A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Eger, 2009. november 10.

Az előadások a következő témára: "A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Eger, 2009. november 10."— Előadás másolata:

1 A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Eger, 2009. november 10.

2 Részvétel – Innováció - Párbeszéd témakör A regionális hálózati projekt részeként: a szociális és állampolgári kompetencia területhez kapcsolódik, ezen belül pedig elsődlegesen az aktív állampolgári részvételhez kapcsolódó pedagógiai innovációt támogatja. Sajátos (más régióban nem alkalmazott) megközelítés: – a közoktatási és a civil szereplők együttműködésének ösztönzése – modell értékű az ágazatok közötti együttműködésre is alkalmazható szisztéma (pl. oktatás- közművelődés, oktatás-szociális ügy, stb.)

3 A pedagógiai innováció irányai a nevelés/oktatás tartalmának, a nevelés/oktatás módszereinek megújítása; az esélyegyenlőség előmozdítása; az eredmények kiterjesztése és közösségi, társadalmi beágyazottsága. Melyik irány kapcsán érintett a civil szféra?

4 A nevelés/oktatás tartalmának megújítása A civil szféráról átadott tudás: a civil társadalomról és civil szervezetekről szóló tudás része a tananyagnak; különleges téma, mert az ezzel kapcsolatos alapjogok az iskolás korú gyermekeket éppúgy megilletik, mint az őket nevelőket;

5 A nevelés/oktatás tartalmának megújítása A szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését célzó helyi programok a helyi adottságok hasznosítására és problémák megoldására irányulnak: a helyi civil szervezetek megismerése, az ezekben történő szerepvállalás; az iskolák legközvetlenebb környezetében is működnek civil közösségek, szervezetek

6 A nevelés/oktatás tartalmának megújítása A létező együttműködések tapasztalatait kívánja hasznosítani a hálózat: képzések, táborok, csereprogramok, rendezvények, önkéntesség, média stb. terén már meglévő tudást

7 A nevelés/oktatás tartalmának megújítása A civil szervezeteknél meglévő tudás hasznosítása: a szociális és állampolgári kompetenciákhoz kapcsolódó nevelés terén a civil szféra hagyományosan aktív szerepet játszik. a részvételt biztosító kompetenciák átadásával kapcsolatos európai ajánlások gyorsabban terjedtek a civilek, mint az intézmények körében.

8 A nevelés/oktatás módszereinek megújítása Példa: a non formális tanulás: NAT 2007: A közoktatási rendszer feladata a nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. TÁMOP 2007-2013: „Minthogy az egész életen át tartó tanulásban való részvételre való alkalmasság jelentős mértékben függ a gyerekkori fejlődéstől, az e területen elérhető javulás előfeltétele Magyarországon az oktatási, képzési rendszerek átfogó korszerűsítése, a formális, nem formális és informális tanulási rendszerek összekapcsolása, együttműködésük támogatása, szinergikus kapcsolataikból adódó hatások érvényre juttatása.” „…a civil szerveződések közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézményekkel való partnerségben, vagy hálózatosodás keretében megvalósuló, az állampolgári aktivitást erősítő, programjainak, akcióinak, képzéseinek, stb. támogatása.” stb.

9 A nevelés/oktatás módszereinek megújítása Példa: a non formális tanulás: Európai Ifjúsági Egyezmény 2005 A részvétel és a munkaerő-piaci integráció elősegítéséhez kapcsolódóan az oktatás, a képzés és a mobilitás kérdésköreinek áttekintését írja elő, többek között a formális és non formális képzési rendszerek közötti kapcsolatok erősítését. Ehhez pedig a Fiatalok Lendületben Program révén külön akcióprogramot is rendel Új lendület Európa Fiataljai számára - Fehér Könyv 2001. Az Európai Ifjúsági egyezmény megerősíti a Fehér Könyv ajánlásait. Többek között az állampolgári részvétel kapcsán a fiatalok tapasztalatszerzési lehetőségeinek kiterjesztésének, tapasztalataik elismerésének fontosságát (a nem formális képzési tapasztalatok elismerését) Még korábban: Ifjúság 2000-2006 Program; Fiatalok Európáért Program, vagy Magyarországon a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram,

10 Az esélyegyenlőség előmozdítása A NAT az esélyegyenlőség biztosítása kapcsán emeli ki az iskoláknak a civil szervezetekkel történő együttműködését. Az ÚMFT és a TÁMOP szintén horizontális megközelítést alkalmaz a hátrányt szenvedők integrációjának és részvételének biztosítása érdekében (Az egész életen át tartó tanulás szemléletének elterjesztése is eszköz és nem cél!)

