Multimédiás segédanyag

Az előadások a következő témára: "Multimédiás segédanyag"— Előadás másolata:

1 Multimédiás segédanyag
Nyitókép Optikai Leképezések Multimédiás segédanyag

2 TÜKRÖK Nyitókép

3 A tükrök fogalma, fajtái
A tükrök a fény visszaverődésén alapuló eszközök. Fajtái: síktükör Gömbtükrök: domború tükör homorú tükör

4 A síktükör képalkotása
A kép látszólagos egyenes állású K = T k = t

5 A domború tükör G F O A párhuzamos fénynyaláb a domború tükrön való
Optikai középpont G F O optikai tengely Görbületi középpont fókuszpont A párhuzamos fénynyaláb a domború tükrön való visszaverődés után széttartó nyaláb lesz.

6 A homorú tükör fókuszpont Görbületi középpont Optikai középpont O F G Optikai tengely A párhuzamos nyaláb a homorú tükrön való visszaverődésés után összetartó nyaláb lesz.

7 Jellegzetes sugármenetek domború tükör esetén

8 A visszavert fénysugár olyan, mintha a fókuszból indult volna ki.
1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár domború tükör esetén G F O A visszavert fénysugár olyan, mintha a fókuszból indult volna ki.

9 2. A fókuszpont felé tartó beeső fénysugár domború tükör esetén
A fénysugár a fényvisszaverődés után párhuzamos lesz az optikai tengellyel.

10 3. Az optikai középpontba tartó beeső fénysugár domború tükör esetén
A visszavert fénysugár önmagába verődik vissza.

11 4. A C pontba tartó beeső fénysugár domború tükör esetén
 O ’ G F A visszavert fénysugár azonos szög alatt verődik vissza. (=’)

12 Jellegzetes sugármenetek homorú tükör esetén

13 A visszavert fénysugár a fókuszponton fog keresztül menni.
1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár homorú tükör esetén O F G A visszavert fénysugár a fókuszponton fog keresztül menni.

14 2. A fókuszponton át beeső fénysugár homorú tükör esetén
A visszavert fénysugár az optikai tengellyel párhuzamos lesz.

15 3. Az optikai középpont irányába beeső fénysugár homorú tükör esetén
A visszavert fénysugár önmagába verődik vissza.

16 4. A C pontba beeső fénysugár homorú tükör esetén
 ’ O F G A visszavert fénysugár azonos szög alatt verődik vissza. (= ’)

17 A tükrök képalkotása

18 A domború tükör képalkotása
G F O A keletkezett kép mindig: egyenes állású kicsinyített látszólagos

19 A homorú tükör képalkotása a fókusztávolságon belüli tárgyról
A keletkezett kép: egyenes állású nagyított látszólagos (virtuális)

20 A homorú tükör képalkotása a fókuszpontban elhelyezett tárgyról
2. Sugármenet nincs! O F G A visszavert sugarak és azok meghosszabbításai sem találkoznak, ezért a fókuszpontban elhelyezett tárgyról nem keletkezik kép.

21 A homorú tükör képalkotása az egyszeres és kétszeres fókusztávolság között levő tárgyról
A keletkezett kép: fordított nagyított valódi O F G

22 A homorú tükör képalkotása a kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgyról
3. Sugármenet nincs! O F G A keletkezett kép: fordított állású azonos nagyságú valódi

23 A homorú tükör képalkotása a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett tárgyról
A keletkezett kép: fordított állású kicsinyített valódi

24 G-n belül G-nél G-n kívül
Homorú tükör képalkotása A tárgy helye szerint Fókuszon belül Fókusz-ban Fókuszon kívül G-n belül G-nél G-n kívül Minősége látszólagos Nincs kép valódi Állása egyező fordított Nagysága nagyított kicsinyített Helye tükör mögött G-n kívül G-nél G és F között

25 A tükrök leképezési törvénye, a nagyítás
kép (K) tárgy (T) G F O fókusztávolság (f) képtávolság (k) tárgytávolság (t) A leképezési törvény: A nagyítás: t 1 k f + = T K t k N =

26 A tükrök alkalmazásai Kozmetikai vagy borotválkozó tükör: homorú tükör, nagyított képet ad. Visszapillantó tükör autóban és más járműveken, hévmegállóban, veszélyes utcasarkon: domború tükör, kicsinyített, de nagy látószögű képet ad. Előszoba tükör: sík tükör, ugyanakkora képet ad.

27 Nyitókép

28 A lencsék fogalma, fajtái
Az optikai lencsék a legegyszerűbb fénytörésen alapuló leképezési eszközök. Fajtái: a domború és a homorú lencse. optikai középpont optikai tengely A továbbiakban vékony lencsékkel foglalkozunk.

29 A domború lencse F fókuszpont (F) A párhuzamos nyaláb a domború lencsén való áthaladás után összetartó nyaláb lesz, ezért nevezik a domború lencsét gyűjtőlencsének.

30 A homorú lencse fókuszpont (F) F A párhuzamos nyaláb a homorú lencsén való áthaladás után széttartó nyaláb lesz, ezért a homorú lencsét szórólencsének nevezik.

31 Jellegzetes sugármenetek gyűjtőlencse esetén

32 A megtört fénysugár a fókuszponton halad keresztül.
1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén 2F F O A megtört fénysugár a fókuszponton halad keresztül.

33 2. A fókuszponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén
A megtört fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.

34 3. Az optikai középponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén
A fénysugár irányváltoztatás nélkül halad át a lencsén.

35 Jellegzetes sugármenetek szórólencse esetén

36 1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár szórólencse esetén
A megtört fénysugár úgy halad tovább, mintha a lencse előtti fókuszból indult volna ki.

37 2. A fókuszpont irányába beeső fénysugár szórólencse esetén
A megtört fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.

38 3. Az optikai középponton át beeső fénysugár szórólencse esetén
A fénysugár irányváltoztatás nélkül halad át a lencsén.

39 A lencsék képalkotása

40 A gyűjtőlencse képalkotása a fókusztávolságon belüli tárgyról
A keletkezett kép: egyenes állású nagyított látszólagos

41 A gyűjtőlencse képalkotása a fókuszpontban elhelyezett tárgyról
2. Sugármenet nincs! 2F F O F 2F A megtört sugarak és azok meghosszabbításai sem találkoznak, ezért a fókuszpontban elhelyezett tárgyról nem keletkezik kép.

42 A gyűjtőlencse képalkotása az egyszeres és kétszeres fókusztávolság között levő tárgyról
A keletkezett kép: fordított nagyított valódi

43 A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgyról
A keletkezett kép: fordított állású azonos nagyságú valódi

44 A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett tárgyról
A keletkezett kép: fordított állású kicsinyített valódi

45 A szórólencse képalkotása
2F F O F 2F A keletkezett kép mindig: egyenes állású kicsinyített látszólagos

46 A vékonylencsék leképezési törvénye, a nagyítás
képtávolság (k) tárgy (T) 2F F O F 2F kép (K) tárgytávolság (t) fókusztávolság (f) A leképezési törvény: A nagyítás: t 1 k f + = T K t k N =

47 A dioptria A lencse jellemzője a fénytörő képessége, a dioptria: f 1 D = A fókusztávolságot méterben kell mérni.

48 A lencsék alkalmazásai
a lupe a vetítő a távcső a fényképezőgép a mikroszkóp az emberi szem