint a cégek, intézmények egyelőre mégsem használják ki kellően a K+F finanszírozási lehetőségeit! A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adójogi környezet jelen pillanatban kedvezőnek mondható Magyarországon.

8  Vetítési alap = Iparűzési adó alapja (nettó árbevétel – levonások)  2009-es kötelezettség: 0,2 % (KKV) és 0,3 % (nagyvállalkozás)  Járulék éves nettó összege = Járulék éves bruttó összege – Kötelezettségcsökkentő tételek éves összege (támogatások nélkül)  A befizetési kötelezettség csökkenthető a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, kutatással-fejlesztéssel foglalkozó szervezetektől vagy non-profit szervezetektől megrendelt K+F szolgáltatások összegével 2004. január 1-jétől új kötelezettség, az Innovációs járulék- fizetés is terheli a gazdasági társaságokat, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alapján:

9 Az Innovációs Alap 2007-ben 36,655 milliárd Ft Ebből a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék 23,383 milliárd Ft Az Innovációs járulékot az NKTH kezeli 2004. január 1-jétől új kötelezettség, az Innovációs járulék- fizetés is terheli a gazdasági társaságokat, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alapján:

10 Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára (Frascati Kézikönyv, 1963)  Az OECD-tagországok K+F statisztikai adatgyűjtéseinek 40 évnyi tapasztalatán alapul  A világszerte folyó K+F felmérések szabványa (OECD, UNESCO, EU, regionális szervezetek)  A K+F kapcsán a Frascati kézikönyv szerint meghatározott és nemzetközileg is elfogadott fogalmak: alapkutatás  alkalmazott kutatás  kísérleti fejlesztés

11 ANIMA Polygraph Pszichológiai Tanácsadó Kft-vel közösen – Szervezeti és humán biztonsági kutatások – Kockázatpszichológiai kutatások, – Munkatársak visszaéléseinek megelőzése, – Gazdasági krízishelyzet kezelésére szolgáló ügyfél-kommunikációs stratégia kifejlesztése

12