11 A pedagógiai folyamatok eredményeinek kiterjesztése A közoktatási rendszer és a civil szféra fejlesztése azonos célok mentén halad(na) A pedagógiai folyamatok hatására változhatnak a részvételt biztosító keretek: a közösségi élet, a helyi civil társadalom, a fenntartói környezet, stb. - együttműködési megállapodások

12 Miért hasznos az oktatási intézmények és a civil szféra együttműködése az iskolák szempontjából? az iskolában átadott tananyag fejlesztése, frissítése; A módszertani ismeretek megosztása; az iskolán kívüli, illetve szabadidős programok közös szervezésének lehetősége (szolgáltatási és programkínálat bővítése); az adott közösség adottságainak hasznosítása, illetve problémáinak mérséklése; a pedagógiai folyamatok megismertetésére, társadalmi elfogadtatására.

13 Miért hasznos az oktatási intézmények és a civil szféra együttműködése a helyi közösségek szempontjából? európai dimenziók mentén lehet erősíteni és formalizálni az együttműködéseket; erősödik a korábban elért eredmények, a meglévő közösségi szolgáltatások fenntarthatósága; egységes szemléletben lehet átgondolni a közösségi szolgáltatások fejlesztését;

14 Miért hasznos az oktatási intézmények és a civil szféra együttműködése a civil szervezetek szempontjából? hálózat munkájába bekapcsolódó civil szervezetek komoly információs, kapcsolatépítési, referencia többletre tehetnek szert; az információ- és kapacitáshiánnyal működő szervezetek lehetőséget kapnak a továbblépésre; a szervezetek túl nyomó része legfeljebb partnerként férhet hozzá a fejlesztési forrásokhoz;

15 Miért hasznos az oktatási intézmények és a civil szféra együttműködése a regionális hálózat építése szempontjából? a civil szektorban több tudás és tapasztalat áll rendelkezésre a célorientált és heterogén összetételű hálózatok építése terén. (a hálózatban résztvevő közoktatási intézmények mindegyike önálló, és nagyon eltérő adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik)

16 Hálózatépítés szolgáltató hálózat (non formális képzési lehetőségek, internet alapú információs szolgáltatások) fejlesztő jellegű hálózat (a projekt során építjük, fejlesztjük a szolgáltatások biztosításához szükséges kapacitásokat és „szervezeti” kereteket is. )

17 Módszerek Tanácskozások 6 (2x3) tanácskozás – Eger, Salgótarján Miskolc: szakmai/szakmapolitikai környezet és minták, modellek bemutatása; igények, javaslatok, ötletek, tapasztalatok „gyűjtése” toborzás, bevonás nyilvánosság

18 A tanácskozások témái 1. sorozat: A civil szervezetek és az oktatási intézmények együttműködésének lehetőségei a környezeti, szociális és állampolgári kompetencia terület fejlesztésében; Civil szerepek és civil szereplők; A diákok/fiatalok részvétele és az aktív államporság; Közösség, innováció és média. 2. sorozat: A gyerekek és diákok részvétele, mobilitás, interkulturalitás, önkéntesség; Emberi és polgári jogok, demokrácia, részvétel, párbeszéd ; Civil és intézményi együttműködés, hálózatépítés, projektépítés; Helyi érték – közkincs (a közoktatási intézmények és a helyi közösségek kapcsolata, a lokális természeti, kulturális, történeti és szellemi értékek az iskolai és az iskolán kívüli nevelésben)

19 Műhelytalálkozók 56 (2x28) kistérségi szinten szervezett műhelytalálkozó A tanácskozások témáit bontják ki (kivéve, ha az adott térségben másra van igény, pl. jobb ötletek merülnek fel), céljuk a konkrét igények, ötletek, együttműködési lehetőségek megismerése.

20 A hálózat „szervezeti” háttérének építése együttműködési szándéknyilatkozat együttműködési megállapodás (már konkrét eredmények ismeretében, és az együttműködés kereteinek közös átgondolása után)

21 Internetes információs szolgáltatás építése a hálózatépítéshez kapcsolódó információk közvetítése a tanácskozásokat, műhelymunkákat támogató tartalmak (több mint a bemutatók, előadások anyagának közreadása –e-Laerning a hálózatba bekapcsolódó szervezetek, iskolák közösen összegyűjtött tapasztalatainak, elvárásainak, ötleteinek és közösen kialakított javaslatainak közvetítése.

22 Köszönjük a figyelmet!